Az adminisztráció csökkentéséhez elengedhetetlen a digitalizálás, az egységes borászati informatikai rendszer bevezetése.
A bortermelők a növekvő költségek ellenére csak mérsékelt áremelést tudtak érvényesíteni.
Szakmai kampány fókuszában a talaj, mint a terroir egy eleme és annak összetett hatása.
A hosszútávú stratégiai együttműködést egyik fő célja a kulturált borfogyasztás népszerűsítése az egyetemeken.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint jelentős költségnövekedést okozott a magyar borászoknak az EPR és a DRS rendszerek bevezetése.
A borászatok fennmaradása csak úgy biztosítható, ha a borok polci árának emelkedése a borászatok és rajtuk keresztül a szőlőtermelők jövedelmezőségének növelését szolgálja.
Az új hulladékgazdálkodási szabályozás komoly negatív hatással lehet a magyar szőlő- borágazatra.
A szakmabeliek úgy vélik, hogy az idei szüret után sokan felhagynak majd a szőlőtermesztéssel.
Idén is folytatódik a kiemelt szüreti ellenőrzés a szőlőtermelők védelme érdekében.
Nemcsak Európában, de Magyarországon is beragadtak a pincékbe a vörösborok tavaly óta.
Az egyablakos ügyintézés a HNT által felügyelt informatikai rendszeren keresztül, a hegybírók közreműködésével valósul meg.
A hatékonyságon és a megújuláson múlik a magyar bor jövője.
Elengedhetetlen a bor nagykereskedelmi és piaci árának emelése.
Árat emelnének a borászok, hogy ne dőljön be az ágazat.
Idén is megkezdődött az átfogó szüreti mustfok ellenőrzés.
Túlnyomóan borult, párás, egyes részeken tartósan ködös idő várható
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
Az amerikai nyérc gyors terjedése komoly ökológiai veszélyt jelent Magyarországon.
Egyiptomban az erős export mellett a szamóca feldolgozása is új területtel bővül.
A karácsonyi sütemények alapanyagainak árai idén mérsékeltebben emelkedtek, mint a korábbi években, de továbbra is jelentős kiadást jelentenek a háztartásoknak.
