Agro Napló • 2026. szeptember 2. 08:43
A magyar növényvédelmi ágazat szakmailag felkészült, de egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a szélsőséges időjárás, az új kártevők és az Európai Unió által folyamatosan szűkített hatóanyag-kínálat miatt. Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője szerint a megváltozott gazdasági környezetben a gazdálkodók költségérzékenysége jelentősen megnőtt. A jövőbeli versenyképesség záloga az egyre népszerűbb drónos technológiák engedélyezésének felgyorsítása, az illegális vegyszerek piacról történő kiszorítása, valamint a szorosabb ágazati összefogás - írta meg az Agrárszektor.
A termelőknek ma egyszerre kell megbirkózniuk a klímaváltozás hatásaival, a megnövekedett károsítónyomással, a növekvő költségekkel, valamint azzal, hogy az Európai Unió folyamatosan vonja ki a forgalomból a jól bevált növényvédő szereket. Görög Róbert hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóságnak nem szabadna azt jelentenie, hogy egyszerűen elveszik a gazdák eszközeit. Épp ellenkezőleg, a hatékony védekezéshez és a rezisztencia kialakulásának elkerüléséhez minél többféle hatásmechanizmusú készítményre lenne szükség. A szakember szerint a gyártók és a termelők érdeke megegyezik, hiszen mindannyian egészséges növényállományt és kiszámítható, biztonságos élelmiszert szeretnének előállítani a lehető legkisebb környezeti terhelés mellett.
A gazdasági nehézségek miatt a gazdálkodók ma sokkal óvatosabban és tudatosabban vásárolnak, mint néhány éve, és szigorúan mérlegelik, milyen kezelés térül meg valójában. Ezt a tendenciát támasztják alá az Agrárközgazdasági Intézet adatai is, amelyek szerint míg az idei év első negyedévében a 2025-ös időszakhoz képest még csak 4 százalékkal esett vissza a növényvédőszer-forgalom, a második negyedévben már drasztikus, 36,3 százalékos csökkenést regisztráltak. A rovarölő szerek iránti kereslet például majdnem a felére esett vissza. Fontos azonban látni, hogy egy-egy szakmailag indokolt kezelés elhagyása a terméskiesés miatt sokkal nagyobb anyagi kárt okozhat, mint amibe maga a permetezés került volna.
Bár az új hatóanyagok engedélyezése általánosságban lassú, a drónnal kijuttatható készítmények terén 2026-ra komoly előrelépés történt. Míg korábban szinte egyáltalán nem voltak legális szerek a légi permetezéshez, tavaszra a hatóság már nyolc ilyen terméket – köztük rovar- és gombaölőket – engedélyezett gabonában, kukoricában, napraforgóban, repcében és gyümölcsösökben. A szövetség üdvözli a fejlődést, ugyanakkor az engedélyezési folyamatok további felgyorsítását szorgalmazza. A drónos technológia óriási segítség olyankor, amikor a földi gépek nem tudnak a területre hajtani, vagy gyors beavatkozásra van szükség. Alkalmazása azonban nem pusztán annyiból áll, hogy ugyanazt a vegyszert kevesebb vízzel szórják ki, hiszen az elsodródás kockázata és a megfelelő fedettség elérése miatt speciális, szigorú vizsgálatokra van szükség.
A hazai és az európai piacon továbbra is komoly kihívást jelent az illegális és hamisított növényvédő szerek jelenléte, amit az online kereskedelem térnyerése tovább nehezít. Ma már nemcsak a klasszikus hamisítványokkal, hanem a tiltott hatóanyagokkal, a szabálytalan importtal és a hamisított címkékkel is meg kell küzdeni. A legnagyobb kockázatot maga a gazda viseli, hiszen egy ismeretlen eredetű szer hatástalan lehet, elpusztíthatja a növényt, továbbá súlyos élelmiszer-biztonsági és környezeti gondokat okozhat. A megelőzés egyetlen módja, ha a termelők kizárólag megbízható, ellenőrizhető magyarországi forgalmazótól vásárolnak, a feketepiac felszámolása pedig az egész ágazat közös érdeke.
A magyar és az európai mezőgazdaság versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a szabályozás kiszámítható maradjon. Egy-egy hatóanyag betiltása előtt a döntéshozóknak meg kell vizsgálniuk, hogy van-e megfelelő alternatíva, és milyen gazdasági következményekkel jár a kivonás. Mindemellett fel kell gyorsítani az innovációk – köztük a biológiai szerek, az alacsony kockázatú készítmények és a precíziós technológiák – eljutását a termelőkhöz. A kihívások leküzdéséhez azonban az agrártárca, a hatóságok, a kutatók, az iparág és a gazdálkodók eddiginél is szorosabb együttműködésére van szükség.