Dr. Feldman Zsolt elmondta, hogy a magyar agráriumban az elmúlt években azt lehetett tapasztalni, hogy minden egyes gazdálkodó a maga egyéni útját járta, de az ágazat minden szereplője igyekezett a maga egyéni eredményét jobbá tenni. És ezzel a sok egyéni munkával, a gazdák fejlődésével erősebb lesz a magyar agrárium, a magyar exportpotenciál és a vidék gazdasága. A precíziós gazdálkodás lényege, hogy a közösen tanulható és alkalmazható tudást egyénivé lehet konvertálni, jegyezte meg az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
- jelentette ki Feldman Zsolt.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen jelentősége van annak, hogy az emberek haladjanak a korral, és kihasználják a mindenkor nyitva álló lehetőségeket. A szakember beszélt arról, hogy néhány éve még se a 2020-ban kitört koronavírus-járványt, sem pedig a februárban kirobbant orosz-ukrán háborút nem hittük volna, hogy valaha is megtörténik. Azt azonban, hogy erre hogy reagálunk, az befolyásolja, mennyire vagyunk versenyképesek. A szakember szerint a konferencia lényege kettős: meg kell mutatni a gazdáknak, mit nyerhetnek a precíziós eszközök használatával, ahogy azt is, mit veszíthetnek vele, ha nem használják ezeket a technológiákat.
- mutatott rá Győrffy Balázs.
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora kiemelte, hogy a 2015-ös első PREGA konferencián még senki se álmodott olyan technológiákról, eszközökről, drónokról, amelyek ma már részesei lehetnek egy gazdaság életének. Ahogy a szakember megjegyezte, óriási a verseny az ágazatban, a kérdés viszont az, hogy a magyar gazdák lépést tudnak-e tartani ezzel a fejlődéssel?
- mondta Gyuricza Csaba.
A MATE rektora beszélt arról is, hogy manapság már minden okos, de ezek az eszközök csak akkor tudnak megfelelően működni, ha van hozzájuk okos ember, avagy ebben az esetben okos gazda. Ezt pedig csak a képzések és az oktatás garantálhatja, ami azzal jár, hogy felértékelődik az egyetemek, a cégek és startupok tudásátadási szerepe, valamint azoké a kormányzati intézkedéseké, amelyek révén a digitális technológiák meg tudnak jelenni az ágazatban.
Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) elnöke elmondta, hogy egy mai CLAAS kombájn 8 ezer különböző alkatrészből áll, és ezekből 55 ezer darabot kell felhasználni hozzá. A gépekhez azonban kellenek képzett agrárgépészek is, akik nemcsak arra képesek, hogy kezeljék és megjavítsák ezeket a gépeket, meg tudják alkotni őket. A MEGFOSZ elnöke beszélt arról is, hogy a digitális átállást elősegítő pályázatot lehetőségnek tartja.
- jelezte Harsányi Zsolt.