Agro Napló • 2026. november 13. 19:26
Tovább drágult a termőföld Magyarországon 2025-ben, miközben kevesebb terület cserélt gazdát. Egy hektár szántó országosan átlagosan 2,5 millió forintba került, de egyes járásokban az 5 millió forintot is meghaladta az átlagár. A földbérleti díjak szintén emelkedtek, és folytatódott a birtokok koncentrációja - írja az Agrárszektor.
A mező- és erdőgazdasági területek átlagára 4,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A drágulás üteme ezzel alig maradt el a 2024-es 4,6 százaléktól, a 2023-ban mért 7,9 százaléknál viszont már jóval mérsékeltebb volt. A szántókért átlagosan 4 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.
A legmagasabb hektáronkénti átlagárak továbbra is a szőlőket és a gyümölcsösöket jellemezték: az előbbiek 3,6 millió, az utóbbiak 3,4 millió forintba kerültek. Ezeknél a területeknél maga az ültetvény értéke is jelentősen befolyásolja a vételárat. A gyepek és az erdők hektárjáért egyaránt átlagosan 1,3 millió forintot adtak. Az erdők ára 7, a gyümölcsösöké 6,3 százalékkal emelkedett, míg a gyepeknél 3,4, a szőlőknél pedig 1,2 százalékos drágulást regisztráltak.
A szántóföldek árazásában számottevő területi különbségek mutatkoztak. Hajdú-Bihar, Tolna és Fejér vármegyében hektáronként 3–3,5 millió forint között mozgott az átlagár. A legolcsóbban Nógrádban, Zalában, valamint Borsod-Abaúj-Zemplénben lehetett földhöz jutni, ahol átlagosan 1,4–1,8 millió forintot kértek egy hektárért.
A vármegyei átlagok mögött ugyanakkor jelentős helyi eltérések húzódtak meg. A Debreceni járásban 5,2 millió, a Hajdúszoboszlóiban 4,8 millió, a Hajdúböszörményiben pedig 4,7 millió forintot ért el a szántók hektáronkénti átlagára, de a Balatonfüredi járásban is meghaladta az 5 millió forintot. A termőhelyi adottságok súlyát jól mutatja, hogy míg a Hajdúságban átlagosan 4,4 millió forintba került egy hektár szántó, addig Hajdú-Bihar kedvezőtlenebb fekvésű mikrokörzeteiben csupán 2,4–2,6 millió forint körül alakult az árszint.
Az országos drágulás nem minden térségre terjedt ki egyformán. Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében egyaránt 13, Fejérben pedig 12 százalékkal ment feljebb a szántók átlagára. Ezzel szemben Pest vármegyében 3,8, Győr-Moson-Sopronban 3,5, míg Komárom-Esztergomban 2,3 százalékos árcsökkenést mértek.
Az áremelkedéssel párhuzamosan visszaesett a földpiac forgalma. Összesen 67 ezer hektár mező- és erdőgazdasági terület cserélt gazdát, ami az ország ilyen besorolású földjeinek mindössze 1 százalékát teszi ki. Az eladott területek nagysága 8,6 százalékkal, az adásvételek összértéke pedig 5,8 százalékkal maradt el a 2024-es szinttől.
Az értékesített területek 68 százalékát szántók alkották, az erdők részesedése 16, a gyepeké pedig 12 százalék volt. Szántóból 12, gyümölcsösből 20 százalékkal kisebb területet adtak el, mint az előző évben. A szőlők forgalma ugyanakkor 8,1, a gyepeké pedig 5,8 százalékkal bővült.
A földbérlet szintén drágult. A szántók éves bérleti díja országos átlagban 4,9 százalékkal emelkedett, elérve a hektáronkénti 91 100 forintot. Ez a változás a gazdálkodók széles körét érinti, mivel a szántóterületek 52 százalékát bérlők művelik. Az erdők bérleti díja 13,5, a gyümölcsösöké 11,9, a gyepeké 8,3, a szőlőké pedig 3,2 százalékkal növekedett.
A szántók bérlése Hajdú-Biharban volt a legköltségesebb, ahol évente átlagosan 119 200 forintot kértek hektáronként. Tolnában 111 700, Békésben 105 900 forintot tett ki az átlagos bérleti díj. A legalacsonyabb összeget Nógrádban jegyezték fel, ott átlagosan 62 100 forintért lehetett bérelni egy hektárt egy évre. A bérleti díj országos szinten a termőföld vételárának 3,7 százalékát tette ki, ami gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbi aránnyal.
Ezzel párhuzamosan tovább folytatódott a birtokkoncentráció, vagyis egyre kevesebb gazdaság művel egyre nagyobb földterületet. Az Agrárium 2026 felmérés előzetes adatai alapján 2023 és 2026 között 17 százalékkal esett vissza a hazai agrárgazdaságok száma. Az egy gazdaságra jutó átlagos területméret ezzel együtt 18 százalékkal nőtt, megközelítve a 33 hektárt. Az átlagos birtokméret minden művelési ágban emelkedett; a leglátványosabb bővülést a szőlőknél 41, a gyümölcsösöknél pedig 26 százalékkal mérték.