agrarszektor.hu • 2026. május 6. 07:45
A nap első felében még nagyrészt fátyolfelhős, napos idő várható, majd délután - délnyugat felől - egyre több gomolyfelhő képződik, melyekből helyenként záporeső előfordulhat, késő délutántól néhány zivatar is kialakulhat - derül ki az Agrárszektor szerdai (2026.05.06.) országos középtávú előrejelzéséből. Jó lenne kimenni a földekre, de nem tudja vigyen-e magával gumicsizmát? Permetezne, de lehet, hogy lesz szél? Eljött a betakarítás ideje, de nem biztos benne, hogy ezt a meteorológia is így gondolja? Segítünk! Mutatjuk, milyen időjárás várható a mai, szerdai (2026.05.06.) napon.
Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2026.05.06.) napon.
2026.05.06. szerda: A nap első felében még nagyrészt fátyolfelhős, napos idő várható, majd délután - délnyugat felől - egyre több gomolyfelhő képződik, melyekből helyenként záporeső előfordulhat, késő délutántól néhány zivatar is kialakulhat. A déli, délnyugati szél sokfelé megélénkül, hazánk északnyugati felén időnként meg is erősödik.
A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 25 és 29 fok között alakul. Késő este döntően 15, 20 fokot mérhetünk.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nem terheli szervezetünket.
A következő napon várható időjárás
2026.05.07 csütörtök: Erőteljes gomolyfelhő-képződés várható. Több helyen alakulhat ki zápor, zivatar, nagyobb eséllyel az ország keleti kétharmadán. A délnyugati szél többfelé megerősödik, estétől az északnyugati megyékben északnyugatira fordul a légáramlás. Zivatarok környezetében is lehet erős széllökés. A csúcshőmérséklet 20 és 25 fok között várható.
Friss híreink:
Bejutott a fertőzés Magyarországra: nincs ellenszere, szörnyű, mire képes
Bár a kőrishajtás-pusztulás már a 2010-es évek óta jelen van Magyarországon, csak az elmúlt néhány évben vált komoly problémává. Ennek oka az lehet, hogy a 2022-es aszályos év legyengítette a hazai kőrisállományokat, a 2023-as év csapadékos kezdete pedig kedvezett a gomba elterjedésének - mondta el az Agrárszektor kérdésére Rittling István, a Pilisi Parkerdő Zrt. budapesti erdészetének vezetője. A szakember beszélt arról is, hogy az ágazat egyelőre még nem áll készen a fertőzés megállítására vagy lassítására, így előfordulhat, hogy a kőris a szilfa sorsára fog jutni a magyar erdőkben.
Búcsút mondhatunk az olcsó gyümölcsnek: hatalmas pusztítást végzett az időjárás
Áprilisban és május elején több ciklusban is durva fagy okozott nagyon komoly károkat a hazai gyümölcsösökben. A hideg éjszakákra jellemző, hogy a lehűlés még ott is rontotta a terméskilátásokat, ahol nem voltak mínuszok - ahol viszont voltak, ott néhol a jelentős, vagy akár a teljes terméskiesés az, amivel a gazdáknak számolniuk kell. A manapság már rendre visszatérő késő-tavaszi fagykár jelentősen átrajzolja a hazai termelési várakozásokat is.
Figyelmeztet a magyar termelő: hamarosan eltűnhetnek ezek a gazdaságok
Egyre több állattartó jut el arra a pontra, hogy nem a piaci árak, hanem a munkaerőhiány miatt kénytelen feladni a tevékenységét. A mindennapos, folyamatos jelenlétet igénylő állattartás egyre kevésbé vonzó a fiatalok körében, a megbízható dolgozók pedig szinte teljesen eltűntek a piacról. Egy Győr melletti településen gazdálkodó termelő, Tóth Lajos mesélt arról, miért döntött úgy, hogy felhagy a tejelő szarvasmarha-tartással, és mit lát a magyar agrárium jövőjében. Az állattenyésztést és a tejpiacot érintő kérdésekről a Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján is beszélni fogunk május 19-20-án.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.