A kukorica hazánk egyik legfontosabb gazdasági növénye. Bár vetésterülete jelentősen csökkent az utóbbi években a növény iránt mutatkozó alacsonyabb k...
Az időjárás – különösen az utóbbi években – egyre melegebb és szélsőségesebb, a csapadékeloszlás egyre kiszámíthatatlanabb, és ez újabb és újabb kihív...
A tarlókezelések tápanyag utánpótlási és növényvédelmi szempontból is fontos megelőző kezelésekké váltak. Nemcsak a tarlómaradványok lebomlásának gyor...
A betakarítási időszak végeztével minden AKG-s illetve ÖKO-s területtel rendelkező, valamint nitrátérzékeny területen termelőnek tápanyag-gazdálkodási...
A kukorica és napraforgó betakarítása után a nagy mennyiségű szár- és gyökérmaradvány állandó problémát jelent. Azonban tekinthetünk rá lehetőségként...
A drónok csupán egyszerű játékszerek azokhoz a repülő robotokhoz képest, amelyeknek már javában folyik a tesztelése és tökéletesítése. Ha üzembiztossá...
A hagyományos műtrágyák többségének tápelem-tartalma kizárólag az adott növény rövidtávú igényeit szolgálja ki, és nincs tekintettel a talaj természet...
A bárányok takarmányozására fokozott figyelmet kell fordítanunk, hiszen a bárányhizlalás sikeressége a juhászatok gazdaságosságát alapvetõen meghatáro...
A 90-es évek közepétõl a kertészeti termesztés, ezen belül a zöldségtermesztés egy mélyreható szemléleti és technológiai változáson ment keresztül, am...
A Kárpát medence térségében a geológiai és ehhez kapcsolódó talajviszonyok, talajtulajdonságok számottevõ eltérést mutatnak.
A mezőgazdasági forrásokból származó nitrát vegyületek által okozott vízszennyezés csökkentése és a további szennyezés megelőzése érdekében az Európai...
Kaba település határában található a Kabai Táp- és Takarmányforgalmazó Zrt. Közvetlenül a 4-es számú fõút mellett, szépen parkosított környezetben fek...
Az elmúlt idõszak nem kedvezett a tápanyag-visszapótlás ügyének. Az állatállomány lecsökkenése következtében az istállótrágya csak korlátozottan áll r...
A 21. század elején az emberiség egyre nagyobb elánnal keresi a fosszilis energiaforrások helyettesítésére alkalmas technológiákat, hogy az önpusztítá...
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
