A Magyar Falu Program keretében több mint 1500 kisbolt részesült vissza nem térítendő állami támogatásban, 121 új kisbolt nyithat meg és 1415 már működő üzlet kapott fejlesztési támogatást – tájékoztatott közleményben a kormányzati hírportálon a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Egyre többen választják a vidéki életet, meglátják benne ugyanis a boldogulás lehetőségét – mondta az agrárminiszter a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2021 elnevezésű rendezvényén november elején Budapesten.
Kilencedik alkalommal rendezték meg a közelmúltban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Regionális Kutatások Intézetének (RKI) immár 30 éves múltra visszatekintő rendezvényét, a Falukonferenciát.
A Magyar Falu Programnak köszönhetően kisbolt nyílik 121 olyan településen, ahol az elmúlt években, évtizedekben nem volt élelmiszerüzlet - jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos október közepén Budapesten, sajtótájékoztatón.
Több mint ezerháromszáz kistelepülés nyert támogatást a Magyar Falu Program 20 milliárd forintos keretösszegű, helyi életminőséget javító intézkedéseit támogató pályázatán – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos október közepén Budapesten sajtótájékoztatón, közölte a kormányzati hírportál.
„Az innovációt, a közösségépítő energiát díjazzuk az Év Digitális Faluja díjjal; azokat a kistelepüléseket, amelyek a legtöbbet tették egy jobb lakókörnyezet és erősebb közösség XXI. századi megoldásokkal történő létrehozásáért” – fogalmazott Feldman Zsolt szeptember második felében „Az Év Digitális Faluja” díjátadó ünnepségén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Oktatási Központjában Budapesten
Az idei évben soha nem látott érdeklődés mutatkozott a Tanyafejlesztési Program iránt, amelynek forrásait éppen ezért az agrártárca csaknem kétmilliárd forintra emelte – közölte az agrárminiszter közösségi oldalán, tájékoztatta lapunkat a szaktárca.
Sorra adják át az új termelői és kereskedői piacokat szerte az országban, ennek egyik jó példája a 300 millió forintos pályázati támogatásból felújított sárospataki piac is, ahol három járásból összesen 32 település állította fel bemutatóstandját – mondta az Agrárminisztérium (AM) közigazgatási államtitkára Sárospatakon, a Zemplén-Hegyalja Térségi Közfoglalkoztatási Kiállításon és a helyi termékpiac átadó ünnepségén szeptember első felében.
Átadták a több mint egymilliárd forintból felújított mezőhegyesi szakképző iskola központi épületét; Lázár János kormánybiztos az ünnepélyes tanévnyitóval egybekötött átadón úgy fogalmazott, reményei szerint 2022-től a vidéké lesz a főszerep.
A magyar vidékre, a mezőgazdaságra és élelmiszeriparra a következő években soha nem látott fejlesztési lehetőség vár, mivel az uniós, és megháromszorozódott nemzeti forrásból több, mint 4200 milliárd forint fordítható a gazdaságok, a feldolgozóipar és a vidéki települések megújítására – fogalmazott az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára egy szerencsi gazdafórumon június második felében.
Dr. Nagy István életútja egyenes pályaívet rajzol, mivel újfehértói általános iskolai tanulmányait befejezve a debreceni Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanul tovább és ott érettségizik állat-egészségőrként.
A mezőgazdaság olyan gazdasági ágazat, amelyben természeténél fogva mindig vannak sürgős, megoldandó feladatok. „A legfontosabb feladataink közé tartozik – ha csak néhányat ki szeretnék emelni – a birtokpolitika terén az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetése és az öntözésfejlesztés előtt álló akadályok szisztematikus lebontásának megindítása, valamint az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni rendszerének kialakítására irányuló egyre intenzívebbé váló tárgyalásokon való aktív, kezdeményező magyar részvétel.”
A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag-tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva. Megkérdeztünk szakértőket, hogy véleményük szerint, mi lenne hazánk érdeke és melyek az elérendő célok a KAP működtetésének 2020 utáni időszakában, továbbá, az EU Bizottsága által közzétett tervezetben mely pontokon lenne szükség változtatásra, hogy hazánk számára előnyösebb legyen?
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Tavaly ősz közepéig 1280 milliárd forint sorsáról született döntés, ami a Vidékfejlesztési Program (VP) teljes keretének 98 százaléka. Ez több mint 175 ezer kérelem támogatását jelenti, amely a jogosultságot nyert kérelmek 75 százaléka. A beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, így a nyertes pályázók száma és a támogatás aránya is napról napra tovább nő – mondta az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára munkatársunknak, amikor Kis Miklós (K.M.) múlt év végén válaszolt az Agro Napló (A.N.) kérdéseire.
A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokkal, ugyanakkor példátlan lehetőségekkel is szembesül. A vidéki innováció az egyik legégetőbb téma a falusi konyhaasztaloknál és az Európai Bizottság brüsszeli irodáiban egyaránt. Az innováció vidéken nemcsak az új termékek és szolgáltatások átvételéről, hanem a közös gondolkodásról is szól. A résztvevők együtt dolgoznak, hogy megoldást találjanak a kihívásokra. A sikeres partnerségek a vidéki innováción keresztül használják ki a felmerülő új lehetőségeket.
2021-ben új lehetőségek tárulnak a hazai agrárium elé. Számos módosítás általános, adózási, ügyrendi vagy egyéb működési tekintetben is érdekes. De szükséges kiemelni azokat a hazai mezőgazdaság működésére ható uniós vonatkozású eseményeket, amelyek jelentős, akár rendszerszintű változást eredményeznek és számos gazdálkodó tevékenységére hatással lesznek.
KSH: 6,5 százalékkal bővült a mezőgazdasági kibocsátási érték
