Az esőnek örülnek a gazdák, de a világpiac miatt van ok az aggodalomra
Az év elejének szárazsága után jelentősen enyhítette a gazdák aggodalmait a márciusi csapadékos időszak.
Szedlák Levente vagyok, 2019 ősze óta az Agrárszektor újságírója. Valamennyi fő témakörbe beleártottam már magam, de a legszívesebben régi és új gépekről, drónokról, robotokról és agrárgépészeti innovációkról írok.
Az év elejének szárazsága után jelentősen enyhítette a gazdák aggodalmait a márciusi csapadékos időszak.
Több hetes csúszásban vannak a kései vetésű burgonyák ültetésével a magyar gazdák, ám a szakértők szerint ez önmagában még nem jelent problémát.
A megváltozó klimatikus körülmények és fogyasztási szokások hozhatják el az ősi gabonafajták reneszánszát Magyarországon.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar gazdák maguktól is elindultak a precíziós gazdálkodás irányába.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint senkinek nem szolgálná az érdekét egy újabb, az élelmiszerekre kivetett ársapka.
Az elmúlt évek zsugorodása után 2024-ben ismét nőni kezdett a burgonya vetésterülete Magyarországon.
Van igény a magyar gazdák részéről a legújabb technológiák használatára, már csak a támogatásra várnak.
Van olyan gépforgalmazó, aki már attól tart, a tavalyi szintet se fogja elérni az értékesítés 2025-ben.
Azok vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben, akik főállásban méhészkednek.
A klímaváltozás, valamint a gyümölcsösök életkora és egészségi állapota nagyon rizikóssá teszi a gyümölcstermesztést Magyarországon.
A szakértők szerint nem biztos, hogy már idén fellendülhet a mezőgazdasági gépek forgalma Magyarországon.
A műtrágyaárak csökkenésére számítanak a magyar gazdák, pedig erre kevés esély mutatkozik a szakértők szerint.
A szakemberek szerint a pályázatok kiírásától és ezek elbírálásától függ a magyar gazdák gépbeszerzési kedve.
A legfrissebb előrejelzések szerint 2025-ben is óriási az igény a támogatásokra a magyar élelmiszeriparban.
Ha nem történik semmi váratlan esemény, ismét növekedésnek indulhat a magyar élelmiszeripar teljesítménye.
A statisztikák alapján kijelenthető, hogy a lábasjószágok közül Magyarországon a sertések vannak a leginkább otthon.
A szakértők szerint a magyar mezőgazdaság egyelőre még nem tudja maradéktalanul kihasználni a drónok nyújtotta előnyöket.
Pályázatok és források híján 2024-ben gyakorlatilag leállt a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalmazás Magyarországon.
Az idei búzatermés nemcsak mennyiségét, minőségét tekintve is elmaradt a várttól, ez pedig a liszt és kenyér árára is hatással van.
A következő hónapok során sem várható az élelmiszerek árának csökkenése az agrárközgazdász szerint.

Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.