Agro Napló • 2026. március 4. 11:59
A BASF Hungária Kft. 2026-os szezonnyitó szakmai programján egyértelmű és határozott üzenet fogalmazódott meg: a növényvédelmi innováció nem lassul, hanem a változó klimatikus és piaci környezetben minden korábbinál nagyobb jelentőséget kap.
A székesfehérvári rendezvényen a vállalat vezetői és fejlesztő szakemberei átfogó képet adtak a kalászos és napraforgó kultúrák előtt álló kihívásokról, a stresszmentes termesztéstechnológia szerepéről, valamint arról a „láthatatlan technológiáról”, amely döntően befolyásolja a készítmények hatékonyságát: a formulációról.
A szakmai napot Krajczár Csaba, a BASF Agrodivíziójának dunántúli régióvezetője nyitotta meg. Előadásában az időjárási helyzettel és annak termesztéstechnológiai következményeivel indított. Amint hangsúlyozta, a 2025–2026-os tél szokatlanul csapadékos volt, ami kettős hatást gyakorol a termelésre. A bőséges őszi–téli csapadék kedvezett az őszi vetések kelésének és kezdeti fejlődésének, ugyanakkor ideális feltételeket teremtett a kórokozók átteleléséhez és felszaporodásához is.
A mezőgazdaság nagymértékben a csapadék mennyiségétől és a növényvédelemtől függ
- fogalmazott Krajczár Csaba, rámutatva arra, hogy a termésbiztonság szempontjából a két tényező egymástól elválaszthatatlan.
A régióvezető arra is kitért, hogy a kalászosok vetésterülete 1,6 millió hektárra nőtt, ami évek óta nem látott szintet jelent Magyarországon. Véleménye szerint a nagyobb vetésterület önmagában is fokozott kórtani figyelmet igényel, mivel az összefüggő állományok kedvezhetnek a fertőzések gyors terjedésének. A napraforgó vetésterületével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy bár a pontos számok még alakulnak, a BASF piaci információi alapján a kultúra stabilabb pozícióba kerülhet, különösen a kukorica vetésterületének tartós csökkenése mellett.
Egresits József, az Agrodivízió kereskedelmi vezetője a vállalat hosszú távú stratégiájáról beszélt. Elmondta, hogy a több mint 160 éves múlttal rendelkező BASF működésének alapja a folyamatos innováció és a fejlesztési fókusz.
A növényvédő szerek fejlesztése világszinten lelassult, de a BASF továbbra is évről évre előre lép ezen a területen is
- hangsúlyozta Egresits József.
Kiemelte, hogy a vállalat évente árbevételének mintegy tíz százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, és 2026-ban négy új hatóanyaggal, illetve termékkel jelenik meg a piacon. Hozzátette, hogy a BASF működését az új termékek bevezetése, az erős fejlesztői háttér és az országos szaktanácsadói hálózat együttese teszi stabillá és versenyképessé.
Kalászos technológia – 28 év tapasztalata egy rendszerben
A kalászos szekcióban Ujvári Botond fejlesztőmérnök és Kurtz György, a kalászos termékportfólió menedzsere a BASF szekszárdi kísérleti területén 1998 óta gyűjtött adatokra építve mutatták be a betegségek hosszú távú alakulását.
Ujvári Botond elmondta, hogy a 28 éves átlag alapján a kórokozók közel 1,5 tonna termésveszteséget okoznak hektáronként, amennyiben nem történik megfelelő védekezés. A legjelentősebb betegségek között a sárgarozsdát, a vörösrozsdát és a kalászfuzáriumot emelte ki, de hangsúlyozta, hogy az egyes évjáratok fertőzési dinamikája jelentősen eltérhet.
A 2025-ös év nem volt kiugróan fertőzött, mégis közel fél tonna különbséget mértünk a kezelt és kezeletlen parcellák között
- mondta Ujvári Botond, rámutatva, hogy már szárazabb évjáratban is jelentős gazdasági hatása van a gombaölő szeres technológiának. Véleménye szerint a több évtizedes adatsorok adják a legbiztonságosabb alapot a döntésekhez, mert nem egy-egy szélsőséges évre, hanem trendekre építenek.
Ujvári Botond a vetésszerkezet változásából fakadó kockázatokra hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a búza–búza vetésváltás terjedésével újra előtérbe kerülhet a fahéjbarna levélfoltosság. A felszínen maradó fertőzött szármaradványok komoly fertőzési forrást jelentenek, és a betegség akkor is megjelenhet, ha az adott gazdálkodó betartja a vetésváltás szabályait.
Elég, ha a szomszédos táblán nem megfelelő a gyakorlat
- jegyezte meg, érzékeltetve a fertőzési nyomás térségi jellegét.
A szakemberek részletesen ismertették a három fő védekezési időpont szerepét. Ujvári Botond szerint a T1-es, korai védekezés a bokrosodástól három nóduszig tartó időszakban kulcsfontosságú a lisztharmat, a szeptória és a sárgarozsda visszaszorításában. A T2-es kezelés, vagyis a zászlóslevél védelme a legkritikusabb pont, mert – ahogyan Kurtz György fogalmazott – a zászlóslevél biztosítja az asszimiláták 70–80 százalékát, így a termés mennyisége és minősége döntően ebben a fázisban dől el. A T3-as, kalászfuzárium elleni védekezés a minőségmegőrzés és a toxin-szint kontrolljának alapja, és nem vonható össze a T2-es kezeléssel.
A T1-es időszakra a BASF a Revyflex® csomagot ajánlották a szakemberek, amely hidegérzékenység nélküli hatóanyagokra épül, és komplex megoldást kínál. A T2-es fázisban a Revycare® alkalmazását javasolják, amelyet bevezetése óta több, mint 1,6 millió hektáron használtak. Kurtz György kiemelte, hogy a készítmény erőssége a rozsdabetegségek elleni tartamhatás és az innovatív, UV-álló formuláció. A T3-as védekezés kulcskészítménye az Osiris® Revy, amelyről elmondta, hogy a protiokonazol gyors aktiválódása jelentősen hozzájárul a DON-toxinszint csökkentéséhez, ugyanakkor a megfelelő kijuttatástechnika elengedhetetlen.
A növekedésszabályozás területén is megújulás történt. A szakemberek jelezték, hogy a Cycocel® gyártása megszűnt, a Medax Top® pedig Turbo® adalékkal együtt kerül forgalomba. Külön hangsúlyt kapott az őszi árpa, amelynek vetésterülete 15–20 százalékkal nőtt. Mint elhangzott, ez a kultúra rendkívül érzékeny a megdőlésre, ezért a szárszilárdítás és növekedésszabályozás elhagyása komoly terméskockázatot jelent.
Napraforgó – stresszmentes termesztéstechnológia
A rendezvény második felében a napraforgó termesztése került fókuszba. Vizer Bence, a BASF Fejér vármegyei értékesítő szaktanácsadója ismertette, hogy 2025-ben 680–710 ezer hektáron vetették a kultúrát, mintegy 1,7 millió tonna terméssel. Elmondása szerint a napraforgó jövedelmezősége közepes termésátlag mellett is kedvező volt, ami stabil piaci pozíciót biztosít a növény számára.
Németh Balázs fejlesztőmérnök hangsúlyozta, hogy a napraforgó sikeres termesztése tudatosan felépített, egymásra épülő technológiai elemeket igényel. Kiemelte, hogy a gyomirtás időzítése kritikus jelentőségű, mert kísérleti eredményeik szerint már egyhetes csúszás is 20–30 százalékos termésveszteséget okozhat. Ez akár 600 kilogramm hektáronkénti kiesést és jelentős árbevétel-csökkenést jelenthet. A szárnövekedési szakaszban a preventív gombaölés és a növekedésszabályozás kerül előtérbe, amelyre a Pictor® Active-ot vagy az Architect® + Turbo® kombinációt ajánljákA termésképzés időszakában a tányér védelme válik elsődlegessé. „Csak a preventív védekezés működik igazán hatékonyan” – fogalmazott Vizer Bence, utalva arra, hogy a szklerotínia és más tányérbetegségek ellen a megelőzés az egyetlen biztonságos stratégia.
A hatékonyság láthatatlan tudománya – a formuláció szerepe
A szakmai nap egyik legmélyebb a “kulisszák mögé” is betekintést nyújtó előadását Dr. Ádámszki Tamás fejlesztőmérnök tartotta. Előadásában rámutatott, hogy a hatóanyag önmagában a megoldás mintegy kétharmadát jelenti, a fennmaradó rész a formuláció feladata.
Azonos hatóanyag, eltérő formuláció – eltérő hatékonyság
- hangsúlyozta, kiemelve, hogy a stabilitás, a felszívódás, az esőállóság, a fedettség és a kijuttathatóság mind ezen múlik.
Elmondta, hogy a BASF évente közel egymilliárd eurót fordít kutatás-fejlesztésre, amelynek jelentős részét formulációs fejlesztésekre fordítja. A cél az, hogy a készítmények a kannában, a permetlében és a levélen is stabilak maradjanak, gyors felszívódást biztosítsanak, és minden körülmények között megbízható teljesítményt nyújtsanak.
A rendezvény zárásaként a szakemberek egyetértettek abban, hogy a változó klimatikus és piaci környezetben a termelők számára a legnagyobb érték a kiszámítható, kísérletekkel alátámasztott technológiai háttér.
A kalászos és napraforgó kultúrákban bemutatott komplex rendszerek, az új hatóanyagok és a fejlett formulációs megoldások együtt olyan stabilitást kínálnak, amely hosszú távon is versenyképes termelést tesz lehetővé.
(x)