agrarszektor.hu • 2026. március 10. 14:04
Az agrárium megérkezett a valóságba, de a gazdaság többi szegmenséhez képest még mindig kiszámítható támogatási rendszer áll mögötte - hangzott el a Portfolio Agrárium 2026 Konferencián, Kecskeméten. Az agrárfinanszírozásra és a bankszektorra rálátó szakértők szerint, bár az elmúlt években romlott az ágazat jövedelemtermelő képessége, a mezőgazdaságban a csődhányad, pályát elhagyó, működést befejező cégek száma még mindig elhanyagolható a gazdaság többi szegmenséhez képest. A szakemberek emellett azt is kifejtették, mi kell ahhoz, hogy valaki sikeresen folyamodhasson hitelért a beruházásaihoz, mire kell odafigyelnie a cégeknek a tervezés során és hogy mi történhet, ha az ágazat elveszíti a korábbi kapaszkodóit.
Szabó István, az OTP Agrár az agrárgazdasági értékesítési igazgatója szerint az elmúlt egy évben nyilvánvalóbbá vált, hogy a világ egyre gyorsabban változik, ennek pedig lesznek nyertesei és vesztesei is. A szakember szerint a korábban ismert rend szétesőben van, a mezőgazdaság pedig a pénzügyi útkeresés stádiumában tartózkodik. Ami látszik, hogy a tárgyalóasztalt felváltotta az erő politikája, a szövetségek helyett pedig az érdekszférák dominálnak. Szabó István elmondta, hogy a változó gazdaság egyre kézzelfoghatóbbak, példának hozta fel, hogy a 2026 február utolsó hetében a BIRS még 5,94%-os volt, azonban március első hetére 6,53%-ra nőtt, ami azt jelentheti, hogy az ügyfeleknél a kamatmentes időszakok akár 5 hónappal is rövidebbé válhatnak. A szakértő kitért arra is, hogy 2022 óta az üzleti bizalmi, a fogyasztói bizalmi, de még a GKI konjunktúra-index is a negatív tartományban van. Szabó István beszélt arról is, hogy a klímaváltozás hatásai is egyre erősebbek. Mint fogalmazott,
hiába van több csapadék, hiába indult el a „Vizet a tájba!” program, vannak olyan térségek, ahol idén márciusban a talaj felső 100 centiméteres rétegében kevesebb csapadék van, mint egy éve. Mostanra már kimondhatjuk, hogy vannak olyan térségek Magyarországon, ahol már nem lehet kukoricát termeszteni nyereségesen.
Az OTP Agrár az agrárgazdasági értékesítési igazgatója szerint hiába kedvezők a csődráták, a magyar agrárium az utolsó utáni pillanatban van ahhoz, hogy lesz-e uniós és hazai forrás a beruházások megvalósításához. Mint mondta, az ágazat szereplőinek 44%-a veszteséges lenne a támogatások nélkül. Éppen ezért kiemelkedő fontosságú, hogy a beruházások felelős döntések legyenek, és mindig vizsgálni kell, hogy növelik-e a hatékonyságot, a versenyképességet, vagy csak épp erre van pályázati lehetőség.
Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág vezetője jelezte, hogy mindenki azt várja, hogy 2026 a beruházások és fejlesztések éve lesz, de sajnos egyre több a kérdőjel ezen a téren. Az elmúlt héten a nyersolaj világpiaci ára megugrott, miközben a tej- és a sertés árak továbbra is rendkívül alacsonyak. A szakember szerint a piaci környezet nem támogatja azt, hogy csak úgy beruházzunk és költsük a pénzünket, mint mondta,
a válságban a likviditás felértékelődik: azok lesznek a nyertesek, akik ebből a szempontból stabilak tudnak lenni.
Éppen ezért a likviditás megőrzése fontos cél kell, hogy legyen a fejlesztések, beruházások során, ahogy az is, hogy ez soha ne kerüljön veszélybe. Demeter Zoltán szerint a tervezett beruházásoknál a vállalkozásoknak azt is nézniük kell, hogy mekkora az a hitelvolumen, amit belepakolnak a cég mérlegébe, amikor belefognak a beruházásba. Ez alapján ugyanis lehet, lesznek olyan beruházások, amelyeket el kell halasztani kicsit, hogy ne veszélyeztesse a cég likviditását. Demeter Zoltán ugyanakkor kiemelte, hogy senkit se akar lebeszélni a beruházásokról, csak épp óvatosságra és odafigyelésre int mindenkit.
Milyen helyzetben van az agrárium a teljes gazdasághoz képest?
Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank KKV Igazgatóság kis- és középvállalati igazgatója szerint nincs nagy ok az optimizmusra, a 0,3%-os GDP-vel nem dübörög a gazdaság többi alágazata sem. És bár lehet azt mondani, hogy a mezőgazdaság megérkezett a valóságba, van egy üde színfolt a palettán: a
többi ágazattal, iparággal szemben itt elérhető egy decens támogatási forrás, ami pedig nagyon erős ösztönző a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak.
Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési vezetője is úgy látta, hogy a külső tényezők erősen sújtják a gazdaságot, és a tavalyi év második felétől a cégek fizetőképessége romlott, és ez nemcsak a gazdaság többi szegmensére jellemző, most már megjelent a mezőgazdaságban is. A szakember hozzátette,
az idei év első két hónapjában már 40%-kal volt több a nem fizetés, vagy a jelentősen késedelmes fizetés az előző év azonos időszakához képest.
Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója szerint az ágazat finanszírozásában fontos, hogy mennyi stabil, kiszámítható elem van, ilyenek voltak például az uniós támogatások. Mint fogalmazott,
ha ezek megváltoznak, akkor a szektor elveszítheti a megszokott kapaszkodóit.
A szakember szerint a mezőgazdaság az elmúlt években a szektor konszolidáltan működött, különösen a növénytermesztés, de most középtávon úgy gondolja, romlani fognak a számok. Herczegh András szerint azért sincs sok bedőlés az ágazatban, mert a földtulajdon miatt mindig fennáll a konszolidáció lehetőségbe. A finanszírozásban viszont a növekvő problémák fennállnak, főleg a kisebbek részéről.
Jöhet az újabb beruházási bumm
Demeter Zoltán szerint a bankok óva intenek mindenkit attól, hogy valami túl legyen finanszírozva. A szakember szerint az ágazat, úgymond, azért érkezett meg a valóságba, mert már a hosszú hitelekről folyik a párbeszéd. Eddig főleg forgóeszköz-finanszírozásról volt szó, most azonban 8-10 éves hitelekről kellene beszélni és előre látni a dolgokat, ez pedig lehetetlen. Demeter Zoltán megismételte, hogy igenis be kell ruházni, növelni kell a hatékonyságot. Attól viszont óvnak mindenkit, hogy úgy vágjanak bele egy beruházásba, hogy nincsenek meg a megfelelő tartalékok. Ezzel egyetértett Szerdahelyi Róbert, aki hozzátette, hogy csak úgy szabad beruházni, hogy az ember beletette a gondolkodásra szánt időt is, és mindig fel kell tenni a kérdést, hogy valóban szükség van-e erre. Mint mondta, a bankok nem véletlenül kérnek egyre gyakrabban teljes üzleti tervet.
Szabó István szerint amíg 2018-2020 között volt egy beruházási bumm, 2021 körül keletkezett egy nagyobb visszaesés ezen a téren, és az elmúlt 3 évben a bankszektor egymástól rabolta el az ügyfeleket. A szakember úgy vélte, hogy a mostani beruházási fellendülés még a 2018-2020 közöttinél is nagyobb növekedést is hozhat. Azt viszont elismerte, hogy van egyfajta kivitelezési kockázat, ami problémás lehet, de ez nem az agrárium miatt van, a teljes gazdaság problémái okozzák azt.
Mit támogatnak a bankok?
Demeter Zoltán szerint, ha valaki olyan hitelcéllal jön, hogy szeretné diverzifikálni a tevékenységét, az már jó pont. Ha valaki a hatékonyságát vagy a termelésbiztonságát növelné, az szintén jó pont. De a legjobb az, ha olyan beruházást tervez végrehajtani, amire piaci igény is van. Szabó István szerint az állattartó telepek korszerűsítése kapcsán az látható, hogy a támogatásokat egyre inkább a diverzifikált termelést végzőknek ítélik meg, a sertés- és tejágazatban pedig nem az állománynövelésre, hanem a hatékonyság, termelésbiztonság növelésére koncentrálnak a pályázók, de ugyanígy szimpatikus a bankok számára az öntözésfejlesztés, a kertészeti ágazati beruházások, illetve az élelmiszeripari és a takarmányipari pályázatok. Mindenki másnál viszont az a döntő, hogy van-e rá piaci igény. Szerdahelyi Róbert szerint a bankok az energia- és mérethatékonysági beruházásokat is kedvezően szokták fogadni. Szilágyi Péter megismételte, hogy bár az elmúlt években romlott az ágazat jövedelemtermelő képessége, a mezőgazdaságban a csődhányad, pályát elhagyó, működést befejező cégek száma elhanyagolható a gazdaság többi szegmenséhez képest.
A Portfolio Agrárium 2026 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Berecz Valter és Stiller Ákos