Agro Napló • 2026. június 20. 09:39
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legújabb jelentése szerint az akvakultúra történelmi mérföldkőhöz érkezett, mivel a globális víziállat-termelés több mint felét már ez az ágazat biztosítja, ezzel megelőzve a természetes halászatot. A növekvő világnépesség fehérjeellátásában kulcsszerepet játszó szektor termelése nagyrészt Ázsiában összpontosul, miközben Magyarországon az afrikai harcsa és a hagyományos tógazdasági ponty tenyésztése határozza meg a piacot, miután a természetes vizeken teljesen megszűnt a kereskedelmi célú halászat.
A FAO adatai alapján 2024-ben a halászati és akvakultúra-ágazat összesített termelése rekordszintre, 235 millió tonnára nőtt. Ebből 195 millió tonnát a különböző víziállatok tettek ki, a fennmaradó mintegy 40 millió tonnát pedig az algatermelés adta. Történelmi fordulat, hogy a víziállat-termelés 53 százalékát már az akvakultúra - vagyis a mesterséges hal- és víziállat-tenyésztés - biztosította, visszaszorítva a vadon fogott halak évszázadok óta domináns részarányát - olvasható az Agrárszektor Metszet rovatában.
Ezek az élelmiszerek globálisan az állati eredetű fehérjeellátás mintegy 15 százalékát fedezik, miközben az egy főre jutó fogyasztás 2024-re átlagosan 21,3 kilogrammra emelkedett. Számos térségben, a világ lakosságának több mint 40 százalékánál a hal nem csupán kiegészítő táplálék, hanem az étrend alapvető és elengedhetetlen fehérjeforrása.
A tenyésztett víziállatok piaca földrajzilag rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg. A globális akvakultúra-termelés 92 százalékát Ázsia adja, ezen belül is Kína a legmeghatározóbb, amely önmagában a világtermelés 56 százalékáért felel. Az ázsiai dominanciát jól mutatja, hogy Kína mellett India, Indonézia, Vietnám és Banglades együttesen a globális kínálat 82 százalékát állítja elő. Európa a maga 2 százalékos termelési arányával eltörpül mellettük, a nemzetközi kereskedelemben ugyanakkor megkerülhetetlen szereplő. A világ halászati és akvakultúra-termékexportjának 38 százaléka, importjának pedig 41 százaléka kötődik a kontinenshez, ami azt bizonyítja, hogy Európa elsősorban magas hozzáadott értékű feldolgozó- és kereskedelmi központként van jelen a piacon.
Az akvakultúra robbanásszerű fejlődésének legfőbb oka, hogy a természetes halállományok kiaknázása elérte a biológiai határait. A tengeri halászat fogási eredményei évtizedek óta 86 és 94 millió tonna között stagnálnak, a felmért állományoknak pedig csupán 62,4 százaléka tekinthető biológiailag fenntartható szinten lévőnek. A tenyésztésen belül az édesvízi rendszerek a legmeghatározóbbak, amelyek az akvakultúrából származó víziállatok 63 százalékát adják, elsősorban különböző halfajokat. A tengeri és part menti tenyésztés ezzel szemben nagyrészt a kagylók és egyéb puhatestűek termelésére épül. A globális trendek a hazai piacon is érvényesülnek, különösen azóta, hogy 2016 elején megszűnt a kereskedelmi célú halászat a természetes vizeken, így a Dunán, a Tiszán és a Balatonon is. Az itthon vásárolható magyar halfajok ezáltal kizárólag haltenyésztésből származnak.
A hazai termelés két jól elkülöníthető pilléren nyugszik, hiszen a hagyományos tógazdaságokban továbbra is a ponty a meghatározó faj, miközben a magas technológiai színvonalú, zárt és intenzív rendszerek fejlődését az afrikai harcsa vezérli. Utóbbi a kiváló növekedési erélyének és jó takarmányértékesítésének köszönhetően az európai recirkulációs akvakultúra-rendszerek egyik legfontosabb halfajává vált.
A szektor gazdasági súlya folyamatosan nő. A halászat és az akvakultúra együttes, első értékesítésből származó értéke 2024-ben elérte az 565 milliárd dollárt, amelynek már a 69 százalékát az akvakultúra generálta. A FAO előrejelzései szerint ez a növekedés a jövőben sem áll meg, így 2034-re a globális víziállat-termelés - az algát nem számítva - megközelítheti a 214 millió tonnát, és ennek több mint 60 százaléka származik majd tenyésztésből. A természetes vizek véges eltartóképessége miatt a jövő élelmiszer-termelésében és a növekvő népesség fehérjeellátásában az innovatív, fenntartható akvakultúra marad az egyik legfontosabb ágazat.