Agro Napló • 2026. október 3. 17:03
Bár sokan a nyár végén egynyári növényként tekintenek rá, a muskátli valójában évelő, amely megfelelő gondoskodással jövőre is a terasz dísze lehet. A közelgő fagyok előtt fagymentes, hűvös és világos helyre költöztetve, minimális öntözéssel és a megfelelő teleltetési módszer kiválasztásával könnyedén megmenthetjük a növényeket a következő szezonra.
Ahogy az őszi időjárás egyre hűvösebbre fordul, fontos, hogy még az első komolyabb fagyok beállta előtt cselekedjünk. A teleltetés megkezdése előtt készítsük elő a növényeket, és távolítsuk el róluk az elszáradt, beteg leveleket, valamint az elnyílt virágokat, így elkerülhetjük a kártevők és kórokozók behurcolását. A töveket érdemes visszametszeni, a futómuskátlikat bátran akár 10–20 centiméteresre is visszavághatjuk. Ha azonban tágas helyen teleltetünk, elég egy mérsékeltebb igazítás is, a végleges formára metszést pedig ráérünk tavaszra hagyni - jelentette az Agrárszektor.
A sikeres átteleltetés kulcsa a megfelelő környezet megválasztása. A muskátli a 4–10 Celsius-fokos, világos és jól szellőző helyeket kedveli, mint amilyen egy hűvös veranda, egy télikert vagy egy ablakos garázs. A sötét, nyirkos pincéket a gombásodás és a rothadás veszélye miatt kerülni kell, de a túlfűtött szobák sem alkalmasak, mert ott a növény legyengül és megnyúlik. A téli hónapokban a növények vízigénye elenyésző, ezért az öntözést fogjuk vissza a minimálisra, és mindig várjuk meg, amíg a földjük két locsolás között teljesen kiszárad.
A rendelkezesre álló helytől függően három jól bevált módszer közül választhatunk. A legegyszerűbb megoldás, ha a növényt a saját cserepében vagy virágládájában visszük be a hűvösre. Helyhiány esetén az állómuskátliknál nagyszerűen működik a száraz teleltetés, amikor a földből kiemelt, letisztított gyökerű töveket újságpapírba csomagolva, száraz helyen tároljuk. Ennél a megoldásnál kritikus pont, hogy a gyökérzet egyáltalán ne legyen nedves, különben a tő elrohad. A harmadik opció a dugványozás, amely a kényesebb futómuskátlik vagy a túlságosan terebélyes példányok esetében praktikus. Ilyenkor az egészséges, virágtalan hajtáscsúcsokat levágjuk, az alsó levelektől megfosztjuk, majd világos, meleg helyen, friss földben meggyökereztetjük. Bármelyik megoldást is választjuk, a tavasz közeledtével a fokozatosság a legfontosabb szempont. Márciusban vagy áprilisban a sikeresen áttelelt töveket még ne tegyük ki hirtelen a szabadba, hagyjunk nekik időt alkalmazkodni a kinti fényhez és levegőhöz. A végleges helyükre csak a fagyveszély teljes elmúltával kerüljenek, ahol friss földbe ültetve, az öntözést fokozatosan növelve indíthatjuk újra a szezont.