Az agrárminiszter kifejtette: idén is biztatóak a kilátások, tavaly mintegy 8 milliárd euró volt a magyar agrárkivitel, ezt a teljesítményt remélhetően 2016-ban sikerül felülmúlni.

Hozzátette: a magyar agrárexport gyorsan emelkedik, az elmúlt három-négy év alatt 30 százalékkal növekedett, ami megélhetést, munkahelyet, jövedelmet jelent a gazdáknak még akkor is, ha az árak nyomottak, az orosz embargóval, illetve a sertés és a tejipari piaci válsággal kell megküzdeni.

A miniszter kitért arra, hogy az orosz embargó a magyar élelmiszerek 30 százalékát érintette, a félkész- és konyhakész termékekre nem vonatkozik a tilalom, például vetőmagok esetében sikerült növelni a magyar kivitelt.

Fazekas Sándor megjegyezte: a behozatali tilalom ma már nincs jelentős hatással a hazai és az EU-s termékkivitelre köszönhetően a piacok újrarendeződésének a leginkább érintett ágazatokban (sertés, tej, zöldség-gyümölcs). A  miniszter, - mindezek kapcsán - arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években Kína vonatkozásában például ötszörösére emelkedett a magyar agrár-export. A miniszter közölte: az ázsiai kontinensen a legjelentősebben bővülő magyar árucsoportok az olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök, a húsok, az italok és az ecet – jól látszik, hogy e térségben a minőségi termékek iránt a legnagyobb a kereslet. A miniszter azt is kiemelte, hogy az agrárexport piacáért továbbra is kemény küzdelmet kell folytatni.

A magyar agrártermékek legnagyobb felvevő piaca az Európai Unió, világszinten azonban összességében már mintegy száz országban lelhetőek fel a magyar agrárium termékei.

Forrás: FM Sajtóiroda/MTI