Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között folyamatban lévő szabadkereskedelmi tárgyalásokat és más, körvonalazódó szabadkereskedelmi övezetek kínálta lehetőségeket, illetve azok potenciális fenyegetéseit vitatták meg az agrárium vezető szakemberei a K&H és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén. „A hazai agrárcégek számára jelenleg az új uniós ciklus támogatási rendszerének megismerése és alkalmazása jelenti a fő prioritást, a háttérben folyó szabadkereskedelmi tárgyalások azonban legalább ilyen jelentőséggel bírnak majd. Ezek közül is leginkább a 2013 júliusában indult Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) jelenthet komoly változást az Unió és ezzel hazánk mezőgazdasága számára. Elengedhetetlennek tartjuk ezért, hogy a hazai szakemberek időben felkészüljenek a változó piaci lehetőségekre” - tájékoztatott Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

„Az EU számára nagyon fontos, hogy létrejöjjön a TTIP, mivel az USA, Kanada, továbbá Óceánia, Dél-Amerika és a távol-keleti régió egyes országai között körvonalazódó szabadkereskedelmi övezet a világ leggyorsabban növekvő gazdasági térsége lehet. Ez az Unió komoly gazdasági lemaradását eredményezheti. Időközben az EU kereskedelmi, illetve befektetési tárgyalásai több fontos távol-keleti országgal megrekedtek” - mondta el Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatási igazgatója.

Egyelőre sokan az EU agrármodelljétől teljesen idegennek látják a TTIP-t, hiszen az EU-ban alapvetően családi gazdaságok működnek, míg az USA sokkal inkább az iparszerű agrártermelésre specializálódott, ezért még számos komoly ütközési pont van az importvámok alkalmazásától kezdve az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedéseken át a GMO-k engedélyezéséig. Emellett az európai és az amerikai élelmiszerbiztonsági filozófia is igen eltérő, hiszen míg az Unióban alapvetően a termelési folyamat szabályozására és ellenőrzésére fókuszálnak, addig a tengerentúlon alapvetően a végtermék élelmiszerbiztonsági megfelelőségére, azaz mindaddig piacképes egy termék, amíg nem bizonyított annak bármilyen káros hatása. A TTIP célja azonban, hogy leépítse a két régió közötti kereskedelmi és befektetési akadályokat.

„Magyarország és az USA közvetlen agrárkereskedelme ugyan nem számottevő, a születendő TTIP-re azonban a hazai agrárpolitikának is fel kell készülnie, mivel az nemcsak az exportra, de a kialkudott feltételrendszer függvényében a belkereskedelemre és a piaci versenyhelyzetre is kihathat” - hívta fel a figyelmet a szakember. „A várható hatásokról csak az EU egészére vonatkozóan készültek számítások, tagországonkénti bontás nem ismert. Olyan hazai termékeknél, amelyeknél más versenytársak dominálnak a piacon, eltérő a termékszerkezet, illetve a minőség vagy jelentős a szállítási távolság, nem várható nagyfokú változás a hazai kivitelben. Egyes könnyen helyettesíthető termékeknél azonban már a vámok eltörlése is megnehezítheti az exportot, míg másoknál csak a vámok és a nem tarifális kereskedelmi akadályok (NTB) együttes lebontása okozhat visszaesést. Hazai vonatkozásban leginkább a marhahús és a konzerv csemegekukorica esetében várható erőteljesebb piaci hatás, de az etanol és az izoglükóz esetében is okozhat nehézséget a vámok leépítése” - tájékoztatott Potori Norbert.

TTIP várható hatásai Magyarország mezőgazdaságára

Forrás: AKI Élelmiszerlánc Elemzési Osztály