Rég elfeledett növényt hoznának vissza a termesztésbe a magyarok: itt a terv
A megváltozó klimatikus körülmények és fogyasztási szokások hozhatják el az ősi gabonafajták reneszánszát Magyarországon.
Szedlák Levente vagyok, 2019 ősze óta az Agrárszektor újságírója. Valamennyi fő témakörbe beleártottam már magam, de a legszívesebben régi és új gépekről, drónokról, robotokról és agrárgépészeti innovációkról írok.
A megváltozó klimatikus körülmények és fogyasztási szokások hozhatják el az ősi gabonafajták reneszánszát Magyarországon.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar gazdák maguktól is elindultak a precíziós gazdálkodás irányába.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint senkinek nem szolgálná az érdekét egy újabb, az élelmiszerekre kivetett ársapka.
Az elmúlt évek zsugorodása után 2024-ben ismét nőni kezdett a burgonya vetésterülete Magyarországon.
Van igény a magyar gazdák részéről a legújabb technológiák használatára, már csak a támogatásra várnak.
Van olyan gépforgalmazó, aki már attól tart, a tavalyi szintet se fogja elérni az értékesítés 2025-ben.
Azok vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben, akik főállásban méhészkednek.
A klímaváltozás, valamint a gyümölcsösök életkora és egészségi állapota nagyon rizikóssá teszi a gyümölcstermesztést Magyarországon.
A szakértők szerint nem biztos, hogy már idén fellendülhet a mezőgazdasági gépek forgalma Magyarországon.
A műtrágyaárak csökkenésére számítanak a magyar gazdák, pedig erre kevés esély mutatkozik a szakértők szerint.
A szakemberek szerint a pályázatok kiírásától és ezek elbírálásától függ a magyar gazdák gépbeszerzési kedve.
A legfrissebb előrejelzések szerint 2025-ben is óriási az igény a támogatásokra a magyar élelmiszeriparban.
Ha nem történik semmi váratlan esemény, ismét növekedésnek indulhat a magyar élelmiszeripar teljesítménye.
A statisztikák alapján kijelenthető, hogy a lábasjószágok közül Magyarországon a sertések vannak a leginkább otthon.
A szakértők szerint a magyar mezőgazdaság egyelőre még nem tudja maradéktalanul kihasználni a drónok nyújtotta előnyöket.
Pályázatok és források híján 2024-ben gyakorlatilag leállt a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalmazás Magyarországon.
Az idei búzatermés nemcsak mennyiségét, minőségét tekintve is elmaradt a várttól, ez pedig a liszt és kenyér árára is hatással van.
A következő hónapok során sem várható az élelmiszerek árának csökkenése az agrárközgazdász szerint.
Még mindig olcsóbb és gyorsabb traktorra és kombájnra jogosítványt szerezni, mint személygépkocsira.
Befejeződtek az őszi vetési munkálatok Magyarországon, a gazdáknak egyelőre nincs okuk a panaszra.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.