A Kárpát-medence természetes egységének egyik alapja a gazdaság, és azon belül az agrárium fellendítése: a jövőben a gazdák számára is egyre fontosabbá válik a termelői együttműködések erősítése – hangsúlyozta az Agrárminisztérium (AM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a külhoni magyar agrárszervezetek és vállalkozók bevonásával megtartott „Kárpát-haza” gazdasági videokonferencián.
A Magyar falu programnak kezdete óta már több mint tízezer nyertes pályázója van, az eddig kiosztott támogatás összege 111 milliárd forint – ismertette a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos november elején Budapesten.
Mintegy 1600 kistelepülés civil szervezetei kapnak támogatást a Falusi Civil Alapból – közölte a Miniszterelnökség civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatorna hírfolyamában október második felében.
Kétszáztíz település nyert el összesen hárommilliárd forintnyi támogatást a Magyar falu program keretében a falu- és tanyagondnoki szolgálat működését segítő busz vásárlására – jelentette be október közepén a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Értéknövelő és fenntartható fürdőturisztikai fejlesztések a multidiszciplináris agrártudomány és az integrált vidékfejlesztés területén: a szóban forgó területen végzendő közös munkáról írt alá stratégiai együttműködési megállapodást a Szent István Egyetem (SZIE) és a Magyar Fürdővárosok Szövetsége október első felében – közölte a felsőoktatási intézmény lapunkkal.
Idén már több mint 15 ezer pályázat érkezett a Magyar Falu Programban kiírt forrásokra - közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
A nem szokványos körülmények ellenére is megtartották az idei Bőköz fesztivált. Az esemény megnyitóján az agrárminiszter a Dél-Baranyában található Ormánság négy községében – Kémesen, Szaporcán, Tésenfán és Drávacsehiben – megrendezett négynapos összművészeti rendezvény megnyitóján azt mondta: az ormánságiaknak olyan értékeik vannak, amelyekre nagyon büszkék lehetnek a helyiek.
Egy évvel a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetése után kilencszáz olyan kistelepülésen indult újra a népesség növekedése, ahol korábban lélekszámcsökkenés volt tapasztalható – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos augusztus második felében a Vas megyei Horvátzsidányban.
A jogosult települések 92 százaléka, vagyis majdnem minden település nyert már fejlesztési forrást a Magyar falu programon keresztül – ismertette a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos augusztus közepén Budapesten.
Iskolai tornaterem és tornaszoba fejlesztésére, óvodai sportterem és tornaszoba kialakítására, szolgálati lakás létrehozására, faluházak külső és belső korszerűsítésére, valamint iskola és – óvodaépületek felújítására nyújthatják be pályázataikat augusztus elejétől az 5000 lelket számláló, vagy ez alatti állandó lakossal rendelkező helyi önkormányzatok vagy önkormányzati társulások, illetve a területileg illetékes tankerületi központok – tette közzé honlapján a Miniszterelnökség.
Dr. Nagy István életútja egyenes pályaívet rajzol, mivel újfehértói általános iskolai tanulmányait befejezve a debreceni Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanul tovább és ott érettségizik állat-egészségőrként.
A mezőgazdaság olyan gazdasági ágazat, amelyben természeténél fogva mindig vannak sürgős, megoldandó feladatok. „A legfontosabb feladataink közé tartozik – ha csak néhányat ki szeretnék emelni – a birtokpolitika terén az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetése és az öntözésfejlesztés előtt álló akadályok szisztematikus lebontásának megindítása, valamint az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni rendszerének kialakítására irányuló egyre intenzívebbé váló tárgyalásokon való aktív, kezdeményező magyar részvétel.”
A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag-tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva. Megkérdeztünk szakértőket, hogy véleményük szerint, mi lenne hazánk érdeke és melyek az elérendő célok a KAP működtetésének 2020 utáni időszakában, továbbá, az EU Bizottsága által közzétett tervezetben mely pontokon lenne szükség változtatásra, hogy hazánk számára előnyösebb legyen?
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Tavaly ősz közepéig 1280 milliárd forint sorsáról született döntés, ami a Vidékfejlesztési Program (VP) teljes keretének 98 százaléka. Ez több mint 175 ezer kérelem támogatását jelenti, amely a jogosultságot nyert kérelmek 75 százaléka. A beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, így a nyertes pályázók száma és a támogatás aránya is napról napra tovább nő – mondta az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára munkatársunknak, amikor Kis Miklós (K.M.) múlt év végén válaszolt az Agro Napló (A.N.) kérdéseire.
A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokkal, ugyanakkor példátlan lehetőségekkel is szembesül. A vidéki innováció az egyik legégetőbb téma a falusi konyhaasztaloknál és az Európai Bizottság brüsszeli irodáiban egyaránt. Az innováció vidéken nemcsak az új termékek és szolgáltatások átvételéről, hanem a közös gondolkodásról is szól. A résztvevők együtt dolgoznak, hogy megoldást találjanak a kihívásokra. A sikeres partnerségek a vidéki innováción keresztül használják ki a felmerülő új lehetőségeket.
2021-ben új lehetőségek tárulnak a hazai agrárium elé. Számos módosítás általános, adózási, ügyrendi vagy egyéb működési tekintetben is érdekes. De szükséges kiemelni azokat a hazai mezőgazdaság működésére ható uniós vonatkozású eseményeket, amelyek jelentős, akár rendszerszintű változást eredményeznek és számos gazdálkodó tevékenységére hatással lesznek.
Megvan az eredmény, kiderült ki az Év Bortermelője!
