Agro Napló • 2026. augusztus 21. 13:13
A tartós hőség és a csapadékhiány következtében idén nyáron ismét kiszáradt a Tarna több szakasza. A víz eltűnése nemcsak a folyó gazdag, védett fajokból álló halfaunáját sodorja veszélybe, hanem a hazai ivóvízellátás alapját jelentő felszín alatti vízkészletek drasztikus csökkenésére is rávilágít.
A 2022-es súlyos aszály után 2026 nyarára újra kritikussá vált a helyzet a Cerednél eredő vízfolyáson. Kápolna, Verpelét és Szajla térségében már csak a meder mélyedéseiben maradt némi víz, a vízügyi szakemberek tájékoztatása szerint pedig a Tarnát tápláló mellékágak többsége is teljesen kiszáradt. Ahhoz, hogy a vízszint érdemben emelkedjen, az egész vízgyűjtő területen kiadós esőzésre lenne szükség. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának figyelmeztetése szerint a jelenség ökológiai szempontból rendkívül súlyos.
A Tarna kiemelten értékes élőhely, ahol korábban 41 halfajt - köztük számos ritka és védett fajt, például a magyar bucót vagy a sujtásos küszt - azonosítottak. A kiszáradással maga az élettér szűnik meg, a folyó ugyanis elszigetelt szakaszokra szakadozik. Ha a vízrendszer teljesen kiszárad, egy későbbi feltöltődés után sem garantált, hogy a fajok képesek lesznek visszatelepülni. Négy évvel ezelőtt a folyó középső szakasza több mint másfél hónapig volt víz nélkül, ami már akkor is komoly károkat okozott az élővilágban.
A probléma azonban messze túlmutat a természetvédelmen. A hazai kisebb vízfolyások vízhozamát jelentős részben a felszín alatti vizek táplálják. A patakok eltűnése egyértelmű bizonyítéka a mélyben lévő vízkészletek apadásának, ami azért kritikus, mert Magyarország ivóvízellátásának 95 százaléka éppen ezekből a forrásokból származik. Az, hogy a folyó az elmúlt öt éven belül immár másodszor száradt ki, éles figyelmeztető jel. Egyértelművé teszi, hogy a csapadék helyben tartása, a vizek természetes állapotának helyreállítása és a meglévő készletek tudatos megőrzése ma már nemcsak környezetvédelmi cél, hanem a társadalom alapvető, hosszú távú érdeke.