Sok magyar gazda telepített ilyen növényt idén: tényleg jól döntöttek?

Az Agrárszektor körképében Benke Szabolcs, a Syngenta Interra Farm szakértője, valamint Somody Gergő, a Lajtamag Kft. termékfejlesztője osztották meg gondolataikat arról, mit érdemes tudni általánosságban az elővetemény magkeverékekről, milyeneket ajánlott alkalmazni a földeken, illetve mikre kell leginkább figyelniük a gazdáknak a kiválasztásukkor, megvásárlásukkor. A szakemberek többek között arról is beszéltek az Agrárszektornak, hogy, milyen trend jellemzi a 2025-ös évet, ha az elővetemény magkeverékek piacát nézzük, melyeket keresik a gazdák, és vannak-e újdonságok, akár az egyre szélsőségesebb időjárás miatt.

Benke Szabolcs (Syngenta): Nem biztos, hogy a jelzett gazdaságos keverék hosszútávon tényleg az.

Általánosságban elmondható, hogy a cél határozza meg a növényi összetételt - tudta meg az Agrárszektor Benke Szabolcstól. Hozzátette, mindig olyan növényeket válasszunk, ami az azt követő főnövény termesztéshez valamilyen szempontok szerint kedvező tulajdonsággokkal bír. Sajnos legtöbbször még mindig a támogatásoknak, kötelező zöldítésnek megfelelő „kényszer” megoldásokat alkalmazzák a gazdálkodók, így még mindig a szükséges rossz kategóriába esnek az így eltelepítendő növények, növénykeverékek.

Megfelelni a támogatásoknak, majd gyorsan, amint lehet eltüntetni a talajfelszínről őket és folytatni a hagyományos gazdálkodást. Ebben az esetben fő mozgatórugó a támogatások maximalizálása.

A szakember kitért arra is, hogy a zöldtrágya funkció mellett egyre többen alkalmazzák ezeket a növényeket takarónövényként, ilyenkor addig maradnak a keverékek a talajfelszínen, amíg csak lehetséges, sokszor egészen a főnövény vetéséig. Elmondta, szerintük olyan több komponensű keveréket érdemes alkalmazni, amelyik lehetőség szerint hosszú ideig fenn tud maradni a két kultúra között, így minél hosszabb idejű a talajtakarás. Emellett a talajnedvesség megőrzésére is sokkal nagyobn hangsúlyt kellene fektetni, valamint az olyan növények alkalmazására, amelyek a talajszerkezet javítása mellett a légköri nitrogént is képesek megkötni. 

Szakítsunk azzal a gyakorlattal, hogy a szemre tökéletes állapotú talaj a jó talaj.

De mire érdemes figyelni a magkeverék kiválasztásakor?

A legkedvezőbb takarónövény vagy zöldtrágya növény keverék kiválasztásának egyik alapvető eleme a termesztési cél, amelyet meghatároz többek között az, hogy milyen talajtípuson folytatja az adott gazdálkodó a termelését - közölte a szakértő. Másik fontos szempont, hogy milyen vetésforgóba történik a növények beillesztése, illetve mikor van a vetésidő, és milyen módszerrel tudja kezelni a gazdálkodó a főnövény vetésideje előtt az esetleg fennmaradt köztes kultúrát.

Lehet fennmaradó, vagy jó esetben kifagyó keverékekben gondolkodni, de az egyszerű keverékek helyett a többszereplős keverékek irányába is lehet lépni. Ugyanakkor olyan kisebb volumenű problémák megoldására is figyelni kell, mint az egyes növények allelopatikus hatása, vagy a kártevő ellenállóság. A még mindig sok esetben alkalmazott például két komponensű olajretek/mustár párost jó lenne minél előbb elfelejteni, mert nem biztos, hogy a jelzett gazdaságos keverék hosszútávon tényleg az.

Az idei év főleg a nyári kelések szempontjából nem volt egy szerencsés évjárat a zöldtrágya/takarónövény termesztők/alkalmazók szempontjából - emelte ki Benke Szabolcs. A nyári betakarítású növények után vetett keverékek, eltekintve azt a néhány szerencsés helyet, ahol kapott némi csapadékot a vetés, szinte országosan nem sikerültek. Az őszi vetések előtt szép nyári másodvetésű tábla gyakorlatilag nem volt. A szeptemberi csapadékok a késő nyári, kora őszi esetén még menthették a másodvetésű növénykeverékek termesztést, de a korábbi években látott szép burjánzó vetéseket, csak elvétve lehetett látni.

Azt látjuk, hogy az idei évben sok olyan telepítés történt, ami a támogatások miatt a „kell” kategóriába esett. A termelő sem volt meggyőződve arról vetéskor, hogy annak bármiféle pozitív hatása lesz, ami persze később sok helyen a csapadékhiány miatt, be is igazolódott.

A szakembertől megtudtuk, hogy sokan még mindig a korábbi években bevált néhány fajos keverékeket alkalmazzák, ahol a fő fajok (olajretek, mustár, facélia, pohánka, esetleg bíborhere) általában változó összetételben szerepelnek. A néhány fajos keverékek mellett már az elmúlt években is elérhetők voltak több fajos keverékek, az igazán specializát keverékek néhány éve jelentek meg Magyarországon. Ezek jobb talajszerkezetjavítást, magasabb nitrogénkötést, jobb biodiverzitást ígérnek. Az elmúlt 1-2 év fejlesztései főleg a szárazságtűrés irányába mutatnak, olyan speciális növények keverékbe kerülésével, mint a négermag, a görögszéna, vagy akár az etióp mustár, sáfrányos szeklice.

Somody Gergő (Lajtamag):  A keverék kiválasztása során a gazdának mérlegelnie kell a helyi adottságokat és a vetésforgót.

Az elővetemény-gazdálkodás alapvető célja mára túlmutat az egyszerű talajfedésen; a modern szemlélet a biodiverzitás növelését és a célzott talajjavítást helyezi előtérbe - tájékoztatta lapunkat Somody Gergő. Kiemelte, általánosságban elmondható, hogy a fűfélék és hüvelyesek kombinációja a legbiztosabb választás, mivel ezek kiegészítik egymást. Míg a fűfélék (pl. rozs, zab) gyorsan nagy biomasszát adnak és védik a talajt az eróziótól, addig a hüvelyesek (pl. bükköny, herefélék) a légköri nitrogén megkötésével „töltik fel” a talajt a következő főnövény számára.

Komplex talajjavításra érdemes több növénycsaládot ötvöző keveréket választani. Gyors talajlazításra és nitrogénpótlásra a kétkomponensű keverékek az ideálisak, erózióvédelemre és nagy biomasszára a rozsalapú keverékekna legjobbak, míg rövid tenyészidőre a gyorsan fejlődő fajokat tartalmazó mixek a megfelelőek. A keverék kiválasztása során a gazdának mérlegelnie kell a helyi adottságokat és a vetésforgót. A legfontosabb szempontok a szakember szerint a következők:

• cél meghatározása
• vetésforgóba illesztés és növényvédelem
• vízgazdálkodás és terminálás időzítése
• kezelhetőség és géppark
• vetőmag minősége és költségek
• megfelelő dózis/megfelelő tőszám és a kész keverékek receptúrájának helyes értelmezése

Aktuális trendek az elővetemény magkeverékek piacán

A szakember lapunknak elárulta, a piacon jelenleg egyfajta kettősség figyelhető meg: az éghajlatváltozás kényszerítő ereje miatt felértékelődik a „vízbank” képzés és az erózióvédelem szerepe. Ha a trendeket nézzük, egyértelműen látszik a támogatás-optimalizáló keverékek térnyerése, a gazdák egy része ugyanis az AKG és zöldítési előírásoknak megfelelő, költséghatékony megoldásokat keresi. A tudatosabb réteg azonba a professzionális keverékeket választja. A vízgazdálkodás a legkritikusabb tényező, így a csapadékviszonyok határozzák meg a fajválasztást és az időzítést. De ez önmagában kevés. A vízmegtartó agrotechnikák, az alkalmazkodó jelenlegi főnövények, valamint az eddig mellőzött, de perspektivikus alternatívák lesznek az elkövetkező évek mezőgazdaságának kritkus pontjai.

Ez szintén egy rendszer, amiből hosszú távon nem lehet kiragadni egy-egy elemet és egy-egy átmenetileg működőképesnek tűnő, rövid távon kis erőfeszítést igénylő, általánosnak vélt megoldást. Nem szabad úgy gondolkodni, hogy csak “vetünk valamit”, hanem aktív vízgazdálkodási eszközként tekintünk a takarónövényekre.

Somody Gergő kiemelte az aszály stratégia, vagyis a "vízbank" megőrzésének fontosságát. Elmondta, a cél nem a talaj kiszárítása, hanem a párolgási veszteség csökkentése árnyékolással, majd egy lassan lebomló "matrac" (mulcs) létrehozása a következő főnövény alá, akár nyári keverékek felhasználásal. Szintén nem elhanyagolható tényező a belvíz stratégia, avagy a "biológiai szivattyú". Itt az alapelv az, hogy a csapadékos (100-140 mm) őszi időjárás és a nehéz talaj kombinációja fulladást okozhat, tehát olyan növény kell, ami "megissza" a felesleget, és gyökereivel drénez.

Ne feledjük, hogy a vízmegőrzés a következő, akár több éves aszályos periódusra jelent tartalékot, de ehhez talajszerkezetre van szükség, ami akkor és oda párologtat, ahol optimális!