A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) átszervezésének felgyorsítása és zökkenőmentes lebonyolítása miatt döntött úgy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy azonnali hatállyal leváltja az uniós és hazai agrár-és vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynökségeként működő MVH elnökét és elnökhelyettesét, akiket korábban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nevezett ki.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jogutódlással történő megszüntetése miatt nem kerül veszélybe az agrártámogatások jövő évi kifizetése. Az illetékes tárcák az Európai Bizottsággal közösen hatékonyan dolgoznak azért, hogy az átszervezés minél rövidebb idő alatt, zökkenőmentesen megtörténjen. Az elkövetkező időszakban 1300 milliárd forint vidékfejlesztési forrás segíti a magyar gazdálkodókat.
A helyi közösségek kezébe kerülhet az irányítás az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) most kezdődött vidékfejlesztési projektjének köszönhetően, melyhez a pénzügyi támogatást Magyarország biztosítja. A program kétéves időtartama során az állami, kantonális és a helyi adminisztráció munkatársai kapnak ismereteket az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztés alapjairól.
Összességében 420-430 milliárd forintot tesz ki az éves európai uniós agrártámogatás, ebből szeretnének legalább 200 milliárd forintnyi előleget év végéig kifizetni – jelentette ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke egy mezőfalvi gazdafórumon.
Az ősszel újabb pályázati dömping várható a Vidékfejlesztési programban, az év végéig mintegy 200 milliárd forint keretre jelennek meg kiírások.
A Miniszterelnökség határozottan elutasítja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) közleményben megfogalmazott bírálatát. A magyar vidékfejlesztésben már most jelentősebb eredmények születtek, mint az előző programozási időszak első éveiben - írja a Miniszterelnökség közleményében. Az alábbiakban a közleményt változtatás nélkül közöljük.
A 2014-2020-as ciklus 3. évében – közeledve a 2017-es félidei felülvizsgálathoz – érdemes számot vetni, hogy mi történt a vidékfejlesztésben. Hogyan állnak a támogatások kifizetései? Kellene-e valamin változtatni? – kérdezi a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) közleményében. Az alábbiakban a közleményt változtatás nélkül közöljük.
Az Agroázis Kft. rendelkezésére áll a pályázaton való induláshoz.
“A helyi termék a vidék jövője!” címmel szakmai konferenciát rendeztek a Szentlőrinci Gazdanapokon. A helyi termékeket előállító és értékesítő gazdáknak szóló előadásában Szomi Edina, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztési szakértője felhívta a figyelmet a NAK legújabb kézikönyvére.
Az MVH május 12-én büntetőfeljelentést tett az összedőlt túrkevei szélmalom miatt. A hivatal elnöke, Gyuricza Csaba aggályosnak tartja, hogy több tízmillió forintos pályázati forrással megvalósult beruházás 5 éven belül megsemmisül, ezért rendkívüli helyszíni ellenőrzést is elrendelt az ügyben.
Szlovákia Közép-Európa szívében helyezkedik el, 1993. január 1-jével vált el Csehországtól, önállósága lényegében ettől az időponttól datálódik. Szomszédai Lengyelország, Cseh Köztársaság, Ausztria, Magyarország és Ukrajna. Területe 49 036 km², lakosainak száma 5,4 millió körül alakul. Tagja az Európai Uniónak, fizetőeszköze az euró. Az egy főre jutó GDP 13 422 EUR.
A 2014–2020-as tervezés nemcsak logikájában és tartalmában új, hanem az előkészületeiben is. A Partnerségi megállapodás az eddigi költségvetési időszakokhoz képest nagyobb fokú integrációt jelenít meg, melynek most már a Kohéziós és Strukturális Alapokon kívül az EMVA is része. Ez alapjaiban meghatározza a vidékfejlesztési források hazai célrendszerét. Az EMVA amellett hogy a közös stratégiai részeként nyilvánul meg, számos új elemet és prioritást is tartalmaz.
Azáltal, hogy megjelentek 2013. december 17-én a Közös Agrárpolitika (KAP) alaprendeletei, lehetővé vált a KAP közvetlen kifizetéseihez és piaci intézkedéseihez kapcsolódó, azokat kiegészítő, az általános agrárpolitikai célok megvalósításához hozzájáruló vidékfejlesztési politika kialakítása is. A 2015 januárjától hatályos rendeletekre vonatkozóan még szükséges a technikai végrehajtás lehetővé tevő jogszabályok elfogadása, de a vidékfejlesztési program főbb elemei már összefoglalhatóak.
A cikkben néhány fontos és aktuális támogatási jogcímről közlünk összefoglalót. A részletes feltételeket a vonatkozó jogszabályok és közlemények tartalmazzák. A felhasznált források: VM, MVH, NAK, NAKVI, NÉBIH
Magyarország gazdasági növekedése szempontjából az innováció stratégiai terület. A tudásalapú, innovációra építő, versenyképes gazdaság megteremtése vidéki térségeink fejlődése szempontjából is létfontosságú. A gazdasági hasznok mellett az innováció társadalomfejlődést, átalakulást befolyásoló szerepe is meghatározó. A cikk az Agrárgazdasági Kutató Intézetben lezajlott kutatás (Biró et al. 2013) alapján az innováció agrár- és vidékfejlesztési kapcsolatainak bemutatására, valamint az ágazatban rejlő innovációs lehetőségek áttekintésére irányul.
A királyok városában tartotta hagyományos szakmai programját a Sumi Agro Kft. szeptemberben. Az ország talán legszebb panorámájú szállodájában, a visegrádi Hotel Silvanusban látták vendégül mindazokat az érdeklődőket, akik a fórum előadásaira, és a szakma elismert előadóira voltak kíváncsiak. S ahogy a meghívó cégtől már megszokhattuk, a minőségi prezentációk és aktuális témák szakmai napját követően igényes műsoros este kísérte a grillteraszi vacsorát.
A Közös Agrárpolitika keretei között megvalósuló vidékfejlesztésben a 2014–2020 közötti idõszakban a gazdasági realitások szabta korlátok, a korábbi mûködés tapasztalatai, valamint az új kihívások által formált mérsékelt reformhatások érvényesülnek. Bár a vidékfejlesztés mozgásterét meghatározó rendeletek egyelõre tervezet formájában léteznek, az már biztosnak látszik, hogy a csökkenõ vidékfejlesztési források ellenére a változások Magyarország számára a gazdálkodói igényekhez jobban illeszkedõ, kibõvített intézkedési lehetõségeket, egyszerûbb megvalósítást kínálnak, miközben a korábbinál hangsúlyosabb elvárás az érintettek együttmûködése, a fejlesztések összehangolása, az esetleges kockázatokra való tudatos felkészülés, valamint az újszerû, innovatív megoldások alkalmazása.
Hazánkban több olyan nagy expót, kiállítást rendeznek, ahol mezõgazdasági gépek, berendezések is szerepelnek. Már régóta nem „egyeduralkodó” a hagyományos Agro+Mashexpo és a szintén régi „Bábolnai Napok”. Úgy néz ki, hogy további „osztódás” figyelhetõ meg, mivel az ország mezõgazdasági gépellátással foglalkozó vállalatainak egy része új központi kiállítást az etyeki „Agrárgép Show”-t hozta létre.
I. Az állattartás és a környezet kapcsolata (fenntartható fejlõdésben betöltött szerepe)
A Magyar Vidék Napja központi fõvárosi rendezvényén a Magyar Mezõgazdasági Múzeumban a Vajdahunyadvárban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelenlétében jelentette be dr. Forgács Barnabás az FVM közösségi ügyekért felelõs szakállamtitkára, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) vidéki térségek fejlesztésével kapcsolatos intézkedései október elején indulnak el, és ezek keretében összességében több, mint 250 milliárd forint jut a vidéki életminõség javítására.
Hazánk az Európai Unió új költségvetési idõszakában – 2007 és 2013 között – közel 5 Mrd euró forrás felhasználására jogosult.
Nagy sikerrel szerepelt leányvállalataival közösen az OTP Bank a 2006. szeptember 14–17. között a Bábolnai Ménesbirtokon megrendezésre került „Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok” szakkiállításon.
Az „Év Agrárvállalkozójának” a gyulai Dr. Ráki Ferencet választották meg a korszerû és egészséges élelmiszertermelésben élenjáró vállalkozásáért, aki a hazai biotermék-elõállítás egyik legszélesebb körben ismert és elismert képviselõje. A Miniszteri Nagydíjat pedig Nagy László Sándor kapta, aki Kecskeméten tevékenykedik a gombatermesztés területén. Az OMÉK pályázat nyertesei a következõk:
Az átlag európainak mindössze 25 euróba, azaz egy közepes ebéd árába kerül a tíz új tagállam felvétele 2004-2006 között. 2004. májusától 2006 végéig a csatlakozó országok számára az EAGGF garanciális forrásából 5,76 milliárd euró áll az új tagok rendelkezésére, vidékfejlesztési célokra. Ehhez az összeghez még körülbelül 2 milliárd euró társul, amit az EAGGF orientációs forrásából nyújtanak A támogatás elnyeréséhez az új tagországoknak ki kell építeniük a fogadásra alkalmas igazgatási rendszert. A múlt év novemberi monitoring jelentés több tagjelöltnél súlyos elmaradást tárt fel.
Nehéz választás 2004 tavaszáig kell a tagországoknak nyilatkozniuk arról, hogy a 2003. júniusi egyezmény opciói közül melyiket választják. Az Agra Europe londoni hetilap szerint a közös agrárpolitika 40 éves történetében eddig nem fordult elõ olyan nagymértékû különbség a gazdálkodók versenyhelyzetében, mint amilyen a jövõben elõállhat a támogatás különbözõ elosztása, illetve mértéke miatt.
A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium meghirdette a vidékfejlesztési elõirányzat 2001-2002. évi pályázati felhívását. Kis jogosultak a pályázat benyújtására?
A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium meghirdette a vidékfejlesztési elõirányzat 2001-2002. évi pályázati felhívását. Kik jogosultak a pályázat benyújtására?
A termelők jelenleg hátrányban vannak a nyugati versenytársaikkal szemben, ami elsősorban a nagyobb szervezettség hiányából fakad. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen lépések történnek, illetve kellene hogy történjenek a TÉSZ-ek, BÉSZ-ek és termelői csoportok ösztönzésére, melyek a hátráltató és melyek a fejlődést elősegítő irányok a szerveződések számának növeléséhez avagy a meglévők sikeres működéséhez.
Idén júliusban ismét Brüsszelben jártunk, hogy az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalának munkatársaitól megtudjuk, mik az Unió tervei az agráriumra nézve, milyen változásokat hozhat a KAP megújulása.
A Közös Agrárpolitika 2021 utáni rendszerére vonatkozó első hivatalos elképzeléseket – az előzetesen meghirdetett ütemezés szerint – 2017. november 29-én mutatták be. Az első közlemények és tájékoztatások alapján egyértelművé vált, hogy a következő szabályozási időszakban a hangsúly a rugalmas, igazságos és fenntartható közös agrárpolitika kialakításán lesz.
Az Európai Bizottság 2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi tervezetét. Ezt követően június 1-jén jelent meg a Közös Agrárpolitikára vonatkozó jogszabálycsomag. A tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket. Bár a javaslat még csak tervezet és számos ponton változhat, de a főbb elemek várhatóan véglegessé fognak válni, így ezek áttekintése szükséges.
Végre van hová fordulni a vadkérdésekkel!
