Te is fával fűtesz? Különös dologra bukkantak a kutatók Magyarországon
Egy kutatás szerint a lakossági tűzifafelhasználás akár a duplája is lehet a rendelkezésre álló mennyiségnek.
Egy kutatás szerint a lakossági tűzifafelhasználás akár a duplája is lehet a rendelkezésre álló mennyiségnek.
Fontos döntések születtek az ENSZ kéthetes biodiverzitási csúcstalálkozóján, Jerevánban.
A tartós aszály és a vizek szennyezettsége miatt egyre nehezebb a hazai vidrák túlélése.
A rendkívüli aszály miatt elszáradt lombú fák valódi túlélési esélye csak tavasszal derülhet ki.
Első magyarként választották meg az Év Európai Természetfotósának egy rangos nemzetközi versenyen.
A felháborodást kiváltó képek miatt a politikusnak távoznia kell a parlamenti bizottságból.
A fakitermelési moratórium lejárta után újra fellángolt a vita a természetvédelem és a fakitermelés között.
Elkészült a földi életet fenntartó gombahálózatok legelső globális térképe.
Bár sokan a nyár végén egynyári növényként tekintenek rá, a muskátli valójában évelő, amely megfelelő gondoskodással jövőre is a terasz dísze lehet.
Azonnali intézkedések nélkül veszélybe kerülhet a mezőgazdaság jövője a vízhiánnyal küzdő vidéken.
A szakértők szerint a puszta vízpótlás már nem elegendő az egyre súlyosabb aszály megállításához.
A károk megelőzése és a járványvédelem miatt elkerülhetetlenné vált a hazai nagyvadállomány ritkítása.
A mezőgazdaságnak nem elég csupán a vízhiányhoz alkalmazkodnia, hiszen beporzók nélkül a növénytermesztés sem működhet.
A biodiverzitás védelme napjainkra meghatározó gazdasági, vízgazdálkodási és élelmezésbiztonsági üggyé nőtte ki magát.
A készülő új klímatörvénynek több elengedhetetlen alapkövetelményt tartalmaznia kell.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.
A rákosi vipera megmentését célzó program eddigi legnagyobb visszatelepítése történt.
A klímaváltozás és az egyre súlyosabb aszályok miatt új, agresszíven terjedő idegenhonos növényfajok veszélyeztetik a Kiskunság természetes élőhelyeit.
A Velencei-tó vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, ami rávilágít a tó köré épült jelenlegi vízgazdálkodási és turisztikai modell korlátaira.