A gyümölcstermõ növények és a szõlõ karantén gombái
A Földmûvelésügyi Minisztérium 1951–ben kiadott rendeletében már elõírta: „Mindenki köteles az ország területén bárhol általa észlelt veszélyes kártev...
A Földmûvelésügyi Minisztérium 1951–ben kiadott rendeletében már elõírta: „Mindenki köteles az ország területén bárhol általa észlelt veszélyes kártev...
A Raiffeisen Agrárház Kft. nagysikerû fajta és gépbemutatóval egybekötött rendezvényt tartott Hegyfalun 2006. június 30-án. A megjelent mintegy 60 ter...
Hazánkban az õszi árpa termesztés volumene – az állatállomány csökkenésével párhuzamosan – valamelyest visszaszorult ugyan, de még mindig a második a...
A búza név gyûjtõ fogalom, hiszen a búza nemzetség több faját (közönséges búza, durumbúza, tönköly) is termesztjük, melyek közül e cikkben csak a közö...
Az Advanta 2005 évi tulajdonosváltását követõen a cukorrépa ágazat fajtáinak nemesítését és forgalmazását a belgiumi központtal mûködõ SESVANDERHAVE f...
A világ szarvasmarha állományát számos fajta alkotja. Ezek a fajták különbözõ hasznosítási csoportokba sorolhatóak. A fajták elterjedtsége különbözõ,...
A gyümölcstermesztésben ma már természetesnek vesszük, hogy intenzív ültetvények létesülnek.
A hazánkban megtalálható, valamint a további, jelentõsebb világfajtákkal foglalkozó cikksorozatunk utolsó fejezeteként a kombinált, vagy kettõshasznos...
Észrevételeim a fajták megválasztásának szempontjaihoz
Közismert tény, hogy okszerû, fenntartható mezõgazdálkodás ma már nem folytatható évelõ pillangós takarmánynövények nélkül.
A szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. május 30-án Táplánszentkereszten, majd Szegeden június 6–7-én tartotta kalászos fajta bemutatóját.
Mielõtt a legújabb hazai, és így az Európai Közösségben is forgalmazható, köztermesztésre engedélyezett õszi búza fajtákat kísérleti eredményeik tükré...
Idézet az „Okirat” szûkszavú, pragmatikus, de mégis a nemesítõ testét-lelkét melengetõ szövegébõl:
Magyarországon mintegy 8000–10000 ha-on termesztik a különbözõ hagymaféléket évente. Ez a zöldségtermõ terület 10–11%-át teszi ki.
Magyarországon a szántóföldi növénytermesztésben a legnagyobb fejlõdés az 1970-es évtized elsõ felében következett be.
Az EU-csatlakozás után kiszélesedõ és kiélesedõ piaci verseny következtében – hosszabb távon – piacvesztésre számíthatunk az õszi felszedésû és tárolt...