Ki nem találnád, mit eszik ez a ragadozó: a kutatók sem akartak hinni a szemüknek
A vadon élő farkasok a virágok édes nektárját nyalogatják, így akár növények beporzásában is részt vehetnek.
A vadon élő farkasok a virágok édes nektárját nyalogatják, így akár növények beporzásában is részt vehetnek.
A jól megválasztott élő talajtakaró növények rengeteg bosszúságtól kímélhetik meg a kertészeket.
A megfelelő őszi felkészítéssel könnyedén megóvhatjuk a cserepes növényeket a pusztulástól.
Kína idén gyakorlatilag teljesen leállította a foszfátműtrágya-exportot a súlyos kénhiány miatt.
Elkészült a földi életet fenntartó gombahálózatok legelső globális térképe.
Az egyre súlyosabb szárazság miatt fel kell adnunk a nagy vízigényű növények gondozását, és az idős fák megmentésére kell fókuszálnunk.
Számos konyhakerti növény virága és zsenge levele is értékes alapanyag az étrendben.
A szabályozott stresszhatás segíthet a növényeknek a későbbi hőség és aszály átvészelésében.
A gyökerekkel együttműködő mikorrhiza gombák a legszárazabb időkben is hatékonyan táplálják a növényeket.
Az idei év szélsőséges aszálya és hősége a hazai kiskertek számára is hatalmas kihívást jelentett, de volt, aki meg tudott birkózni a gondokkal.
A saját magfogás kiváló módszer a kertünkhöz legjobban alkalmazkodó, jól bevált növényfajták megőrzésére.
A talajból kezd elfogyni a víztartalék, miután a növények több vizet vesznek ki belőle, mint amennyi visszakerül a csapadékból.
klímaváltozás hatására egyre nagyobb szerepet kaphatnak az olyan szárazságtűrő alternatívák, mint a cirok, a köles vagy a rozs.
Magyarország mezőgazdasági területeinek jelentős részén találkozhatunk savanyú talajokkal: becslések szerint mintegy 2,2 millió hektárt érint ez a probléma.
Nem minden kertben az a leghatékonyabb rendszer, amikor a zöldségeket hosszú, egyenes sorokba vetjük vagy ültetjük.
A károsodott növényzetnek most elsősorban időre van szüksége a regenerálódáshoz.
Egyre komolyabb bajt jelent a klímaváltozás és az előző évszázadok hibás vízgazdálkodási gyakorlata.
A klímaváltozás és az egyre súlyosabb aszályok miatt elkerülhetetlenné vált a magyar mezőgazdaság szerkezeti átalakítása.
2026-ban a napraforgó vetésterülete hazánk történetében először meghaladta a kukoricáét, a súlyos aszály és hőhullámok miatt a gazdák jelentős terméskieséssel számolnak.
A modern mezőgazdaságban a hagyományos szántóföldi növények már jóval többet jelentenek puszta élelmiszernél vagy takarmánynál.