2026. november 18. szerda Jenő
Ennek a magyar gazdák is megfizethetik az árát: komoly tárgyalások jönnek

Ennek a magyar gazdák is megfizethetik az árát: komoly tárgyalások jönnek

Agro Napló
A települések klímafinanszírozása, az energetikai átállás felgyorsítása és a szélsőséges időjárás okozta gazdasági károk mérséklése áll az idei ENSZ-klímacsúcs középpontjában. A törökországi Antalyában november 9. és 20. között megrendezendő COP31 konferencia legfőbb célja, hogy a korábbi nemzetközi vállalásokat kézzelfogható helyi beruházásokká alakítsa. Az egyeztetések Magyarország számára is komoly jelentőséggel bírnak az önkormányzati fejlesztési források és az energiabiztonság szempontjából, a magyar érdekeket pedig regionális szinten is képviselik az uniós delegációban - jelentette a Pénzcentrum.

Az Európai Régiók Bizottsága (CoR) határozott állásfoglalással készül a csúcstalálkozóra, mivel a testület szerint a klímacélok eléréséhez nem elegendők a kormányzati szintű politikai ígéretek, hanem a helyi és regionális önkormányzatok közvetlen bevonására van szükség. Becsléseik alapján a párizsi klímaegyezmény teljesítéséhez szükséges intézkedések 70-80 százaléka helyi szinten dől el. Magyarországon is a településekre hárul a legtöbb gyakorlati feladat az alkalmazkodás terén, legyen szó az épületek energetikai korszerűsítéséről, a csapadékvíz megtartásáról, a városi zöldfelületek növeléséről vagy a hőhullámok elleni védekezésről.

A Kosztasz Bakojannisz athéni városi tanácstag által vezetett hétfős CoR-delegáció az Európai Unió hivatalos küldöttségének részeként vesz részt a tárgyalásokon. A testület egyik legfontosabb követelése, hogy az önkormányzatok egyszerűbben, kiszámíthatóbban és közvetlenebbül férhessenek hozzá a nemzetközi klímafinanszírozási alapokhoz, valamint kapjanak intézményes szerepet a döntéshozatalban. Bár a közvetlen forráshoz jutás egyelőre csak tárgyalási cél, megvalósulása alapvetően határozhatná meg a magyarországi települési klímaberuházások ütemét is.

A finanszírozás mellett az energetikai átállás gyakorlati lépései is hangsúlyos szerepet kapnak Antalyában. A konferencia elnökségének globális célkitűzései között szerepel, hogy 2035-re a villamosítás aránya érje el a 35 százalékot, az épületek energiafelhasználása pedig legalább 25 százalékkal csökkenjen. Bár ezek a nemzetközi törekvések nem rónak közvetlen új kötelezettségeket Magyarországra, a villamosenergia-hálózatok fejlesztése, az energiahatékonyság javítása és az energiaköltségek kiszámíthatósága a hazai vállalkozások versenyképessége miatt is alapvető kérdés.

A globális egyeztetések hátterében komoly európai uniós klímapolitikai viták húzódnak meg. Az EU tagállamai idén márciusban hagyták jóvá azt a célt, amely 2040-re az 1990-es szinthez képest 90 százalékos nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátási csökkentést ír elő. A megállapodást Magyarország a többi visegrádi országgal – Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával – együtt ellenezte. A végül elfogadott kompromisszum értelmében a tagállamok a kibocsátáscsökkentés egy részét nemzetközi karbonkreditek vásárlásával is teljesíthetik, az épületekre és a közúti közlekedésre kiterjedő új uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) bevezetését pedig 2028-ra halasztották. A novemberi csúcstalálkozón az elméleti viták mellett a gyakorlati megoldások is terítékre kerülnek, így a városok ellenálló képességével foglalkozó tematikus napon például Athén a szélsőséges hőség kezelésével, Flandria pedig a természetalapú védekezéssel kapcsolatos tapasztalatait osztja meg a résztvevőkkel.

Címlapkép: Getty Images
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
NEKED AJÁNLJUK
KONFERENCIA
2026. szeptember 8.
Sustainable World 2026
2026. június 9.
Debrecen Economic Forum 2026
2026. június 2.
Portfolio X-Cycling Day
EZT OLVASTAD MÁR?