Ismertették a legújabb martonvásári gabonafajtákat (x)

Agro Napló
Magyarországon évente 120-130 ezer tonna gabona vetőmagot állítanak elő, ezzel a világon a 11. helyen állunk, azonban a hazai vetőmag-felújítási arány nem tükrözi az ágazat kiemelkedő teljesítményét – hangzott el az MTA Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári gabona bemutatóján, ahol a martonvásári sikerfajták mellett számos új fajtát megismerhettek a rendezvény résztvevői.

Magas terméseredmény és jó minőségű gabona csak fémzárolt, jó termőképességű, a környezeti kihívásokkal szemben ellenálló vetőmagok használatával érhető el – mondta Vida Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet nemesítési osztályvezetője a június eleji gabona bemutatón, Martonvásáron. Az előző években szeszélyes volt a gabonák világpiaci árainak a mozgása, az árakat a világ termelése alakítja. A magyar gazdák számára kiszámítható bevételt az adhat, ha minőségi jellemzőiben megfelelő fajtákat választanak, amellyel teljesíthetőek az élelmiszert-biztonsági elvárások, a környezeti igényesség, a felelős gazdálkodás és az elvárt terméseredményhez okszerű agrártechnológiákat követve kevesebb kemikáliát használnak. Számít a minőség, mert ha sok gabona terem idehaza és a világban, egy idő után eladhatatlanná válhatnak a készleteink a túlkínálat miatt.

A martonvásári kalászos gabonanemesítés legújabb eredményeit ismertetve, elhangzott, a következő 20 évben legalább 50 százalékkal növelni kell a világszinten a terméseredményeket. A kutatók elé állított kihívások nem egyszerűek, számos ellentmondásra kell választ találniuk. Ezek egyike, hogy a termés növelésével párhuzamosan romolhat a termésstabilitás. A nagyobb termések elérésére irányuló gazdálkodás kedvezőtlenül hathat a technológiai minőségre, illetve az intenzív gazdálkodás gondokat okozhat a környezetvédelemben. Vida Gyula utalt rá, az eredményeket lehet biztonságosan növelni, ha a fajták termésbiztonságát javítják. Hozzátette, a mostani időjárás kedves a sárgarozsdának, levélrozsdának – a kutatásnak erre is figyelnie kell. Javasolta, a vetőmagválasztáskor az ellenálló fajtákat válasszák a termelők a számukra kínált fajtasorból.

A szántóföldi bemutatón Láng László tudományos tanácsadó többek között kifejtette, a javító minőségű búzafajták között kiemelkedő Mv Suba, Mv Kolo, Mv Toldi fajta mellett folyamatosan új és újabb fajták kerülnek ki a kutatók kezeiből, termesztésükkel meghaladhatóak a korábbi eredmények. Felhívta a figyelmet a bőtermő Mv Nádorra, mely jelenleg a legnagyobb területen szaporított búzafajta Magyarországon, az Mv Ménrótra, a tavaly decemberben elismert új búzafajtákra, az Mv Ispánra, Mv Ikvára és az Mv Mentére. Ez utóbbi iránt a francia gabonatermesztők is érdeklődnek kiváló minősége miatt. Láng László megjegyezte, a betegségeknek mérsékelten ellenálló, extra korai Mv Ikva alkalmas az Mv Toborzó leváltására, annál azonban sokkal szélesebb körű elterjedésére lehet számítani. Próbára javasolta az Mv Nemerét, amelyet kiemelkedő termőképesség és jó malmi minőség jellemez. Intenzív körülmények között jól teljesít az Mv Krajcár, amely ellenáll a sárgarozsda fertőzésnek. Az őszi durumbúzák körében újdonság az Mv Szuladur, egy kiváló termőképességű és minőségű fajta. Az Mv Talizmán az őszi tritikálé fajtaújdonsága, nagy termőképességű, kiváló a télállósága és ellenáll a sárgarozsdának. A martonvásári árpanemesítési program új eredménye az extra korai Mv Initium, termesztése olyan gazdaságokban javasolt, ahol fontos a korai betakarítás.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!