Agro Napló • 2026. július 20. 09:32
A klímaváltozás, a kedvezőtlen piaci árak és az emelkedő költségek rendkívüli nyomás alá helyezték a hazai takarmány- és állattenyésztési ágazatot. Bár a kukorica szerepe drasztikusan csökken, a növénytermesztők és az állattartók pedig jelentős veszteségekkel küzdenek, a generációváltással terjedő precíziós technológiák, az alternatív alapanyagok használata, valamint a nyugat-európai piacok átrendeződése kiutat mutathat a magyar szereplőknek - írta meg az Agrárszektor.
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója úgy véli, hogy a helyzetet érdemes tágabb összefüggéseiben vizsgálni. Miközben a globális takarmánygyártás minimálisan bővül, Európában már mintegy egy évtizede stagnálás, sőt bizonyos területeken visszaesés tapasztalható. Ez a trend ugyanakkor lehetőséget is jelenthet Magyarország számára, mivel Nyugat-Európában a szigorodó környezetvédelmi szabályok miatt sorra zárnak be a nagy állattartó telepek vagy csökkentik a kibocsátásukat, így a termelés súlypontja fokozatosan Közép-Európa felé tolódhat el. Ennek kiaknázásához azonban először a hazai nehézségeket kell leküzdeni.
A legsúlyosabb gondot a rendkívüli időjárás okozza, amely alapjaiban alakította át a takarmányipar alapanyag-felhasználását. A korábban megszokott, hektáronkénti 10-11 tonnás kukoricahozamok helyett sok térségben ma már alig van betakarítható termés, emiatt a hazai ipar éves kukoricafelhasználása másfél millió tonnáról mintegy 800 ezer tonnára esett vissza, a helyét pedig fokozatosan a takarmánybúza és az árpa veszi át. Ezzel párhuzamosan a növénytermesztés jövedelmezősége is drasztikusan romlott, hiszen az alacsony felvásárlási árak és a magas önköltség miatt a gazdák hektáronként akár 200 ezer forintos veszteséget is kénytelenek elkönyvelni.
A válság az állattartókat is sújtja, különösen a sertés- és a tejágazat szereplőit. A sertéstartóknál a magas önköltség és az alacsony felvásárlási árak miatt egy-egy állat felnevelése akár több tízezer forintos veszteséget is okozhat. Mivel a kiadások 70-80 százalékát a takarmányozás teszi ki, a gyártók és a gazdák intenzíven keresik az alternatív fehérje- és energiaforrásokat, például a takarmányborsót vagy a cirkot. A helyzetet tovább nehezíti, hogy miközben az alacsonyabb gabonaárak enyhíthetnék a nyomást, a logisztikai és csomagolási költségek, valamint az importált takarmány-adalékanyagok, köztük a vitaminok és az aminosavak világpiaci ára jelentősen megugrott.
A külpiacokon is aktív vállalatoknak, köztük a bevételei csaknem negyedét exportból, többek között Olaszországból, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Romániából és Moldovából realizáló Vitafort Zrt.-nek a forint erősödése komoly versenyhátrányt okoz. Az árfolyamváltozás miatti nyereségkiesést az importalapanyagok drágulása miatt a gyártók nem képesek ellensúlyozni. Ráadásul, ha az állattenyésztők veszteséges időszaka tartósnak bizonyul, a felhalmozott tartalékok kimerülésével a takarmánygyártóknak és a hitelintézeteknek közös, rugalmas finanszírozási megoldásokat, például hosszabb fizetési határidőket kell kidolgozniuk a gazdaságok életben tartásáért.
A gazdasági és éghajlati kihívások mellett a járványvédelem is kulcskérdéssé vált. Az olyan fertőző állatbetegségek, mint a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis vagy a ragadós száj- és körömfájás, a teljes ellátási láncot veszélyeztetik, így a biológiai biztonság fenntartása alapvető érdek.
A jövő ugyanakkor biztató folyamatokat is tartogat, hiszen az agráriumban zajló generációváltásnak köszönhetően egyre elterjedtebbé válnak a szenzorokra, mesterséges intelligenciára és valós idejű adatelemzésre épülő precíziós takarmányozási technológiák, még a közepes méretű gazdaságokban is. A hazai ágazat hosszú távú megerősödését és versenyképességét a technológiai modernizáció, a nedvességmegőrző talajművelés, valamint a fejlődő exportpiacok, például Ázsia és Afrika célirányos kiaknázása biztosíthatja. Azok a vállalkozások, amelyek a jelenlegi nehéz helyzet ellenére is beruháznak, a piaci trendek fordulásakor jelentős versenyelőnyre tesznek majd szert.