Agro Napló • 2026. november 5. 15:34
A következő uniós agrártámogatási időszakban folyó áron számolva várhatóan 20 százalékkal csökkenhet a támogatási keret, de a végleges összegről még nincs döntés. Eközben a mezőgazdaság 2026-os válsághelyzetében a becsült jogos kárigények jelentősen meghaladják a kárenyhítésre és válságtámogatásra rendelkezésre álló forrásokat - írja az Agrárszektor.
Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a CIB Bank agrárkonferenciáján beszélt a gazdálkodók támogatási lehetőségeiről, valamint a következő Közös Agrárpolitika (KAP) időszakának várható változásairól. Az Agrárszektor beszámolója szerint hangsúlyozta: a jelenlegi uniós javaslatok még jelentősen módosulhatnak, így a támogatások végleges összege csak később derül ki.
A helyettes államtitkár szerint a következő ciklusban több pénzt kell fordítani az innovációra és a megújulásra. A mezőgazdaságba újonnan belépő fiatalok várhatóan nagyobb segítséget kaphatnak, miközben a teljes támogatási keret folyó áron számolva mintegy ötödével lehet kisebb.
A jelenlegi helyzetről szólva Juhász Anikó 2026-ot válságévnek nevezte. A termelőket a KAP két pillérének forrásai mellett nemzeti agrártámogatások is segítik. Ezek jelentős része az állattartáshoz, elsősorban a sertés- és a baromfiágazathoz kapcsolódik.
A mezőgazdasági károk kezelésének egyik legfontosabb eszköze a mintegy 75 ezer termelőt összefogó kárenyhítési rendszer. A helyettes államtitkár elmondása szerint az elmúlt évben a károk szinte minden tagot érintettek. Bár a kedvezőbb csapadékviszonyoknak köszönhetően 2023-ban maradt pénz az alapban, a most becsült, mintegy 180 milliárd forintos jogos kárigény jóval meghaladja az elérhető forrásokat. A jogos kárigényük 80 százalékára ráadásul csak az érvényes biztosítással rendelkező termelők tarthatnak igényt.
Az Európai Bizottság a válsághelyzetre tekintettel külön támogatási konstrukciót is engedélyezett, amelyre a kárenyhítési rendszerben részt vevő gazdálkodók is pályázhatnak. Ennek éves kerete 17 milliárd forint. Juhász Anikó a kárenyhítési és válságtámogatási források együttes összegét nagyságrendileg 60 milliárd forintra becsülte.
A kockázatok mérséklését a biztosítási díjtámogatás és a krízisbiztosítás is szolgálja. Előbbi révén egyes mezőgazdasági biztosítások díjához állami hozzájárulás igényelhető. A krízisbiztosítás pedig akkor nyújthat segítséget, ha a gazdaság jövedelme a termelőn kívül álló okból – például járvány vagy piaci veszteség miatt – legalább 30 százalékkal csökken.
A helyettes államtitkár a jégkármérséklő rendszerek működésére is kitért. Elmondása szerint a szavazásokat követően a rendszer egyes területeken működik, máshol viszont nem. Emellett magánrendszerek is üzemelnek, ezekről azonban kevés megbízható adat áll rendelkezésre, ezért indokolt lenne a működésük bejelentése.
A kifizetésekről szólva közölte, hogy a szuperelőlegek folyósítása jelenleg 42 százaléknál tart, a kifizetések 95 százalékának pedig június 30-ig meg kell történnie. A gazdálkodóknak 2026-ban két alkalommal volt lehetőségük vis maior bejelentésére, a fagy- és jégvédelmi támogatásoknál pedig gyorsított eljárásban döntenek a támogatói okiratokról.