PR cikk • 2025. július 31. 13:34
A kalászosok betakarítása idén lassan a végéhez közeledik. A viszonylag kedvező időjárásnak köszönhetően a gazdák többsége elégedett a termésátlagokkal. Ugyanakkor a csapadékos júliusi időszak néhány helyen sajnos hátrányosan befolyásolta a termés minőségét.
A betakarítást követően érdemes mielőbb elvégezni a tarló megmunkálását, valamint szakszerűen kezelni a szármaradványokat. Mivel az idei nyár közepe hűvösebb és csapadékosabb, bátran ajánlott mikrobiológiai szárbontó készítmények használata, amelyekkel jelentős agronómiai előnyöket érhetünk el.
Milyen előnyöket jelent a szakszerű szárbontás?
A szármaradványok irányított bontásával kulcsfontosságú tápanyagok – például foszfor, kálium és nitrogén – válnak felvehetővé a következő kultúra számára. Továbbá csökken a patogén gombák jelenléte, így a fuzáriumfertőzés kockázata is mérséklődik, amely egyébként az egyik leghatékonyabb cellulózbontó mikroorganizmus. A bontási folyamat elősegítésével javul a talaj szerkezete és vízmegtartó képessége, ami különösen fontos a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozásában. A talaj szervesanyag-tartalma növekszik, ezzel együtt a humusz képződése is fokozódik, ami hosszú távú „tápanyagraktárként” szolgál. A gazdák tapasztalatai alapján azokon a területeken, ahol rendszeresen alkalmazzák a szárbontást és vetés előtti talajoltást, sokkal könnyebb a talaj művelhetősége, javul annak szerkezete, és kevesebb üzemanyag szükséges a munkálatokhoz.
Miért van szükség mikrobiális tarlókezelésre?
A mikrobiológiai tarlókezelésre azért van különösen nagy szükség, mert az intenzív művelés, a rendszeres forgatás, a műtrágya- és vegyszerhasználat, valamint a klímaváltozás miatt a talaj számos stresszhatásnak van kitéve. Mindez a talajélet gyengüléséhez vezet, csökken a mikroorganizmusok száma, és romlik a fajgazdagság. Az így meggyengült talajélet nem képes hatékonyan lebontani a szármaradványokat. A folyamat támogatása érdekében olyan készítmények alkalmazása ajánlott, amelyek celluláz és xilanáz enzimeket tartalmazó baktériumtörzsekkel segítik a bontást.
Mire kell figyelni a tarlóbontó technológiánál?
Fontos odafigyelni a technológia helyes alkalmazására is. A szárbontó készítményeket a gyártói vagy forgalmazói előírások szerint kell tárolni. A javasolt mennyiséget – általában 250–300 liter vízzel hektáronként – pontosan be kell keverni, és a kijuttatás előtt alaposan fel kell rázni a terméket. Az elkészített oldatot lehetőség szerint minél hamarabb ki kell permetezni a szármaradványokra, majd azonnal be kell forgatni a talajba.
Miért nem érdemes nitrogén műtrágyával bontatni?
A nitrogén műtrágyával történő bontást nem ajánljuk, mivel egyrészt költségesebb, másrészt kezdetben stresszt okozhat a talajban. A pentozánhatás – vagyis az ideiglenes nitrogénhiány – elkerülhető, hiszen a tarlóbontó készítmények általában nagy kapacitású nitrogénkötő baktériumokat tartalmaznak, így hatékonyan biztosítják a szükséges tápanyagot a mikrobiológiai bontás során.
Használjuk ki a hőségmentes időszakot, és végezzük el a gabonatarlók mikrobiológiai bontását. Az AÖP támogatási rendszer keretében ezért a gazdálkodók két pontot is szerezhetnek.
Amennyiben további szakmai kérdések merülnek fel, bizalommal forduljanak a Magyar Talajvédelmi Szövetség tagjaihoz.
(x)