Agro Napló • 2026. szeptember 1. 15:28
A 2026-os extrém aszály miatt drámaian visszaesett a hazai kukorica- és napraforgótermés, ami súlyos alapanyaghiánnyal fenyegeti a takarmány- és gabonafeldolgozó ipart a 2026/27-es szezonban. A mintegy 1,5 millió tonnás kukoricaimport-igényt a szűkülő európai források és a jelenlegi behozatali korlátozások miatt egyre nehezebb kielégíteni. A Magyar Gabonaszövetség arra figyelmeztet, hogy az ukrán import tilalma többmilliárdos versenyhátrányt okoz a hazai állattenyésztőknek, ezért az élelmiszerinfláció megfékezése és az ellátásbiztonság érdekében az importszabályozás azonnali felülvizsgálatára van szükség - mondta el Berkes Gábor, a Magyar Gabonaszövetség elnöke és a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója az Agrárszektor Metszet rovatában.
Az idei, rendkívül aszályos időjárás jelentős károkat okozott az őszi betakarítású növényeknél. Bár a tavaszi felmérések még biztatóbbak voltak, a hazai kukoricavetés területe végül csupán 589 ezer hektárt tett ki. A szárazság miatt ráadásul sok gazda kényszerült arra, hogy a szemesnek szánt kukoricát silótakarmányként takarítsa be, így a tényleges terület a tavalyihoz képest akár 200 ezer hektárral is csökkenhetett, amivel történelmi mélypontra zuhant. Bár az őszi betakarítás jelenleg, szeptember elején veszi kezdetét, a kilátások rendkívül borúsak. A termés biztosan alulmúlja a 2022-es katasztrofális év 2,8 millió tonnás eredményét, és a hőség miatt ismét megnőtt a takarmányt tönkretevő aflatoxinfertőzés veszélye is. A napraforgó esetében is komoly a hiány, a várható termés 200-300 ezer tonnával marad el a tavalyitól - tette hozzá Berkes Gábor.
A hazai feldolgozóiparnak és takarmánygyártásnak hatalmas mennyiségű, összesen mintegy 3,2 millió tonna kukoricára lenne szüksége, amit a belföldi piac idén nem tud biztosítani. Ezt a hiányt technológiai okokból nem lehet kalászosokkal pótolni. A takarmánygyártók az elmúlt években már a helyettesíthetőség végső határáig emelték a búza és az árpa arányát a receptúrákban, így több kalászost már nem tudnak felhasználni a kukorica kiváltására. A Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója emlékeztetett, hogy emiatt Magyarország legalább 1,5 millió tonna kukorica, valamint jelentős mennyiségű napraforgó importjára szorul a most induló szezonban.
A behozatal azonban komoly akadályokba ütközik. Az Európai Unió kukoricatermése közel húszéves mélypontra esett, és a környező országok - például Lengyelország és Szlovákia - exportkapacitása is jócskán lecsökkent. Bár globális szinten, különösen az Egyesült Államokban, Argentínában és Brazíliában bőségesen áll rendelkezésre gabona, a tengerentúli szállítás költségei túlságosan magasak lennének a hazai ipar számára. A legkézenfekvőbb és legolcsóbb forrás Ukrajna lenne, ahol idén 30 millió tonna kukorica és 13 millió tonna napraforgó termett.
A Magyar Gabonaszövetség elnöke szerint a Magyarországon jelenleg is érvényben lévő behozatali tilalom azonban elzárja a hazai feldolgozókat ettől az alapanyagtól. Eközben Nyugat-Európa - elsősorban Olaszország és Spanyolország - zavartalanul vásárolja fel az ukrán terményt, egyre inkább a szárazföldi, vasúti útvonalakra támaszkodva. A hazai importkorlátozások miatt a magyar takarmány- és gabonaárak elszakadtak az európai átlagtól, és jóval magasabbak lettek. Jelenleg a németországi vagy lengyelországi sertés- és baromfitápok tonnánként 12-14 euróval olcsóbbak a hazai termékeknél, ami kilogrammonként 12 forinttal növeli például a magyar sertéshús önköltségét.
A Magyar Gabonaszövetség számításai szerint a fennálló importszabályozás összességében közel 4,5 milliárd forintos többletköltséget jelent a hazai állattenyésztők számára. Ez drasztikusan rontja az ágazat versenyképességét, és végső soron az élelmiszerárak emelkedéséhez vezet. A szervezet szerint az ellátási lánc egyensúlyának visszaállítása érdekében elkerülhetetlen a szabályozás mielőbbi felülvizsgálata és az ukrán importcsatornák megnyitása.