agrarszektor.hu • 2026. február 26. 12:32
Az elmúlt évtizedek, de az is lehet, hogy az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb fagykárával álltunk szemben a 2025-ös évben. Összességében a hazai gyümölcstermés kétharmad-háromnegyed része veszett el.
2025-ben a gyümölcstermesztés eredményét a tavaszi fagykárok határozták meg, aminek előzménye volt azonban, hogy a 2024. évi nyári és kora őszi, közel három hónapos, extrém aszály- és hőségstressz - az őszi csapadékok ellenére - valószínűsíthetően hozzájárult a virágrügyek kondíciójának romlásához. Ez már a 2025-ös normál-jó virágzás mellett is hordozott némi bizonytalanságot magában. Az április 7-8-ai fagy az ország gyümölcstermesztő területeinek 80-90 százalékát érintette, mindössze a Balaton közvetlen térségét, a Kisalföldet és a Dunántúl egyes régióit kímélte meg. Majd az északi és keleti országrészben (ahol a gyümölcstermő terület közel 2/3-a található) még május 10-én is volt egy erőteljesebb lehűlés, ami akkor már a kisgyümölcsöket érte, amelyek viszont a virágokhoz hasonlóan érzékenyek a hidegre - írja a FruitVeB.
A virágzás lezárulta után, szinte egész májusban hűvös, fényszegény - de csak kisebb mennyiségű csapadékot hozó - időjárás uralkodott, ami összességében kedvezőtlenül hatott a terméskötődésre, illetve negatív irányba befolyásolta az intenzív sejtosztódási folyamatokat - ez az időszak meghatározó a gyümölcsméret kialakulásának szempontjából. Június hónap folyamán gyakran alakultak ki kánikulai hullámok, amelyek ráadásul erős, kora tavasz óta tartó aszállyal, valamint magas UV-sugárzással párosultak. Ennek következtében - elsősorban az öntözetlen ültetvényeken és a homoktalajokon - további mennyiségi és minőségi kieséseket szenvedtünk el.
A július hónap már jóval kedvezőbb időjárást hozott: a hónap első napjaiban megérkeztek az első jelentősebb csapadékok (igaz, ezekkel együtt számos termesztőkörzetben heves zivatarok, vihar- és jégkárok alakultak ki), illetve a hőmérséklet is kedvezően alakult. Azonban a rendkívüli szélsőségek között ingadozó tavaszi és júniusi csapadék-, hőmérsékleti és fényviszonyok eredője a nagyon gyenge terméskötődés és az erőteljesebb május-júniusi tisztuló hullás lett. A nyár a csapadékviszonyok szempontjából változékony volt (jellemzően száraz), de kevés, illetve rövid volt a hőstresszekkel jellemezhető kánikulai időszak, így összességében nem okozott olyan mennyiségi és minőségi depressziót, mint a 2024. évben.
A cseresznyében, a kajszibarackban és az őszibarackban alakultak ki a legnagyobb veszteségek a tavaszi fagyok következtében: 80-90 százalékos volt a terméskiesés mértéke.
Ennek megfelelően az árak (értve alatta a termelői és a fogyasztói árakat egyaránt) a többéves átlag akár dupláját is elérték. Egy jó évben a kajszitermésünk 20-30 ezer tonna közötti, ám 2025-ben 2-4 ezer tonna között realizálódott, őszibarackban a szokásos 20-40 ezer tonnás mennyiség helyett 5-8 ezer tonnánál több nem termett, míg a jó évjáratok 10-12 ezer tonnás cseresznyetermése 2-3 ezer tonna magasságában állt meg. A szilva mérsékeltebb károkkal „úszta meg” a tavaszi fagyokat: gyenge közepes, 50-60 százalékos volt a termés egy normál évjárathoz viszonyítva. Közepes árszínvonal alakult ki, nagyon nagy piaci kilengéseket egyik irányba sem tapasztaltak.
A 2025. évben a meggytermés messze elmaradt mind a jó évjáratokban megszokott 60-70 ezer tonnától, mind pedig a 2024-es, már önmagában is gyengének számító – 51 ezer tonnás – mennyiségtől. A termelők tavaly csupán félterméssel (30-35 ezer tonna) számolhattak, amely nemcsak a korábbi évek teljesítményétől marad el jelentősen, hanem európai összehasonlításban is kirívóan alacsonynak bizonyult. A probléma ugyanis nem korlátozódott Magyarországra: gyakorlatilag minden fontosabb meggytermelő országot drasztikus terméskiesések sújtottak, mivel a rendkívüli tavaszi fagyok egész Európán végigsöpörtek.
Ráadásul a 2025. évi szezon kezdetére a feldolgozott meggytermékek - így a meggybefőtt, a fagyasztott meggy és a meggysűrítmény - hazai és európai készletei gyakorlatilag kimerültek. Mindez részben a 2024. évi, szintén gyenge lengyel és magyar termésre vezethető vissza, amely nem tette lehetővé, hogy jelentős mennyiségű készlettel lehessen átlépni a 2025. évbe. Ezért 2025-ben egy ritkán, vagy talán még soha nem látott helyzet alakult ki: az üres készletek egy rendkívül gyenge, szinte példátlanul alacsony terméssel találkoztak, ami a meggypiacot drasztikusan felkavarta. A feldolgozóipar - mind belföldön, mind külföldön - kifejezetten élénk keresletet mutatott a csekély mennyiségű - magyar - meggy iránt.
Mivel a hazai meggyfeldolgozás hosszú évtizedek óta meghatározó szereplője az európai piacnak, minden jel arra utalt, hogy a rendelkezésre álló, rendkívül szűkös mennyiségért erős verseny alakul ki. E rendkívüli piaci helyzet következménye volt, hogy 2025-ben extrém magas meggy árak alakultak ki. A 2021-2023. évek átlagos, nettó termelői ára 200 Ft/kg magasságában mozgott (értve alatta az I. osztályú konzerv- és hűtőipari alapanyagot), 2024-ben pedig nagyjából 350 Ft/kg magasságában alakult.
A 2025. évben pedig 1 000 Ft/kg szintet ért el a meggy termelői szezonátlagára, ami tehát a megelőző négy év átlagárának háromszorosa. Ilyen árakra soha nem volt példa a meggypiacon, illetve nagyon kevés olyan mezőgazdasági vagy élelmiszeripari példát tudnánk említeni, amikor az árak ilyen mértékben kiugranak a megelőző évek árszínvonalához képest. Az alma és a körte esetében szintén kifejezetten gyenge termést realizáltak, ami szintén a tavaszi fagyokra vezethető vissza.
Előzetes adatok alapján a 2025. évi almatermés - a prognosztizáltnak megfelelő - 160-170 ezer tonna körül alakult, ami az előző év - egyébként is nagyon alacsony - termésének mindössze fele. Ebből mintegy 60-70 ezer tonna lehet az étkezési alma és 100 ezer tonna körüli mennyiség pedig az ipari alma. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy étkezési alma termésünk egy jó évjárat termésének mindössze 55-60%-a, az ipari alma termésünk pedig csupán mintegy 20-25%-a. A terméskiesés mértéke mind az étkezési, mind az ipari alma szegmensben jelentős a piaci igényekhez viszonyítva is: a 110-120 ezer tonnás hazai étkezési alma fogyasztástól, illetve a 350-400 ezer tonna feldolgozóipari kapacitásunktól is jócskán elmaradtunk, jóllehet mindkét szegmenst legalább 90%-ban hazai termelésből kellene kiszolgálnunk.
Az árak - a gyenge termés ellenére - relatíve alacsony szinten maradtak: az ipari alma termelői ára 70-80 Ft/kg között alakult (ezzel alulmúlta a 2024. évi szintet), míg az étkezési alma esetében a szezon kezdetén kialakuló 200-220 Ft/kg termelői árak (I. oszt. étkezési almát értve alatta) szeptember végére - a jóval olcsóbb lengyel import megindulásával - 160 Ft/kg magasságába estek vissza. A gyenge hazai terméshez képest nyomott árak döntően annak köszönhetők, hogy Európában minden jelentősebb almatermelő országban, illetve a közvetlen piacunknak tekinthető szomszédos országokban normál vagy jó termés alakult ki, így Európa szintjén kiegyensúlyozottak voltak a kereslet-kínálati viszonyok.
A körtetermésünk szintén gyengének bizonyult (6-8 ezer tonna a még elvárható 15 ezer tonnás terméspotenciállal szemben), azonban egyre csökkenő termelésünk mellett már nem vagyunk érdemi hatással a piacokra.
A 2025. év is megmutatta, hogy frisspiaci gyümölcstermesztésben nincs más út, mint mindhárom jelentős kárnem ellen egyszerre védeni az ültetvényt: vagyis öntözött, jéghálóval takart, fagyvédelmi technológiával ellátott, és művelési rendszerét tekintve intenzív, szuperintenzív ültetvények lehetnek csak versenyképesek. Az ipari gyümölcs (feldolgozóipari alapanyag) termelése a jégháló többlet beruházási költségét általában nem bírja el, de itt is öntözött, és valamilyen fokon fagyvédett ültetvényekben kell gondolkodnunk a jövőben..