A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás, ezért el kell érni, hogy a politikai gondolkodás és cselekvés legfontosabb kérdésévé váljon – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016-ot megnyitó beszédében hétfőn – tudósított az MTI.
Budapest, 2016. szeptember 1. – Földünk éghajlata melegszik, olvadnak a gleccserek, emelkedik a tengerszint és az időjárási szélsőségek (aszály, ciklonok, áradás) is egyre gyakoribbak. Mi a közös ezekben? Többek között az, hogy bolygónk legszegényebb rétegeit sújtják a legerősebben, akik így egyre nehezebben tudnak élelmiszert termelni, veszélyeztetve ezzel a célt, hogy 2030-ra teljesen felszámoljuk az éhezést.
Az aszály és vízhiány kérdéseiről, a fenntartható vízgazdálkodás jövőjéről tárgyaltak az uniós környezetvédelmi tárcavezetők a szlovák elnökség kezdeményezésére 2016. július 11-én, Pozsonyban.
Magyarországnak földrajzi adottságai miatt a szomszédos országokkal is össze kell fognia a vízzel kapcsolatos kérdések megoldásához. A témában az MTA átfogó kutatást indít.
Műholdas adatokkal optimalizálható a mezőgazdasági vízfelhasználás
Budapest, 2015. június 12. – A vízkészletek felosztása és hatékony felhasználása nemzetközi szinten kiemelt jelentőségű a növekvő népességszám és a mezőgazdaság által használt kiugróan nagy mennyiség miatt. Magyarországon főként az egyenlőtlen csapadékeloszlás okoz problémát, ezért úgy kell az öntözéses gazdálkodást fejleszteni, hogy az a vízkészletek szempontjából fenntartható legyen.
Jobb szabályozással és több befektetéssel a mezőgazdaság is könnyebben alkalmazkodna a klímaváltozáshoz
A mai rohanó világ óriási kihívás elé állítja a termékgyártó cégeket. Ez alól nem kivétel a mezőgazdaság sem. Azon cégek, akik nem fejlesztenek, lemaradnak, hiszen a környezeti változásokat, a fejlődő technikát, valamint a termelői igényeket is ki kell elégíteni.
A gazdák a mostani mintegy 130 ezer hektárral szemben több mint 330 ezer hektáron öntöznének, ha lenne rá lehetőségük - mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója szerdán az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ülésén.
Nem először foglalkozunk a témával. 2008-tól négy jelentős cikket is megjelentettünk, számadatok sokaságával alátámasztva az öntözésfejlesztés szükségességét, magunk eszközeivel sürgetve az öntözés kimozdítását a holtpontról.
Átlagosnál magasabb hozamok mellett a víz több problémát is okoz Fejér megyében.
A Tanács 91/676/EGK irányelve minden Európai Uniós tagállamban előírja a vizek mezőgazdasági eredetű szennyezésének a csökkentését, valamint a további szennyezések megelőzését.
A mezőgazdasági forrásokból származó nitrát vegyületek által okozott vízszennyezés csökkentése és a további szennyezés megelőzése érdekében az Európai Unió Tanácsi irányelvet fogadott el. Az irányelvben foglaltak végrehajtására minden tagállamnak nemzeti jogszabályokat kellett alkotnia. Magyarország ennek a kötelezettségének a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Kormány rendelet, a nitrátérzékeny területek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI.1.) FVM rendelet és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendeletek kibocsájtásával tett eleget.
A cikkben néhány fontos adminisztratív kötelezettségre hívjuk fel a gazdálkodók figyelmét. 2014-ben különösen figyelni kell a permetezési napló megfelelő vezetésére, mert jó eséllyel ellenőrizni is fogják, illetve a jelentős bővülés miatt érdemes mindenkinek leellenőriznie a blokkjait, hogy nitrátérzékeny területté lettek-e minősítve. A részletes előírásokat a vonatkozó jogszabályok és közlemények tartalmazzák. A felhasznált források: VM, MVH, NAK, NAKVI, NÉBIH
Bakó Dániel szentesi fiatal gazda geotermikus energiával fűtött paprikatermesztése nyerte a legfenntarthatóbb vállalkozás díját Brüsszelben. Az Európai Néppárt által az Európai Parlamentben rendezett Fiatal Gazda Kongresszus célja a fiatal gazdák munkájának elismerése és népszerűsítése, a legjobb gyakorlatok bemutatása volt. A kongresszuson 19 tagállamból több száz fiatal gazda vett részt. „A megújuló energia hasznosítása nem csak vállalkozásom megőrzéséhez, hanem a munkahelyek megtartásához is hozzásegített, valamint lehetővé teszi a további fejlődést” − emelte ki a fiatal gazda a díj átvételét követően. A díjról: www.agronaplo.hu/hirek.
A víz nem egyszerűen a földi élet és számtalan biokémiai folyamat alapja, hanem az egyik fő alkotórésze az állatok testét felépítő sejteknek. Lehetővé teszi a vérkeringést és befolyásolja a vér összetételét. Biztosítja a megfelelő vérnyomást, részt vesz az emésztési és felszívódási folyamatokban, a salakanyagok kiválasztásában. Segíti a testhőmérséklet szabályozását és az egészséges sav-bázis egyensúly megtartását. A testben oldószer, vivőanyag, hőtároló és hűtőfolyadék is egyben.
A gazdasági állataink takarmányozására a gazdák rendszerint kellő hangsúlyt fektetnek, de a takarmánynál 2-3-szor nagyobb mennyiségben fogyasztott ivóvízről gyakran megfeledkeznek. Az itatásra szánt víz gyakran a telep saját kútjából származik. A kutak jelentős hányada azonban mikrobiológiailag és kémiailag is „terhelt”, ami egyrészt állategészségügyi kockázatot jelent, másfelől az ivóvízrendszer elemeinek (pl. az itatószelepek) meghibásodását okozhatja.
A szántóföldi növényeink betakarításkori szemnedvessége nagyban befolyásolja a termelõk költségeit, eredményességét az adott gazdasági évben. A különbözõ fajták vízleadási dinamikája nagy jelentõséggel bír az egyes hibridek kiválasztásánál, hiszen a termelõk vágya az, hogy maximális bruttó jövedelemmel akár szárítási költség nélkül takaríthassanak be.
Gondolatok az öntözésrõl 2009 tavaszán
Az utóbbi években, hazánkban is egyre elterjedtebb a monogasztrikus állatok ivóvizének szerves savakkal történõ kezelése, hétköznapi nevén „savanyítása”. Mivel a kezelés következménye a víz alacsonyabb pH-ja, többen is úgy választanak hatóanyagot, dózist, hogy egyedül e hatást mérik, holott a végcél nem minden esetben a „savanyított” víz.
A tenyészidõszak folyamán a csapadék hiányából, illetve nem megfelelõ eloszlásából adódó idõszakos vízhiányos periódusok a szántóföldi növénytermesztés eredményességét jelentõs mértékben korlátozzák.
Az utóbbi években, hazánkban is egyre elterjedtebb a monogasztrikus állatok ivóvizének szerves savakkal történõ kezelése, hétköznapi nevén „savanyítása”.
a FIRESTON Building Products USA által gyárott (ÉME: A-847/1/2001/2007 alkalmazási engedéllyel rendelkezõ) EPDM mederszigetelõ gumilemezzelÉS A TRÁGYAKEZELÉS GÉPÉSZETEa német RECK AGRARTECHNIK GmbH., ill. az F. EISELE GmbH cégek által gyártottés az FVM agráreszköz-katalógusban is regisztrált termékeivel.
A XX. század közepétõl az emberiség egyre gyakrabban szembesül anyag- és energiahordozó készleteinek vészes fogyásával.
Az utóbbi években, hazánkban is egyre elterjedtebb a monogasztrikus állatok ivóvizének szerves savakkal történõ kezelése, hétköznapi nevén „savanyítása”.
A termesztett növényeink - köztük a szemestermények - egyik, ha nem a legfontosabb tulajdonsága a nedvesség- ill. víztartalom, amely a termesztéstechnológia (a betakarítás utáni kezeléseket is beleértve) minden szakaszában meghatározó paraméter. A pontos víztartalom meghatározás szempontjából a legkritikusabb a közvetlen betakarítás elõtti és utáni idõszak.
A csepegtetõ és mikroöntözõ rendszereket fõleg a korlátozott vízkészlettel rendelkezõ területeken alkalmazzák szõlõ és gyümölcs ültetvényekben, továbbá fólia és üvegházakban.
Miután megismertük az öntözendõ terület ökológiai viszonyait (a növénytermesztési tér vízgazdálkodási sajátosságait, amelyek részben már leszûkítik az öntözési módok, módszerek, eljárások közötti választást), az öntözött terület nagysága, a termesztendõ növények, a vízbeszerzés és nem utolsó sorban a beruházási, mûködtetési forrásaink szerint készíthetünk öntözési terveket, vásárolhatunk berendezést, kérhetünk a szakhatóságoktól engedélyt. A megyei Vízügyi Igazgatóság, a megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, a szennyvíz- és hígtrágya öntözéshez még a Környezetvédelmi Felügyelõség, ÁNTSZ hozzájárulás is kell.
A szél és víz által okozott talajpusztulás világjelenség, a mezõgazdasági területeket sújtó degradációs folyamat. A talaj le- illetve elhordását közvetlen kiváltó tényezõk mellett fontos szerepe van a befolyásoló tényezõknek, ezen belül is a talajhasználat módjának, az alkalmazott talajmûvelésnek. Míg az erózió és defláció korábban kizárólag a lejtõs termõhelyek,
Az Animal-Hygiene Kft. készítménye, az Incimaxx Aqua S-D kapta a tavalyi évben az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok alkalmából meghirdetett Magyar Állattenyésztésért Termékdíj Pályázat I. Díját.
Az elmúlt években egyre jobban érzékeljük a klímaváltozás hatásait. Elég csak arra gondolni, hogy a tartós téli hótakaró és annak vízmegtartó képessége az utóbbi években jelentősen csökkent. Azt már mindenki tudja, hogy a szélsőségek nőnek és lokalizálódnak, mind a hőmérséklet, mind pedig a csapadék vonatkozásában. Az átlagos évi csapadék is sokkal nagyobb intenzitással, egyenetlenebbül jelentkezik, mint korábban.
Valahányszor szóba kerül az ivóvíz, akár a világpolitikában, mindannyiszor megállapításra kerül, hogy a víz a legfontosabb élelmiszer, a legfontosabb takarmány. Nélkülözhetetlen, sok kell belőle....
Cikksorozatunk második részében maga a víz kap főszerepet. A 2016-ban indult és 2020 augusztusáig (vagy a keretösszeg kimerüléséig) rendelkezésre álló pályázati lehetőség egyik és talán legkritikusabb eleme is. A magyarországi víztestek minősítése a közelmúltban megtörtént, és a vízkivételi hely besorolása meghatározó, mert az új beruházásoknál feltételként megjelenik a legalább jó minősítés mennyiségi szempontból.
Figyelem! December 18-ig fogadja a mintákat a Nébih borászati laboratóriuma
