Agro Napló • 2026. augusztus 31. 17:03
Harminckét megbetegedésnél és három halálos áldozatnál tart a tőlünk alig néhány száz kilométerre, az ausztriai Linz térségében kialakult Legionella-járvány. A vizsgálatok egyre inkább a hűtőberendezésekre irányítják a figyelmet, amelyek különösen nagy kockázatot jelenthetnek Magyarországon is: a baktériumot tartalmazó finom vízpermet a levegőben akár több kilométerre is eljuthat. Az egyre melegebb nyarak ráadásul tovább kedvezhetnek a Legionella elszaporodásának. A Laborhírek a J.S. Hamilton Hungária független laboratóriumi szakértőinek segítségével járt utána, mit üzen nekünk a linzi eset.
A Linz térségében hetek óta zajló járványügyi vizsgálat során több hűtőberendezésből is Legionellát mutattak ki, a történtek pontosan arra a kockázatra irányítják rá a figyelmet. A Legionella nem az ivóvíz elfogyasztásával, hanem elsősorban a baktériumot tartalmazó finom vízpermet belégzésével fertőz. Emiatt különösen fontosak azok a rendszerek, amelyek nagy mennyiségben képeznek aeroszolt. Ilyenek az ipari és nagyobb épületgépészeti rendszerekben működő hűtőtornyok is. Ezekben nagy mennyiségű víz kering, miközben működésük során apró vízcseppek kerülnek a levegőbe. Ha a rendszerben Legionella szaporodik el, a baktérium ezekkel együtt kijuthat a környezetbe, a légáramlatok pedig tovább szállíthatják.
Amíg például egy fertőzött zuhanyzó elsősorban az adott helyiség használóit veszélyezteti, egy hűtőtoronyból kijutó aeroszol jóval nagyobb területet érinthet. Korábbi járványügyi vizsgálatokban több kilométeres terjedést is dokumentáltak: egy franciaországi Legionella-járvány vizsgálatakor a kutatók legalább hat kilométeres távolságig számoltak a hűtőtornyokból származó aeroszol terjedésével. Ez magyarázza, miért kapnak ezek a berendezések kiemelt figyelmet a Legionella-kockázatkezelésben, és miért különösen fontosak a mostani linzi vizsgálatok akkor is, ha a járvány pontos kiindulópontját még nem sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani.
A fertőzés következményei súlyosak lehetnek. A Legionella által okozott legionárius betegség a tüdőgyulladás egyik súlyos formája, amely különösen az idősebb, krónikus betegségben szenvedő vagy legyengült immunrendszerű emberek számára jelent nagyobb veszélyt. A mostani linzi járványban is súlyos tüdőgyulladásos megbetegedéseket regisztráltak, három beteg pedig életét vesztette.
Az eset arra is figyelmeztet, hogy a legionellózis nem valamilyen távoli, egzotikus fertőzés. Egy szomszédos ország nagyvárosában zajlik jelenleg is olyan járványügyi vizsgálat, amelyben a lehetséges fertőzési források között hűtőberendezéseket vizsgálnak. Ugyanezek a műszaki rendszerek Magyarországon is működnek. A klímaváltozás és az egyre hosszabb, melegebb nyári időszakok tovább fokozhatják a Legionella-kockázatot. A baktérium nagyjából 20 és 50 Celsius-fok közötti vízhőmérséklet mellett képes hatékonyan szaporodni. A tartós hőség miatt egyes vízrendszerek hosszabb időre kerülhetnek ebbe a kedvező tartományba, különösen akkor, ha ehhez pangó víz, biofilm, lerakódások vagy csökkent vízcsere is társul.
A kockázat ráadásul nem kizárólag a hűtőtornyokat érinti. Szállodákban, wellnesslétesítményekben, sportközpontokban, kollégiumokban, egészségügyi és szociális intézményekben, irodaházakban és ipari telephelyeken is kialakulhatnak olyan körülmények, amelyek kedveznek a Legionella elszaporodásának.
A valódi védelem a járvány előtt kezdődik
Linzben már mintegy kétszáz környezeti mintát vettek lakóépületekből, munkahelyekről, szálláshelyekről és különböző műszaki berendezésekből. A környezeti mintákban kimutatott baktériumokat ráadásul össze kell vetni a betegekből származó mintákkal ahhoz, hogy a járványügyi szakemberek közelebb kerüljenek a fertőzés forrásához. A linzi vizsgálatok jól mutatják ennek összetettségét. Egy hűtőtoronyból olyan Legionella-altípust is kimutattak, amely három, egymással epidemiológiailag összefüggő betegnél is megjelent, a további genetikai vizsgálatok azonban nem bizonyították egyértelműen, hogy ez a berendezés volt a fertőzés forrása.
Egy pozitív Legionella-minta tehát önmagában még nem feltétlenül mondja meg, honnan indult egy járvány. A laboratóriumi eredményeket a vízrendszer működésével, az üzemeltetési körülményekkel és járvány esetén az epidemiológiai adatokkal együtt kell értelmezni.
Éppen ezért a Legionella-kockázatkezelés célja az, hogy a veszélyes körülményeket lehetőleg még a megbetegedések előtt felismerjék. A J.S. Hamilton Hungária szakértői szerint ennek alapja a szakszerű kockázatértékelés: a vízrendszer felépítésének feltérképezése, a kritikus pontok azonosítása, a hőmérsékleti és használati viszonyok értékelése, valamint szükség esetén a célzott mintavétel és laboratóriumi vizsgálat. A vizsgálatok során nemcsak a Legionella jelenléte, hanem annak koncentrációja is meghatározható, ami a szükséges intézkedések megválasztásához is fontos információt jelent.
Magyarországon a Legionella által okozott fertőzési kockázatok kezelését a 49/2015. EMMI rendelet szabályozza. A kockázatértékelés és a laboratóriumi kontroll valódi jelentősége azonban túlmutat a jogszabályi megfelelésen. A linzi eset legfontosabb üzenete éppen az, hogy a Legionella-kockázatot akkor érdemes felmérni, amikor még nincsenek betegek. Magyarországon is működnek hűtőtornyok és összetett vízrendszerek, a melegebb nyarak pedig tovább fokozhatják a kockázatot. A rendszeres kockázatértékelés és laboratóriumi ellenőrzés ezért nem egy járvány utáni feladat, hanem a felismerés és a megelőzés egyik legfontosabb eszköze.