Tizenhárom gazdaságban, összesen 36 jószágnál mutatták ki a kéknyelv-betegség vírusát Csongrád megyében, a leölt, illetve kényszervágott állatok esetében a gazdáknak minden alkalommal állami kártalanítás jár – tájékoztatta a megyei kormányhivatal kommunikációs vezetője kedden az MTI-t.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden szakmai értekezleten számol be a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóságán dolgozó szakembereknek a sertések PRRS-mentesítéssel kapcsolatos feladatokról - közölte a Nébih hétfőn az MTI érdeklődésére.
Sertéshús világpiaci ára csökkent 2014 végéreMagas elhullási arányú H5N2 madárinfluenza vírus a kereskedelmi pulykaállományokban Missouri államban
Kirobbanása és azonosítása 2011 nyarán Észak-Rajna-Vesztfália területén szokatlanul elszaporodott a tejelõ tehenek körében a magas lázzal, étvágytalansággal, csökkenõ tejtermeléssel járó tünetegyüttes, majd ezek néhány nap alatt elmúlni látszódtak. A juhtelepeken pedig gyakorivá váltak a méhen belüli fejlõdési rendellenességek úgy, mint súlyos ízületi deformitások, az agy satnya fejlõdése, a gerincvelõ hiánya. Mindezekkel együtt járt a nehéz ellés, és az elégtelen méhösszehúzódások. 2011 novemberében a Friedrich-Loeffler Intézetben laboratóriumi vizsgálatokkal igazolták, hogy egy vírus okozza a szimptómákat. Diagnosztikai vizsgálatokkal kizárták a kéknyelv-,
Fogyasztható a magyar sertéshús a világszerte számos országban megjelent úgynevezett sertés- vagy más néven új influenzának nevezett megbetegedések ellenére is, noha sokan attól tartottak, hogy a sertésinfluenza kórokozója a sertéshússal is terjed.
Magyarország a napraforgó termésátlagok és a mag olajtartalma tekintetében világviszonylatban az elsõk között szerepel.
Újabban olyan faktorokat tesztelnek, amelyek lehetséges beindítói egy láncreakciónak – amely azután fiatal sertések úgynevezett sorvadásos, az angol nyelvterületen PMWS elnevezésként elterjedt – betegségéhez vezet.
A termesztett gabonafélék betegségeit okozó kórokozók között jelentõs számban (közel 50) találhatók a gabona patogén vírusok. Hazai búza, durum búza, árpa, rozs, tritikálé és zab vetéseinket károsító vírusok közül a jelentõsebbeket az 1. táblázatban gyûjtve mutatjuk be.
II. A sertés dermatitis nephropathia syndromája (PDNS) A korábbi, 8. számban tájékoztattuk az olvasókat a választott malacok circovírusok okozta sorvadásának (a PMWS-nek) hazai elõfordulásáról, a kórkép jellegzetes klinikai tüneteirõl és kórtani elváltozásairól. A jelen közleményben a circovírusok okozta másik kórkép (a sertések dermatitis nephropathia syndroma – PDNS) jellegzetességeit ismertetjük.
Sertésekbõl circovírusokat közel 30 éve már kimutattak szövettenyésztésre használt PK-15-ös sertésvese sejttenyészetbõl. A megbetegedést elõször 1991-ben írták le Kanadában. A porcine circovírusok (PCV) antigénszerkezetileg és genetikai tulajdonságait tekintve 2 csoportra oszthatók (PCV-I és PCV-II). A két víruscsoport PCR módszerrel elkülöníthetõ. A circovírusok nagymértékû ellenálló képességgel rendelkeznek. A PCV-I megbetegedést nem okoz. A PCV-II két kórkép jelentkezésével hozható összefüggésbe. A választott malacok circovírus okozta sorvadása (postweaning multisystemic wasting syndrome – PMWS), valamint a sertések dermatitis nephropathia syndromája (porcine dermatitis nephropathia syndrome – PDNS). A PCV-II okozta kórképek 1999. óta Magyarországon is elõfordulnak.
Magyarországon a burgonyatermesztés legjelentõsebb problémája a vírusok által okozott terméscsökkenés. A burgonya több mint 30 vírussal fertõzhetõ, melyek közül hazánkban a burgonya levélsodródás, Y-, A-, X-, M- és S-vírusok rendszeres elõfordulásával számolunk. A felsorolt vírusok közül járványos megbetegedést a burgonya levélsodródás és a burgonya Y-vírusok okoznak, ezért a dolgozatban ezekkel a vírusokkal foglalkozunk. Vegetatív szaporításából adódóan a burgonya a vírusokat csaknem mindig átviszi a következõ generációba, ezért a fertõzés erõssége évrõl-évre növekszik. A vírusfertõzés által kiváltott tünetegyüttest és terméscsökkenést vírusos leromlásnak nevezzük, amely vírusfogékony fajták esetében egyik évrõl a másikra 25-30 %-os terméscsökkenést is okozhat. Ez a leromlás az elsõdleges oka annak, hogy a hazai 15-18 t/hektáros termésátlag az Európai Uniós országok átlagának (35 t/ha) felét is alig éri el.
Már a kéknyelv-járvány miatt is aggódhatunk?
