Agro Napló • 2026. július 31. 17:24
Az Európai Unió szeptember 3-i hatállyal törli Brazíliát az engedélyezett marhahús- és baromfiexportőrök listájáról, ami a globális húskereskedelmi útvonalak átrajzolódásához vezethet. A Food & AgriBusiness beszámolója szerint a brit Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács (AHDB) arra figyelmeztet, hogy az intézkedés hátterében nem állategészségügyi okok, hanem az állattenyésztésben alkalmazott antimikrobiális szerek használatával kapcsolatos aggályok állnak - írta meg az Agrárszektor.
Brazília a világ egyik legnagyobb marhahúsexportőre, így az uniós piacról kiszoruló áru egy része más régiókba, köztük az Egyesült Királyságba áramolhat. A mennyiségeket tekintve az EU 2025-ben több mint 83 ezer tonna brazil friss és fagyasztott marhahúst importált, míg az Egyesült Királyság alig 12 ezer tonnát. Az AHDB rámutatott arra, hogy az uniós piacról kiszoruló volumeneknek már a töredéke is érdemben növelné a brit behozatalt, ami komoly nyomást gyakorolna a szigetországi termelőkre.
A dél-amerikai ország mindkét piacon kedvezményes vámkvótákon (TRQ) keresztül fér hozzá a piachoz. Az Egyesült Királyságban egy mintegy 11143 tonnás WTO-kvóta áll rendelkezésre a friss, hűtött és fagyasztott marhahúsra, míg az EU-ban Brazília a 10 ezer tonnás Hilton-kvótából részesül. Az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás ratifikálásával emellett egy új, 99 ezer tonnás Mercosur-kvóta is megnyílna, amelyből a brazil húsexportőrök szövetsége (ABIEC) szerint Brazília 42 százalékos részesedésre lenne jogosult. Érdekesség, hogy a brazil beszállítók az elmúlt években a magasabb vámterheket vállalva még a Hilton-kvótán felül is teljesítettek szállításokat az unióba.
Az uniós és a brit vámszintek között viszonylag csekély az eltérés. A kvótán kívüli, csontos marhahús esetében az EU-ban 12,8 százalékos és tonnánként mintegy 3041 eurós, míg az Egyesült Királyságban 12 százalékos és tonnánként 2530 fontos vámteher van érvényben. Az AHDB elemzése alapján ez a különbség önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a kereskedelmi forgalom átterelődését a brit piacra. Az EU ugyanakkor egyelőre vonzóbb célpontnak számít, hiszen 2026 első négy hónapjában az uniós importár átlagosan 6400 font volt tonnánként, szemben a brit piac 5685 font/tonnás átlagával.
Az uniós piac kiesése esetén a brazil exportőrök várhatóan alternatív felvevőpiacokat keresnek majd, így célpontjuk lehet többek között Kína, a Közel-Kelet, Délkelet-Ázsia, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. A teljes uniós volumen brit piacra terelődése ugyanakkor valószínűtlen a diverzifikációs lehetőségek miatt. Bár hagyományosan Kína számít Brazília legnagyobb felvevőpiacának, az új ázsiai védővámintézkedések érdemben korlátozzák a piac felszívóképességét. Peking ugyanis egy mintegy 1,1 millió tonnás országspecifikus kvótát határozott meg, amely felett 55 százalékos pótvámot vet ki.
A folyamatok alakulásában kulcskérdés lesz, hogy az Egyesült Királyság követi-e az EU döntését. London jelenleg szorosabb állat- és növényegészségügyi (SPS) együttműködésre törekszik Brüsszellel, ami felveti annak a lehetőségét, hogy a brit szabályozás a jövőben átveszi az uniós antimikrobiális előírásokat. Amennyiben a britek is hasonló korlátozásokat vezetnek be, a kereskedelmi forgalom átterelődésének esélye jelentősen beszűkül, ellenkező esetben viszont a szigetország piaca az egyik legvonzóbb alternatívává válhat a brazil exportőrök számára.