Gyakorlat és edukáció a Talaj élete kampánynapon (x)

PR2024. április 18. 10:36

A fenntartható és jövedelmező gazdálkodás szempontjából elengedhetetlen, hogy a gazdálkodó jól ismerje a területén lévő talajait, azoknak típusát, állapotát és képes legyen megfelelő módon beavatkozni, vagy épp be nem avatkozni.

A Talaj élete kampánynap szervezője, a Magyar Talajtani Társaság elnökének, Dr. Dobos Endrének tájékoztatása szerint a művelésből kivont, a túlművelés és az elhibázott vegyszerhasználat, továbbá, a klímaválság miatt eltűnt, tönkrement termőföldek Európában is riasztó adatokat mutatnak. A kontinens talajainak legalább 60–70 százaléka beteg, és nem állunk jól a magyarországi termőtalajokkal sem, hiszen azok 90–100 százaléka érintett az ún. talajdegradációs folyamatokban. Viszont csak a megfelelő talajszerkezet, a humuszképződés elősegítése, a tápanyagok felvehető formába kerülése és a célszerű talajhasználati rendszer tudja biztosítani a gazdálkodás eredményességét, a kultúrnövényeink vetőmagjában rejlő potenciál kiaknázását. Az ország több mint 30 helyszínén egyazon időpontban vizsgáltak meg talajszelvényeket, hét helyszínről kaptunk beszámolót és képeket.

Hódmezővásárhely

A Hód Mezőgazda Zrt. területe földrajzilag a Békés-Csongrádi síkon, a Körös-Maros köze Ny-i – DNy-i részén helyezkedik el, tökéletes síkság feltöltött morotvákkal és erodált mélyedésekkel – tájékoztatott Dr. Hupuczi Júlia, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának főiskolai docense. Tágabb környezetét tekintve a Tisza, a Maros és a Körösök által közrefogott, folyók formálta terület, melyet keletről nyugatra vastagodó ártéri, löszszerű üledékek és infúziós lösztakaró fed.

A szelvény eredeti tulajdonságait figyelembe véve réti talaj. A felső 30–35 cm-en fekete, humuszos szintet találunk, alatta 80–85 cm-ig vöröses, majd lefelé erősen agyagos. A magas agyagtartalomnak köszönhetően oszlopos szerkezet alakult ki mészkiválásokkal, konkréciókkal.

A terület erősen antropogén hatású kubikgödör, a település számára biztosította az agyagot, majd a kitermelés megszűnése után feltöltötték különböző helyekről származó sittel és törmelékkel.
Az alföldi ember számára nagyon is ismerős ez a kép. Azonban igazán tanulságossá az teszi a szelvényt, hogy az eltelt 20 év alatt a területet nem bolygatták, a növekvő biológiai aktivitás ki tudta fejteni javító hatását, így a talaj regenerálódott.

A szelvény része a Hód-Mezőgazda Tanösvénynek, melyet 2023-ban konzorciumi partnerekkel együtt létesített a Hód-Mezőgazda Zrt. A szelvény és a Tanösvény idén májusban is várja az érdeklődőket az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon!

TATA - Máriapuszta

A tatai Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola Máriapusztai Tangazdaságában került sor annak a talajszelvénynek a bemutatására, ami jól tükrözte a környékben zajló természeti változásokat. A talajt tekintve lösz, erodálódott, jól tömörödött. A talajvíz szintje 4-5 méteren, 2022-ben mérsékelten aszályos területként volt nyilvántartva. Az eseményt Sztahura Erzsébet a NAK képviseletében nyitotta meg, a megjelent diákok között voltak gépész tanulók, technikumba járók, továbbtanulásban gondolkodók is. Számukra különösen nagy jelentősége volt annak, hogy láthatták, egy esetlegesen rosszul elvégzett talajművelés vagy indokolatlan műtrágya és/vagy növényvédőszer-használat komoly kihívás elé állítja a talajlakó mikroorganizmusokat.

A tanulókon kívül környékbeli gazdák is látogatásukat tették a talajszelvénynél és mindenki érdeklődéssel ment megvizsgálni a szűz, sárga talajig kiásott mélyedést. A jelenlévők különböző mérőeszközöket is kipróbálhattak testközelből, így például talajhőmérséklet-, talajnedvesség- és CO₂-mérőt is.

Kiskunhalas

Több agrárcég is csatlakozott a kampánynaphoz, ezek a vállalkozások nagyon fontosnak tartják a talajközpontú gondolkodás és gazdálkodás mind szélesebb körben való elterjedését. Az edukáció számukra fontos szakmai küldetés. A kiskunhalasi helyszínhez az Agrárágazat kezdeményezésére a Phylazonit, az Axiál, valamint a Magyar Talajvédelmi Szövetség is csatlakozott, így mind mikrobiológiai, mind agrotechnikai oldalról kiegészítették a szelvényelemzést.

A közel kétszáz résztvevő több mint fele aktív gazdálkodóként vett részt a rendezvényen. Az előadások segítettek megértetni a termelőkkel a mikrobiológiai termékek fontos szerepét, nemcsak a talaj termőképessége, a termelés biztonsága, hanem a költséghatékony gazdálkodás szempontjából is. A mai modern mezőgazdasági rendszerekben a talajélet szerepe kiemelkedő, a különböző támogató vizsgálatok és az arra épülő talaj-mikrobiológiai és lombon keresztüli mikroelempótló megoldások pedig nagy segítséget adnak a célzott tápanyag-utánpótlás tervezésében. Ezt segítik mind agrotechnikai, mind a talajbaktérium-kijuttatás oldaláról azok a gépi lehetőségek, amelyek szintén bemutatásra kerültek. A jelenlegi „megszokáson alapuló” gazdálkodás a jövőben már nem tartható fent – hangzott el a bemutatón. A kiskunhalasi szelvény esetében is jól látszott, hogy a megszokáson alapuló agrotechnika milyen intenzitással hozza fel a meszet a felső művelt rétegbe, amely az amúgy is eléggé aszályérzékeny fizikai féleségű homoktalajokon tovább ront a helyzeten. Itt is elhangzott, hogy a szántás indokolatlan választása és a talajélet hiánya a jövőben tovább fokozhatja a negatív hatásokat.

Nagylók

Pár száz kilométerrel arrébb, Fejér megyében, Nagylókon két szelvény is elemzésre került, egy, amely most került vissza a gazdálkodóhoz, egy pedig, ahol régóta talajközpontú gazdálkodást folytat a házigazda. Ez utóbbi szelvény jól mutatta, hogy a forgatás nélküli gazdálkodás, a lehetőség szerinti kevesebb gépi terhelés, a rendszeres szervesanyag-visszapótlás, a tudatos vetésforgó, valamint a mikrobiológia milyen szépen megtöltötte élettel a talajt.

A fotón is jól látszik, hogy ezek hatására nem volt eketalp réteg, a micéliumok szépen átszőtték a talajt, a giliszták munkája is gyönyörűen látszott és a talaj aggregátum stabilitása is jól mutatta, hogy ez a fajta gazdálkodás a talaj tápanyag- és vízszolgáltató képességében milyen fontos szerepet játszik.

Azon a mészlepedékes csernozjom talajon, amely most került vissza a gazdához, jól látszott, hogy a nem tudatos és szakszerű talajművelés hatására masszív tömörödés alakult ki az A és a B szint között, ami a gyökerek fejlődése, valamint a csapadék és tápanyag gazdálkodás szempontjából egyaránt hátráltató tényező. Itt az indokolatlan forgatással a felső réteg mésztartalma is jelentősen emelkedett.

Belvárdgyula

A Belvárdgyulai Zrt. területéről jelentkezett be Balázs Viktor és Umenhoffer Péter a Bio-Nat Kft-től, ahol a feltárt talajszelvény jóvoltából egy kevert talaj került bemutatásra, amit az erózió okozta talajhordás alakított ki, jelentős mészgöbecsekkel és vaskiválással. A talajszelvény alsó részében volt megtalálható a humuszos anyag, míg a talaj felső termőrétegében a humusz lösszel keveredett.

Ez a kevert felső réteg szolgált a növények számára élettérként, amely a keveredés hatására nem mondható ideálisnak. A gazdaság területén hosszú ideje alkalmaznak mikrobiológiai készítmények közül talajbaktériumokat. A gazdaság vezetője ezen a területen is használja ezeket a termékeket. Ennek hatására a gyengébb, erodált talaj tápanyag-szolgáltató képessége az aktív talajbiomnak köszönhetően kiegyensúlyozottá teszi a termést. Céljuk: a kedvezőtlenebb adottságú területeken történő termelés optimalizálása saját fejlesztésű termékeik révén. Látható, hogy a hosszú évek alatt lepusztult, erózió hatására keveredett talaj esetében is ezek a készítmények lehetőséget nyújtanak a talajélet aktivitásának növelésére, amely kulcsa lehet ezeken a területeken a sikeres gazdálkodásnak.

Soltvadkert

Az AGRO.bio Hungary Kft. a programban a soltvadkerti Gazdabolti dűlő talaját választotta a Frittmann borászat szőlőjében. Azért esett erre a területre a választás, mert itt termett a 2023. év legjobb magyar fehérbora, a Frittmann Generosa, amely az Országos borversenyen 93 pontos eredménnyel lett kiemelkedően a legjobb.

 A Kunsági borvidék az ország legnagyobbja, majdnem annyi szőlő van itt, mint a 21 másik borvidéken összesen. Ennek ellenére az Országos Borverseny eddigi 42 éves történetében ez a borvidék még sohasem adta az ország legjobbját. Arra sem volt példa eddig, hogy egy kimondottan fiatal fajta, az akkor 19 éves Generosa vigye el a prímet a régi nagy magyar fajták elől.

Kétségtelenül hatalmas büszkeség ez a borásznak, a szőlésznek és a fajta nemesítőjének is.

A borász Frittmann István, a fenti képen baloldalt, mellette a fia, Péter, szintén borász, középen pedig Dr. Hajdu Edit, aki a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben, munkatársaival együtt, kinemesítette a Generosa fajtát, ami a rendezvény időpontjában éppen 20. éve szerepel az Országos Fajtajegyzékben. A kép jobb oldalán Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója és Dancs Tibor területi képviselő. Az AGRO.bio Hungary Kft. büszke arra, hogy 2022-ben, a nyertes bor alapanyagának termő évében ez a terület a cég két talajbaktérium készítményével, a BactoFil B10-zel és a CELL-lel, valamint a biológiai talajtakarást megvalósító algakészítménnyel, az Algater-rel lett kezelve.

Gödöllő, Alsópark

A gödöllői Alsóparkba várták a Gödöllői Református Líceum és a Török Ignác Gimnázium tanulóit, tanáraikat, és a helyszínre bejelentkezett kiskerttulajdonosokat, érdeklődőket.

Már a szelvény kiásása különleges élmény volt, hiszen az Alsópark általában koncertek (pl. Honeybeast, Demjén Ferenc, Azariah), színházi előadások, sportesemények helyszíne.

A MATE Környezettudományi Intézet Talajtani Tanszékének munkatársai, Dr. Szegi Tamás egyetemi docens vezetésével különböző demonstrációs anyagokkal települtek ki a szelvényhez, hogy „kézműves-foglalkozással” is tarkítsák majd a bemutatót. Mire a diákok és a többi érdeklődő megérkezett, szépen kipreparált szelvény, és a mondanivalóból ki nem fogyó előadók várták őket.

Az egyik tanulói kérdés ékes bizonyítéka a fiatal korosztály nyitottságára és érzékenységére: „Mit tehetek én a talajok védelme érdekében?” A talaj védelméért pedig közvetett módon mindenki hozzátehet. Példaként elhangzott, hogy jelenleg a háztartási hulladék közel 50%-a ún. depóniába (földbe) kerül, amelyek alapját jó záróképességgel rendelkező talaj képezi. A cél, hogy a vegyes hulladékból káros anyagok ne szivárogjanak a mélyebb rétegekbe.

Ezt a záró réteget viszont a különböző olajok átjárhatóvá teszik, ezért fontos, hogy ezek ne a kommunális hulladékba kerüljenek, hanem szelektíven gyűjtsük és adjuk le a gyűjtőpontokon.

Összeállította: Gáspár Andrea

(x)

Címkék:
talaj, bio, tápanyag, gazdálkodás, talajvédelem, talajművelés, talajmunka, magazin-2024-04,