Lítiumsók segíthetnek a méhatka elleni küzdelemben?

Agro Napló2021. augusztus 25. 11:23

Ígéretes kísérleteket folytatnak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szakértői a méhatka elleni védekezéssel kapcsolatban; a kutatások szerint a lítiumsók közül elsősorban a lítium-klorid megfelelő használata csökkentheti az ázsiai méhatka kártételét, amiről az Insects nemzetközi szaklapban közöltek új eredményeket – közölte az ELKH honalapja.

Fotó: Méhészet repcevirágzás idején (Dr. Kolics Balázs, Bolhó, 2021.)

Az összefoglaló emlékeztet: napjainkban a méhészkedést és ezen keresztül számos gyümölcs- és szántóföldi kultúra beporzását leginkább az ázsiai méhatka (Varroa destructor) kártétele veszélyezteti, Ausztrália és Új-Zéland kivételével minden földrészen. A legtöbb jelenleg engedélyezett méhatka-elleni szer hatása ugyanakkor hosszú távon nem kielégítő vagy bizonytalan. A legtöbb ilyen szerrel szemben ugyanis a méhatkák idővel rezisztenssé (ellenállóvá) válhatnak, míg más szerek hatásfoka ettől függetlenül is ingadozó lehet.

A hatékonyabb védekezés biztosítása reményében Kolics Balázs vezetésével a MATE keszthelyi Georgikon Campusának kutatói az utóbbi években kiterjedt vizsgálatokba kezdtek a potenciális megoldást jelentő lítiumsók, elsősorban a lítium-klorid méhatka elleni védekezésbe történő bevonását illetően. Az ígéretes kutatásokat a tavalyi évtől az ELKH Balatoni Limonológiai Intézet szakértelme is segíti – tájékoztat az ismertetés.

A kísérleti fázisban lévő tesztelések kiterjednek a lítiumkezelések hatásmechanizmusára, lehetséges módszereire, optimális koncentrációjára, nem utolsó sorban pedig annak felhalmozódására és kiürülésére a méhészeti termékekben.

Mint arra a kutatók által közölt kísérleti eredmények rávilágítanak hívja fel a figyelmet az összegzés -, a potenciálisan bevonható lítium-klorid meghatározott mennyiségben és módszerrel alkalmazva nagyobb hatékonysággal pusztította el a méhatkákat, mint a jelenleg erre a célra használt oxálsav, miközben a méhviaszban és a mézben sem maradt emberi egészségre nézve káros mennyiségű szermaradvány. A kutatók ugyanakkor utalnak arra is, hogy a lítiumsók alkalmazása előtt még további kutatások szükségesek, hiszen a szer hatásmechanizmusát, használatának következményeit a lehető legpontosabban meg kell ismerni – ezt a méhészeknek is jó tudni.

Címkék:
állattenyésztés, mezőgazdaság, méhészet, állattartás, állategészségügy, haszonállat, magyar agrár- és élettudományi egyetem (mate), varroa atka, elkh balatoni limnológiai kutatóintézet (blki), méhatka, lítiumsó,