Az Európai Régiók Bizottsága (CoR) határozott állásfoglalással készül a csúcstalálkozóra, mivel a testület szerint a klímacélok eléréséhez nem elegendők a kormányzati szintű politikai ígéretek, hanem a helyi és regionális önkormányzatok közvetlen bevonására van szükség. Becsléseik alapján a párizsi klímaegyezmény teljesítéséhez szükséges intézkedések 70-80 százaléka helyi szinten dől el. Magyarországon is a településekre hárul a legtöbb gyakorlati feladat az alkalmazkodás terén, legyen szó az épületek energetikai korszerűsítéséről, a csapadékvíz megtartásáról, a városi zöldfelületek növeléséről vagy a hőhullámok elleni védekezésről.
A Kosztasz Bakojannisz athéni városi tanácstag által vezetett hétfős CoR-delegáció az Európai Unió hivatalos küldöttségének részeként vesz részt a tárgyalásokon. A testület egyik legfontosabb követelése, hogy az önkormányzatok egyszerűbben, kiszámíthatóbban és közvetlenebbül férhessenek hozzá a nemzetközi klímafinanszírozási alapokhoz, valamint kapjanak intézményes szerepet a döntéshozatalban. Bár a közvetlen forráshoz jutás egyelőre csak tárgyalási cél, megvalósulása alapvetően határozhatná meg a magyarországi települési klímaberuházások ütemét is.
A bizottság küldöttségének tagja Kiss Attila, a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés képviselője is. A politikus a konferenciához kapcsolódó nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás a Hajdúságban és a Hortobágyon is komoly kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Kiemelte, hogy a mezőgazdaságból élők, a helyi közösségek és a vállalkozások érdekeinek védelméhez, valamint hosszú távú fejlődésükhöz elengedhetetlen a folyamatos, megbízható és biztonságos energiaellátás garantálása.
A finanszírozás mellett az energetikai átállás gyakorlati lépései is hangsúlyos szerepet kapnak Antalyában. A konferencia elnökségének globális célkitűzései között szerepel, hogy 2035-re a villamosítás aránya érje el a 35 százalékot, az épületek energiafelhasználása pedig legalább 25 százalékkal csökkenjen. Bár ezek a nemzetközi törekvések nem rónak közvetlen új kötelezettségeket Magyarországra, a villamosenergia-hálózatok fejlesztése, az energiahatékonyság javítása és az energiaköltségek kiszámíthatósága a hazai vállalkozások versenyképessége miatt is alapvető kérdés.
A globális egyeztetések hátterében komoly európai uniós klímapolitikai viták húzódnak meg. Az EU tagállamai idén márciusban hagyták jóvá azt a célt, amely 2040-re az 1990-es szinthez képest 90 százalékos nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátási csökkentést ír elő. A megállapodást Magyarország a többi visegrádi országgal – Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával – együtt ellenezte. A végül elfogadott kompromisszum értelmében a tagállamok a kibocsátáscsökkentés egy részét nemzetközi karbonkreditek vásárlásával is teljesíthetik, az épületekre és a közúti közlekedésre kiterjedő új uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) bevezetését pedig 2028-ra halasztották. A novemberi csúcstalálkozón az elméleti viták mellett a gyakorlati megoldások is terítékre kerülnek, így a városok ellenálló képességével foglalkozó tematikus napon például Athén a szélsőséges hőség kezelésével, Flandria pedig a természetalapú védekezéssel kapcsolatos tapasztalatait osztja meg a résztvevőkkel.



