Czerván György a Baromfi Világnap magyar eseményén felidézte, hogy a mezőgazdaság tavalyi kibocsátása folyó áron számítva 2410 milliárd forint volt, 4,2 százalékkal magasabb az előző évinél. Hozzátette: a magyar baromfiágazat exportorientált szektor, az egy főre vetített baromfikivitelben - 21 kilogramm - Magyarországot csak Hollandia és Belgium előzi meg az Európai Unióban.
Az ágazat 60 ezer embernek ad munkát, a mezőgazdasági ágazatok közül ennek a legmagasabb szintű az integrációja, és csaknem 100 százalékban magyar tulajdonban van - közölte. Czerván György hangsúlyozta: az unió közös agrárpolitikája (KAP) a laza piacszabályozású ágazatok közé sorolja a baromfi szektort, ami azt jelenti, hogy uniós közvetlen támogatást nem kaphat az ágazat. Ezért az agrárkormányzat csak a magyar költségvetési forrásokból tud az ágazat számára támogatást biztosítani.
Jelezte: az agrártárca lépésről-lépésre jelentősen megemelte a baromfiágazatnak járó állatjóléti támogatás összegét. Ez az összeg 2010-ben még 4 milliárd forint volt, a múlt évben már 8 milliárd forintot tett ki. Ezt a támogatást az FM további 1 milliárd forinttal növelte meg, majd az orosz embargó hatásainak csökkentésére újabb 0,5 milliárd forintot kapott az ágazat. Így a teljes múlt évi támogatás 9,5 milliárd forintra rúgott.
A kormány elfogadta a Több munkahelyet a mezőgazdaságba elnevezésű programot is, amely további támogatási lehetőségeket biztosít az ágazatnak. Így az idei költségvetésben már 11 milliárd forinttal szerepel a baromfiágazat támogatása.
Az államtitkár tájékoztatott arról is, hogy a Baromfi Termék Tanács (BTT) javaslatára a minisztérium új támogatási programot jelentett be az idei évtől az EU Bizottságnak az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint a tyúk-, a liba-, a kacsa és pulyka tenyészállományok állatjóléti támogatására. A támogatás várható keretösszege 1,3 milliárd forint lesz. A szaktárca várja a unió Bizottságának jóváhagyását - mondta Czerván György.
A baromfiágazat által szorgalmazott általános forgalmi adó (áfa) mérséklésről szólva aláhúzta: a kormány adópolitikájának iránya, hogy az élőmunka terhei csökkenjenek, és a forgalmi, fogyasztási típusú adók jelentik az állami adóbevételek gerincét. Így csak lépésről-lépésre lehet az alapvető élelmiszerek áfáját csökkenteni, mondta.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke arról beszélt, hogy a NAK az alapvető élelmiszerek ütemezett áfa-csökkentését javasolja. E javaslat gyakorlati megvalósítási lehetőségét vizsgálja az a munkacsoport, amely a múlt év végén kezdett dolgozni az FM, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), valamint a kamarai szakértők részvételével.
A számítások szerint 9 százalékos mértékű az az áfa-kulcs, amelynél már a feketegazdaság olyan mértékben szorul vissza, hogy már nem torzítja a legális gazdaság működését, vagyis a legálisan tevékenykedő cégek nem kerülnek versenyhátrányba a feketegazdaság szereplőivel szemben. De Magyarországon nincs 9, csak 5 százalékos áfa-kulcs, ezért a szakértők csak ez utóbbi alkalmazására tudnak javaslatot kidolgozni. A számítások szerint az alapvető élelmiszerek áfa-csökkentése 180-240 milliárd forint kiesést jelentene a költségvetésnek. Így ez a lépés egy ütemben nem, csak fokozatosan, a költségvetés teherbíró képességének arányában valósítható meg. Ezért tett a NAK ütemezett áfa-csökkentésre javaslatot- mondta a NAK elnöke.
Csorbai Attila, a BTT elnök-igazgatója az MTI-nek elmondta: a baromfiágazat tavalyi árbevétele az élőbaromfit tekintve 250-280 milliárd forintot tett ki. Ha a feldolgozott szintet - és más termékeket is, például a tollat is - számolva pedig mintegy 500-550 milliárd forintot jelent egy év alatt. Ez az árbevétel az előző évhez képest átlagosan 3-4 százalékos emelkedést jelent (ebben a tojás nem szerepel, csak a baromfihús) - mondta az elnök-igazgató.
Forrás: MTI
