Agro Napló • 2026. július 24. 13:15
A hazai agráriumnak sürgősen alkalmazkodnia kell a megváltozott éghajlati viszonyokhoz és az egyre súlyosabb aszályokhoz, ami megköveteli a hagyományos mezőgazdasági termelés felváltását fenntartható, talajmegújító módszerekkel. Az AXIÁL Kft. szarvasi szakmai rendezvényén elhangzottak szerint a sikeres alkalmazkodás alapja a regeneratív gazdálkodás, amely a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak együttes kezelésére, a vízmegtartó képesség növelésére, valamint a megfelelő gépészeti és digitális technológiák alkalmazására épül - olvasható az Agrárszektor oldalán.
Mivel a kieső csapadékot nem lehet mesterségesen pótolni, a magyar növénytermesztésben elengedhetetlen a szemléletváltás. Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője rámutatott, hogy a korábban bevált, nagy területen termesztett kapásnövények, mint amilyen a kukorica, termesztése a jelenlegi formájában egyre inkább fenntarthatatlanná válik, ez pedig a vetésszerkezet átalakítását is megköveteli. A dél-európai példák is azt mutatják, hogy szárazabb éghajlaton is lehet nyereségesen termelni, de ehhez szakítani kell a berögzült gyakorlatokkal. Bár sokan a regeneratív gazdálkodást kizárólag a talajművelés nélküli, direktvetéses technológiával azonosítják, ez csupán a rendszer egyik eleme. A szakember eloszlatott egy gyakori tévhitet is, miszerint a talaj mikrobiális élete pusztán a pihentetéstől helyreállna, a megújuláshoz ugyanis célzott beavatkozásokra van szükség. A műtrágyák és növényvédő szerek használatának mérséklése mellett hatalmas potenciál rejlik a szármaradványok, például a napraforgószár szakszerű bedolgozásában és lebontásában. Ez a folyamat természetes úton biztosít tápanyagot, javítja a talajszerkezetet, a munkagépek vonóerőigényének csökkentésével pedig üzemanyag-megtakarítást is eredményez.
A klímatudatos gazdálkodáshoz azonban nem elegendőek a laboratóriumi vizsgálatok. Hupuczi Júlia, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának oktatója és a Magyar Talajtani Társaság munkatársa hangsúlyozta, hogy a talaj fizikai és biológiai állapotát a terepen is folyamatosan ellenőrizni kell. A laboreredmények ugyan megmutatják a humusztartalmat és a tápanyagkészletet, de nem adnak választ a vízgazdálkodási problémákra vagy a talajfoltok kialakulására. A rossz időben és nem megfelelő eszközzel végzett, gyakran túlzottan mély művelés súlyosan károsítja a talajszerkezetet. Nedves állapotban a talaj kenődik és tömörödik, szárazon pedig porosodik, így a szél által elhordott porral a legértékesebb humuszos réteg vész el, míg a visszamaradó élettelen rögök képtelenek megtartani a nedvességet.
Ezt a problémát puszta mechanikai lazítással nem lehet megoldani, mivel a stabil, morzsás szerkezet eléréséhez a talajélet felélesztésére, szervesanyag-pótlásra és kíméletes művelésre van szükség. A szakember szerint a klímaváltozás hatásainak enyhítésében kiemelt szerep hárul az őszi-téli takarónövényekre is, amelyek óvják a felszínt, gyökérzetükkel pedig lazítják a talajt. Arra biztatta a gazdálkodókat, hogy a megszokott rutinok helyett vegyenek ásót a kezükbe, vizsgálják meg saját területeik talajszelvényét, és a beavatkozásokat a talaj valós, helyszíni állapotához igazítsák.
A gyakorlati megvalósítást támogatva az AXIÁL Kft. olyan gépeket és megoldásokat mutatott be a rendezvényen, amelyek elősegítik a talajkímélő tarlóhántást. A szakmai program során a résztvevők megismerhették a direktvetés optimális alkalmazási lehetőségeit, a gabonatarló értékeit, a baktériumos szárbontás előnyeit, valamint a digitalizáció szerepét a talajműveléssel kapcsolatos napi döntéshozatalban.