MENÜ

Perpetuum mobile – magyar Sárvári burgonyából

Magyar találmány az éhhalál és a klímaváltozás ellen

2018.05.02.

A magyar Sárvári család három nemzedéke évszázados nemesítői munkával a világon páratlan burgonya családot alkotott. Létrehozta a biológia Perpetuum mobile-t, azaz az örökmozgót.

 

A világ jelenleg olyan burgonyákat termeszt, amelyek 1-3 év alatt elvesztik termőképességüket. A termesztőknek újra és újra meg kell vásárolniuk a drága vető krumplit. Ráadásul ezeket a krumplikat egyetlen tenyészidőszakban 5-10-15 alkalommal permetezni kell a pusztító levélvírusok és a fitoftóra nevű burgonya kártevők ellen.

A magyar Sárvári család egy évszázad alatt olyan burgonyákat nemesített, (GMO mentes módon), amelyek 10-20-30 évig is megőrzik termőképességüket, vegyszeres kezelésre nem szorulnak, védve a burgonya fogyasztók egészségét, a természeti környezetet.

Abban a félórában, mialatt ezt az írást elolvassa, 500 ember éhen hal a világon. 1000 ember minden órában, 24 000 ember minden nap. Karácsonytól karácsonyig majdnem annyi ember, mint amennyi Magyarországon él.

Abban az esztendőben, 2017-ben is, amikor újból éhen halt a Földön egy Magyarország lakosságnyi ember, tovább folytatódott a Föld közel száz éve tartó felmelegedése.

A magyar találmány története, amely évek alatt megszüntethetné a Földön az éhhalált, és hozzájárulhatna a Föld további felmelegedésének lassításához, megállításához, közel 100 éves magyar történet.

99 évvel ezelőtt tért haza Magyarországra Sárvári István magyar katona, hadifogoly 1918-ban Olaszországból.

A sokoldalú ellenálló képességgel rendelkező, szaknyelven szólva multirezisztens burgonya fajták nemesítését ő kezdte el. Munkáját fia és unokája folytatta, (dédunokája és ükunokája most is folytatja), s nem egészen száz esztendő burgonya nemesítő munkájával létrehozták a világon egyedülálló multirezisztens Sárvári burgonya családot.

sarvari-burgonya-800

„Ültessen tavasszal ezeknek a burgonyáknak a vetőgumóiból, és közvetlen kapcsolatba kerül a 20. századi növénytörténelem egyik legnagyszerűbb történetével.” Ezekkel a szavakkal ajánlotta olvasóinak a magyar találmányt 2008. januárjában a brit Telegraph napilap.

 De mi is ez a magyar találmány, amely egyszerre képes megszüntetni a Föld lakóinak éhezését, és mindeközben hozzájárulni a Föld egyre erősödő felmelegedésének megállításához?

Nézzük meg közelebbről előbb az éhezést! Több mint 7.3 milliárdan élünk bolygónkon, évről-évre egyre többen. Az előrejelzések szerint 2050-re, azaz a 21. század derekára majdnem 11 milliárdan leszünk. Mindez évente a jelenleginél évről-évre 100-100 millióval több Földlakót jelent.

Mindeközben, a globális felmelegedés következtében is, a Föld mezőgazdasági művelésre alkalmas termőterülete évről-évre ijesztő mértékben zsugorodik.

A Föld mintegy 130 millió négyzetkilométer szárazföldjének ma még a 37 százaléka mezőgazdasági földterület. Ám évente 100-100 millióval több szájat kellene etetni az évről-évre millió (!) hektárokkal fogyatkozó egyre kevesebb termőföldön megtermelhető élelmiszerrel. A jelenleg közel 48 millió négyzetkilométer (4.8 milliárd hektár) mezőgazdasági célra (állattenyésztésre és növénytermelésre) használt földterületről.

Átlagot számolva, nagyjából 0.65 hektár (6500 négyzetméter) mezőgazdasági földterület jut jelenleg minden Föld lakóra. (Egy szabványos futballpálya cca. 0.75 ha méretű.) Ezen a háromnegyed hektár egy részén ki-ki olyan állatot, állatokat tarthatna, amilyet szeret, földje maradékát pedig olyan magokkal vethetné be, amivel akarná. Eltartana egy ilyen kis falusi futballpálya évről-évre egy embert?

Legalább öt perc eltelt, mióta a címtől eljutott ezekig a sorokig. Nyolcvan (!) ember időközben éhen halt a Földön. Fél percet ezen eltűnődünk, miközben újabb 8 ember veszett éhen.

Tűnődésre hát nincsen időnk. Haladjunk!

A 130 millió négyzetkilométernyi szárazföldünknek mindössze 11 százaléka a növénytermesztésre használt szántóföld. Ez 14.3 millió négyzetkilométer. (1.43 milliárd hektár) Abból a 6500 négyzetméteres „falusi focipályácskánkból” tehát 280 négyzetméter (egy 28 m x 10 m-es terület) a szántóföldünk.

Ide vethetnénk a magyar találmányból is, a multirezisztens Sárvári burgonya fajta valamelyikéből. Rózsaszín héjút (Sárvári Rózsa), hajnalpír héjút (Sárvári Axona), sárga héjút (Sárvári Borostyán), piros héjút (Sárvári Piroska), vagy rubinszín héjút (Sárvári Rubinka).

A Földön évről-évre 20 millió hektár területen vetnek krumplit. (Szaknyelven szólva Solanum tuberosum-ot, azaz burgonyát.) De még egyelőre nem a magyar Sárvári burgonyát.

Hanem a burgonya betegségekre fogékony burgonyákat. A burgonyák legpusztítóbb kártevői a közhiedelemmel ellentétben nem a burgonyabogarak (Leptinotarsa decemlineata). A levélsodró vírusok és a fitoftóra nevű burgonya betegség a burgonyák leveleit, hajtásait, gumóit támadják meg. Éghajlattól, időjárástól, termőföldtől, krumplifajtától, pénztárcától, krumpli termelői nyereségvágytól függően évente 5-10-15 alkalommal permetezik a gazdák a burgonya bokrokat, megvédendő a zöld növényeket a levélsodró vírusok és a fitoftóra fertőzés következményétől. Egy hektár ilyetén vegyszeres kezelése, a csávázással, talajfertőtlenítéssel, gyomirtással, vírusirtással, gombairtással, deszikkálással, rovarirtással évente legalább 1000 dollárba kerül.

A vegyszeres védekezésnek eredményeképpen a Föld 20 millió hektár krumpliföldjén évente 376 millió tonna burgonya terem. A fele, legfeljebb kétharmada annak a mennyiségnek, ami akkor teremne ugyanezen a 20 millió hektár területen, ha azzal a magyar találmánnyal, a Sárvári multirezisztens burgonyával vetnék be, amely a pusztító levélvírus betegségeknek és a fitoftóra nevű betegségnek az évszázados magyar nemesítői munka eredményeképpen minden féle vegyszeres kezelés nélkül is ellenáll.

Pusztán ezzel a váltással évente legalább 20 milliárd dollár maradna a gazdák zsebében.

Legalább 200 millió tonnás a terméskiesés, amely a vegyszeres kezelések ellenére sem termett meg a betegségekre fogékony burgonya tövek alatt. Kilónkénti fél dolláros étkezési krumpli áron számolva mindez legalább 100 milliárd dollár értékű krumpli. Amelynek árával megint csak a burgonya termesztő gazdák rövidülnek.

És ha ez a krumpli is megteremne, éhezők százmillióit táplálhatná.

De egyelőre nem táplálja.

Hizlalja helyette a vegyszergyártók büdzséjét. (A vegyszermaradványok mérgével pedig apasztja a burgonyafogyasztó Földlakók számát.) És hizlalja a vetőburgonya előállítók büdzséjét is. A vetőmag előállítók ugyanis kínosan ügyelnek arra, vető krumplijuk olyan legyen, hogy a burgonyatermesztőknek évről-évre vásárolnia kelljen tőlük a drága vetőmagból/vetőgumóból. És akkor a szükségtelen termőföld használat káráról még nem is szóltunk.

„Magyarországon sok fogyasztó csak kétféle burgonyát ismer. A télállót, meg a zsákosat.” Dr.Sárvári István, a világon egyedülálló multirezisztens Sárvári burgonya fajták nemesítője (az 1918-as Olaszországból hazatért magyar hadifogoly unokája) így jellemezte a magyar burgonya fogyasztók egy részét. A „télálló” meg a „zsákos” feliratú krumpli árusok szeptember végén, október közepén az országutak mellett mintegy „varázsütésre” jelennek meg. Úton-útfélen ezt a két „fajta” krumplit árusítják. Ami jobbára keleti és nyugati irányából érkezik Magyarországra, oda, ahol a burgonya termesztése az utóbbi fél évszázad alatt a töredékére csökkent. A ’60-as években még több mint 150 ezer hektáron termesztettünk krumplit, mára ez a terület alig haladja meg a 10 ezer hektárt.

Az évente megvásárolandó vetőkrumpli drága, úgyszólván megfizethetetlen a krumpli termelőknek. Az időjárás kiszámíthatatlan, legfeljebb az kiszámítható, hogy a nyarak, a krumpli tenyészideje alatt egyre forróbbak, egyre aszályosabbak, ha pedig mégis érkezne csapadék, azokban a jéggel érkező felhőszakadásokban nincsen köszönet. Csakúgy az élelmiszer nagyáruházak arcpirító felvásárlási áraiban.

A magyar találmány, a Sárvári burgonya ezeket a termelőket gyötrő gondokat is képes feloldani. Szárazságtűrő, rövid tenyészidejű fajtáik garantálják a termésbiztonságot, a burgonya nyereséges termesztését. Az elmúlt három évben, 2014-2016 között a Dr.Sárvári és Csendes Kft. a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutatóintézetével közösen a „Burgonyarezisztencia kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításainak mérséklésére” témájú pályázati munkájuk keretében újabb multirezisztens burgonya fajta jelölteket nemesített. (A fajtaminősítési hivatalos eljárások 2016 ősze óta folyamatban vannak, 2019 tavaszára hivatalosan is burgonya fajtákká válnak.) Ezen új multirezisztens fajtajelöltek egyike magas fehérje tartalmával képes lenne visszaszorítani a világot elárasztó génmanipulált szója termesztését. Ennek a legújabb Sárvári burgonya fajtajelöltnek a termesztésével egy hektár szántóföldön több fehérje állítható el, mint a szójatermesztés révén. A másik fajtajelölt a burgonya átlagosnak mondható 120 napos tenyészidejével szemben a 65. napon már tekintélyes mennyiségű, (60-80 dkg) rendkívül ízletes újkrumpli termést produkál. Harmadik fajtajelöltjük, a lilás héjú krumpli az ínyencek kedvence lesz. Egy sárga héjú újkrumplival együtt tálalva, már pusztán a színek kavalkádja is étvágyat gerjeszt! 

A Sárvári burgonyák vetőmagként nem egyszer, kétszer, háromszor használhatók, mint a világban manapság elterjedt, burgonyabetegségekre fogékony, sok permetezést igénylő fajták. A Sárvári burgonya fajtákat tíz-húsz-harminc évig visszavetheti, aki egyszer elültette. Ősszel fölszedi, az apraját kiválogatva tavasszal újra ültetheti. De aki az apró krumpli ízét jobban kedveli, meghagyhat a nagy gumókból is a tavaszi ültetésre. Két-három darabba vágva – ügyelve persze, úgy darabolja, hogy legalább egy csíra legyen minden darabka krumplin! – két-három bokor krumplit így is termeszthet egyetlen nagyobb szem krumpliból.

Aztán az őszi betakarítás után kezdődhet minden elölről. Így vált a magyar multirezisztens Sárvári burgonya biológiai örökmozgóvá, valóságos Perpetuum mobile-vé. Apáról fiúra szállhat a krumpli…

Attól pedig, hogy a krumpli termesztő, krumpli fogyasztó egyszer megunja, nem kell tartania. A nyolc féle Sárvári krumpli (mint említettük, három ebből egyelőre hivatalosan fajta-jelölt) színe, formája, íze más és más. Főtt krumplinak, sült krumplinak, szalma krumplinak, krumpli sziromnak, tört krumplinak, lapcsánkának (tócsni), sztrapacskának, levesnek, főzeléknek és ezernyi krumpli ételnek még só nélkül is csodás csemegék. Rendkívül alacsony redukáló cukor tartalmuk miatt, vegyszermentes termesztésük miatt, kiváló tárolhatóságuk miatt ipari feldolgozásra is kiválóak. Egészségesek, ízletesek, s ami nem utolsó szempont: az évtizedekig tartó felhasználhatóságuk miatt mindenki számára megfizethető áron termeszthetőek.

Igaz lesz ez az egész Földre, nem csak a magyar embere számára.

Hanem a Föld jelenleg még másként gondolkodik.

Hagyja óránként ezer, naponta 24 ezer lakóját éhen veszni.

Olyan krumplikkal veti be az évi 20 millió hektár szántóföldjét, amelyet ötször-tízszer-tizenötször kell súlyos mérgekkel permeteznie.

Mindeközben az egyik világhatalmi vezető felmondja a klímavédő megállapodást, a „plebs”-nek csak annyi marad, hogy átkozhatja a megváltozott időjárást, a menetrend szerűen érkező természeti katasztrófákat. Aki pedig teheti, légkondicionált lakásába menekül, vagy repülővel a világban, egy távoli, hűvös kocsmába, - sörözni.

A 20 millió hektár, szükségtelenül permetezett burgonyaföldjeiről is millió (!) tonnaszám kerül széndioxid és rengeteg egyéb méreganyag a levegőbe, pusztán a traktorok fölösleges járatása folytán.

A szükségtelen vegyszerek gyártása során megint csak széndioxid millió tonnái kerülnek úgyszintén a légkörbe, és akkor a gyártás során keletkező ezernyi „melléktermék” további károkozásairól, útjáról még egy szót sem szóltunk.

A fölöslegesen használt vegyszerek pedig a krumpliföldekről a vizekbe, a talajba, a krumpliból, szermaradvány formájában egyenes úton a gyomrunkba, májunkba.

De hát a „szakadatlan gazdasági növekedés”, a „profitábilitás”  bűvköréből ugyan miért lépnének ki a szisztéma „nyertes” oldalán állók?

Évente egy Magyarország lakossága éhhalál, évente millióknak az élelmiszerekben megbúvó vegyszermaradványokra visszavezethető halála áll  az egyik oldalon.

Évente dollár/euro milliárdokat felhalmozó vegyszer előállítók, vetőgumót feleslegesen előállító földhasználók, burgonyakártevőkre fogékony krumplikat termesztők a másik oldalon.

Ám a Földnek csak egy oldala van.  Rajta tengerei és szárazföldjei. Ezen élünk, halunk mindahányan. Vesztesek, nyertesek.

Amerikai ír barátom szokta volt kérdezni, ki vagytok ti, magyarok? Honnan vagytok? Honnan a semmilyen egyébhez nem hasonlítható nyelvetek? Honnan ez a rengeteg szentetek? Honnan a sok Nobel-díjasotok?

Húsz éve próbálom neki megmagyarázni.

De magyarázat helyett mennyivel többet jelent egyetlen ember éhhaláltól való megmentése! Úgy tartják, aki egyetlen embert megment, megmenti az egész világot.

Magyarország percenként képes megmenteni 16 embert, óránként ezret, évente egy Magyarország számú embert.

99 év magyar kutatómunkája a biológiai Perpetuum mobile. A multirezisztens Sárvári burgonya család nemesítésével a magyar tudósok olyan találmányt alkottak, amely néhány esztendő alatt képes megállítani az éhhalált a Földön. És segít abban, hogy lelassítsuk, megállítsuk a Föld klímájának évszázada tartó melegedését.

Az első lépést mi magyarok már megint megtettük az éhhalál, a klímaváltozás ellen. Előre látó magyar döntéshozók fontosnak tartották a multirezisztens burgonya kutatás pályázati úton történő támogatását.

Túl vagyunk a második lépésen is. Dr.Sárvári István burgonyanemesítő vezetésével egy jeles tudóscsoport a világon egyedülálló új burgonya fajtákat nemesített.

Most a harmadik lépésnél járunk. A fajtajelölt burgonyákat állami kutató intézetek vizsgálják.

A közelmúltban váratlanul elhunyt Dr.Sárvári István burgonyanemesítő az új fajtajelölt burgonyáit illetően a siker szemernyi kétsége nélkül ment el. Biztos volt benne, hogy maradandót, egyedülállót alkotott. Fia, unokái vették át és folytatják a család száz éve megkezdett burgonya nemesítő munkáját. Hiszen, ahogyan a Föld változik, ezt a munkát sem lehet abbahagyni.

A környezetvédelmet elsőrangú témaként támogató magyar államfő, a külkereskedelem állami támogatását megszervező magyar politikusok lehetősége a Föld nemzetközi közösségei (ENSZ, FAO, WHO) elé tárni a magyar elme újabb csúcsteljesítményét.

Minden magyar, az egész Magyarország büszkesége, ha arra lesz képes, amelyre egyetlen más nemzet sem. Élére áll a Föld éhínség ellen fordított küzdelmének. A nemzetek kezébe adja a multirezisztens magyar Sárvári burgonyákat. Megtanítja őket együtt élni a biológiai Perpetuum mobile-vel.

És minden magyar számára elérhetővé teszi ennek a korszakos magyar találmányt. A Sárvári Rózsát, Sárvári Piroskát, Sárvári Rubinkát, Sárvári Borostyánt, Sárvári Axonát, Sárvári Fannikát, Sárvári Mayókát, Sárvári Barit.

Váljon Földünk egészségére!

Csen­des Csaba M.S in OCD, szer­ve­zet­fej­lesz­tő, ügyvezető, Dr. Sárvári és Csendes Kft.
[email protected]​yahoo.​com
sarvariburgonya.hu

Felhasznált irodalom: