Agro Napló • 2026. szeptember 5. 08:28
Az internet és a közösségi média térnyerésével robbanásszerűen megnőtt az egzotikus állatok magáncélú tartása, a hazai szabályozás ugyanakkor nem tudta követni ezt a folyamatot. A hiányos jogi háttér nemcsak az állatok jólétét veszélyezteti, hanem komoly ökológiai kockázatot is jelent, ezért a szakértők egy tudományos alapokon nyugvó "pozitív lista" bevezetését sürgetik. Ez a célkitűzés a TISZA Párt választási programjában is helyet kapott.
Ma már egyáltalán nem számít ritkaságnak, ha valaki mosómedvét, boát vagy éppen kengurut tart az otthonában. A nemzetközi kereskedelem fejlődésével olyan fajok váltak könnyen elérhetővé, amelyek gondozása komoly szakértelmet és speciális körülményeket igényel. Egy-egy látványos fotó vagy egy népszerű film - amilyen a Némó nyomában volt a bohóchalak esetében - pillanatok alatt divatot teremthet egy fajból.
Az internetes hirdetési oldalakon néhány kattintással megvásárolhatók ezek a különlegességek, a hirtelen jött lelkesedés mögött azonban ritkán áll valódi tudás az adott élőlény valós igényeiről. Nagy Ervin, az Una Terra Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a legnagyobb problémát az átfogó, tudományos alapokon nyugvó hazai szabályozás hiánya jelenti. Bár a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét a CITES-egyezmény felügyeli, ez önmagában nem nyújt megoldást az egzotikusállat-tartás általános kihívásaira.
Rengeteg olyan egyed kerül magánkézbe, amelynek biológiai és viselkedési szükségletei - például a tér-, hőmérséklet- és táplálékigénye, vagy a megfelelő állatorvosi háttér - egy átlagos háztartásban egyszerűen nem biztosíthatók. Ahogy a szakember fogalmazott, attól, hogy egy állat életben marad egy ketrecben, még egyáltalán nem biztos, hogy jól is érzi magát.
A nem megfelelő tartási körülmények mellett a megunt, szabadon engedett vagy elszökött példányok komoly ökológiai kockázatot hordoznak. Egy idegenhonos, természetes ellenség nélküli faj megtelepedése súlyos károkat okozhat a hazai ökoszisztémában, amire a hazánkban is megjelenő mosómedve az egyik legjobb példa. Mindeközben a hatóságok sokszor eszköztelenek. Jelenleg a laikusok és a szakemberek számára sem mindig egyértelmű, kihez lehet fordulni, ha valaki kifogásolja egy szomszédban tartott vadállat tartási körülményeit. A hatékony intézkedést ráadásul nemcsak a világos jogszabályok, hanem a megfelelő infrastruktúra - például a lefoglalt állatok elhelyezésére és szakszerű ellátására szolgáló férőhelyek - hiánya is gátolja.
A helyzet rendezése érdekében a TISZA Párt "A működő és emberséges Magyarország alapjai" című választási programjának Xantus János Állatvédelmi Programjában konkrét vállalást tett a terület rendbetételére. Tervük egy úgynevezett pozitív lista bevezetése, amely pontosan szabályozná az otthon házi kedvencként tartható fajokat és azok kötelező tartási feltételeit.
Erre a modellre Hollandiában már működő, jól bevált példa létezik. Ott tudományos szempontok alapján, az állat biológiai sajátosságait, méretét és eredetét megvizsgálva döntik el, mi tartható magántulajdonban. A rendszer lényege, hogy kizárólag azok a fajok kerülhetnek fel a listára, amelyek jóléte igazolhatóan garantálható otthoni környezetben is.
Nagy Ervin hangsúlyozta, hogy egy ilyen hazai szabályozás bevezetése nem járna a már meglévő állatok tömeges elkobzásával. Az eddig legálisan beszerzett egyedek tulajdonosai számára átmeneti időszakot biztosítanának, miközben az újabb, nem megfelelő fajok kereskedelmét és behozatalát fokozatosan kivezetnék a piacról.
A következő évek legfontosabb állat- és természetvédelmi feladata, hogy a jogalkotás és a hatósági háttér lépést tudjon tartani az internetes kereskedelem felgyorsulásával. Ehhez azonban átfogó társadalmi szemléletváltásra is szükség van, meg kell érteni ugyanis, hogy egy egzotikus élőlény nem divatos dekorációs tárgy. Bármennyire is különleges vagy vonzó egy állat, ha nem tudjuk egész életében biztosítani számára a természetes szükségleteinek megfelelő, teljes értékű életkörülményeket, akkor egyszerűen nincs nálunk a helye.