Agro Napló • 2026. augusztus 13. 15:23
Súlyos ökológiai válság alakult ki a Zagyva jászsági szakaszán, ahol a tömeges halpusztulást követően sem javult a folyó állapota. A 2026-os rendkívüli aszály, a gátak miatti vízpangás, valamint a feltételezett szennyvízterhelés együttesen kritikus oxigénhiányt idézett elő, amelyet a vízügyi szakemberek jelenleg mesterséges levegőztetéssel próbálnak enyhíteni. A folyó érintett szakaszain gyomorforgató dögszag és teljes pusztulás fogadja az arra járókat.
A probléma már hetekkel a jánoshidai halpusztulás előtt megmutatkozott, amikor a lelassult folyót összefüggő békalencsetakaró kezdte beborítani. A ZagyvaMENTIk civil szervezet friss terepbejárása szerint a helyzet azóta is változatlanul súlyos, Pusztamizse és Jánoshida térségében a vízfelület ismét teljesen bezöldült és pang. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság mérései igazolták a látható problémát, a Zagyva középső és alsó szakaszán ugyanis az oldott oxigén koncentrációja literenként 2 milligramm alá esett, ami halálos fenyegetést jelent a vízi élővilágra.
A szakemberek merülőfalak és levegőztető berendezések telepítésével próbálják megmenteni a túlélő halakat, ez a helyi beavatkozás azonban az egész folyószakaszt érintő problémát önmagában nem oldja meg.
A válságos állapot kialakulásában kulcsszerepe van a 2026 nyarát sújtó országos aszálynak. A csapadékhiány miatt lecsökkent vízhozamú, sekély víz gyorsabban felmelegszik, oxigéntartalma drasztikusan csökken, a folyóba kerülő szennyezőanyagok pedig sokkal erőteljesebben koncentrálódnak benne. A Tisza Horgászegyesület saját mérései nulla oxigénszintet és magas szennyezőanyag-koncentrációt mutattak ki. Ennek hátterében a feltételezések szerint a jászberényi és jászteleki térségből érkező, a civil szervezetek által már korábban is kifogásolt szennyvízterhelés állhat, bár a pontos okokat a hatósági vizsgálatok tisztázzák majd.
A természeti és szennyezési tényezőkön túl a folyó mesterséges szabályozása is rontja a helyzetet. A pusztamizsei gát nemcsak a vízi élőlények szabad mozgását akadályozza, hanem a vizet is visszatartja. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a gát felett felduzzasztott vízkészlet jelentős részét öntözőcsatornákba, magántározókba és horgásztavakba vezetik el, így az már nem táplálja a kiszáradó folyómedret.
A Zagyván kialakult katasztrófa tehát nem írható egyetlen ok számlájára. A rendkívüli aszály, a fokozott vízminőségi terhelés és a folyó áramlását gátló műtárgyak együttesen hoztak létre egy olyan oxigénhiányos, élhetetlen közeget, amelyhez az ökoszisztéma már képtelen alkalmazkodni.