Különös tekintettel az EU botrányos és megosztó gabonapolitikájára, valamint a kialakulóban lévő pénzügyi és tőzsdei válságra.

A Magyar Vidék Napja központi fővárosi rendezvényén a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a Vajdahunyadvárban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelenlétében jelentette be dr. Forgács Barnabás az FVM közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) vidéki térségek fejlesztésével kapcsolatos intézkedései október elején indulnak el, és ezek keretében összességében több, mint 250 milliárd forint jut a vidéki életminőség javítására.

Októberre a kiegészítő nemzeti támogatások mértéke már meghatározott formát kapott. A különböző rendeletmódosítások megváltoztatták a kérelmek beadási határidejét. Tehát az iskolatej program és a vidékfejlesztési támogatás esetében figyelni kell a támogatási kérelmek pontos beadási határidejére, 107/2008. (VIII. 27.) FVM rendelet.

A magyar mezőgazdaság az AKI főigazgatói székéből

A kutatók és a szakemberek többségének véleménye szerint a következő években a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek ugyanolyan stratégiai cikké válnak, mint a víz vagy az energiahordozók. Ezt a véleményt nem vitatja Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) főigazgatója sem, ám a szóban forgó véleményt árnyalja. Szerinte ugyanis a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek középerős stratégiai cikké válnak majd. Mindez pedig szerinte azt jelenti, hogy e területen a jelenleginél magasabb árszint alakul ki, és növekszik az árstabilitás, de az árhullámzás megmarad. Magyarország pedig csak akkor élvezheti e változás pozitív előnyeit a szakember véleménye szerint, ha a termelés hatékonyságát növelni tudja. Az Agro Napló arra volt kíváncsi, hogy az AKI főigazgatója milyennek látja a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetét. Erről kérdeztük dr. Udovecz Gábort.

Precíziós mezőgazdaság 2. rész

A precíziós növénytermesztési módszerek fejlesztésében és gyakorlati alkalmazásában hazánkban az elmúlt években jelentős eredmények születtek. Ezek a vetés munkafolyamatában, a tápanyagellátásban és a gyomirtásban jelentenek a korábbiakhoz képest új, költségtakarékos és környezetkímélő megoldásokat. Előző számunkban a helyspecifikus módszerekről és eszközökről adtunk általános tájékoztatást és részletesen ismertettük a precíziós vetés előnyeit. Most a gabona és a gabonatarló precíziós gyomirtás területén elért eredményeinket írjuk le.

Gépkihasználás az üzemi méret függvényében

A cikkben átfogó vizsgálat kerül ismertetésre, amely kiterjed a szántóföldi növénytermelő, szabadföldi zöldségtermelő és ültetvényművelő gazdaságok géppark-kialakításának és géphasználatának elemzésére a számítógépes modellezés eszközrendszerének alkalmazásával. Figyelembe vesszük a különböző növények termesztése esetén alkalmazott technológiák által igényelt gépek jellemzőit, valamint kiemelten foglakozunk az eltérő üzemi méreteknél a költségszempontból indokolt kapacitású és műszaki színvonalú gépek alkalmazásával.

Az elmúlt időszakban a sertéstartók szorgalmazták a hígtrágya kezelésének és kijuttatásának korszerű, környezetkímélő megoldását. A technológia fejlesztésére ösztönzőleg hat a környezetvédelmi szabályok szigorodása, illetve a biztonságos, környezetkímélő hígtrágyatárolást, -kezelést érintő törvény.

Statisztikai adatok alapján a tökfélék élelmezési célú felhasználása általában sokkal jelentősebb arányú világviszonylatban, mint Magyarországon. Ez azért érdekes, mivel ha figyelembe vesszük a tökfélék beltartalmi értékeinek széles palettáját, vétek ezt a zöldséget kihagyni étrendünkből.

Napjainkban a tápanyag-utánpótlást, így az őszi alaptrágyázást is alapvetően a rendkívül magas műtrágyaköltségek határozzák meg. Ennek tudható, hogy az egy hektár szántó felületre (kertészet is benne), mindössze 92 kg hatóanyagnyi műtrágya (N: 58 kg; P2O5: 15 kg; K2O: 19 kg) kerül kiszórásra. A jelzett érték nem fedezi a növények által kivont tápelemek mennyiségét, ennek következtében a talajaink tápanyagban egyre szegényebbek.

Az ökológiai kiegyenlítő felületek kialakítása és megőrzése számos előnnyel jár, például lehetővé teszi a hasznos élő szervezetek megtelepedését.

Az ökológiai gazdálkodás és az ökotermékek fogyasztása világszerte, így hazánkban is folyamatosan terjed. A fogyasztók körében az ökotermékek szermaradvány- mentessége önmagában is értékmeghatározó tényező, de sok esetben ízükben, zamatukban, egyes beltartalmi összetevőkben is kedvezőbbek, mint a konvencionális termékek. Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok igazolják az eltérő gazdálkodási módból származó termékek minőségi különbségeit.

A gabonapiaci szakértők szerint az idei jó termés miatt jelenleg nagyobb a gabonapiaci kínálat, mint a kereslet. Mindez meglátszik az árak alakulásán is: ugyanis az étkezési búza ára 34–38 ezer forint körül mozgott szeptember utolsó dekádjában, míg a takarmánybúzáért még ennél is kevesebbet kínáltak. A kukorica jegyzésára pedig a Budapesti Értéktőzsdén az uniós intervenciós ár közelében mozgott a legközelebbi határidők esetében. Ennyiért a gazdálkodók szerint nem érdemes eladni a terményt.

A gabonaintervenció rendszere az elmúlt években már számos alkalommal módosult, (kukorica minőségi követelményeinek módosítása, mennyiségi korlátozás bevezetése) a bizottság most újabb, a jelenlegi rendszert alapjaiban átalakító változtatásokra tett javaslatot.

Az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlya az elmúlt években megbomlott. Ezért az agrárirányítás az utóbbi időben kiemelt figyelmet fordít a negatív tendencia megállítására, és a kedvezőtlen folyamat visszafordítására. Az állattenyésztés gazdaságossá tételében a minőségi takarmányozásnak kulcsszerepe van. Ezt támasztják alá a kutatók alább közreadott eredményei is.

Az elemmérlegek segítségével tájékozódhatunk egy ország, illetve régió földművelésének állapotáról. A tápelem mérlegeknek nemzetgazdasági kihatásai is vannak, ezért ismeretük és alakításuk a céltudatos agrárpolitika fontos része. Többen említik – például Bocz (1962), Győrffy (1965), Sarkadi (1975), Kádár (1979) –, hogy a századfordulótól az 1950-es évek derekáig a termésátlagok nem emelkedtek Magyarországon, melynek egyik alapvető oka az erősen mérleghiányos tápanyag-gazdálkodás volt (Kádár, 1992).

A gyep, mint legtermészetesebb és legolcsóbb takarmányforrás alapvető szerepet játszik a kérődzők és más állatfajok takarmányozásában. A hasznosítás célja meghatározza a gyep növénytársulásának faji összetételét és arányát. A konvencionális és a fenntartható gazdálkodás elvárásai behatárolják ugyan lehetőségeinket, de a gyeptelepítés talajművelési módszerét a különböző gazdálkodási rendszerek nem befolyásolják.