Kiskérődző állatjóléti támogatás címen új pályázati felhívást hirdetett meg az Agrárminisztérium, 5 milliárd forint keretösszeggel – jelentette be Nagy István tárcavezető.
Az Agrárminisztérium a lovas ágazat megerősítését és több lábon állását kívánja támogatni az április elején megjelent, 5 milliárd forint keretösszegű pályázati lehetőséggel
2022. április 6-án nyílik az egységes kérelem kitöltési felülete, a gazdálkodók ekkortól nyújthatják be kérelmeiket.
Noha a „kegyelmi időszak után” több piaci bizonytalanság is nehezíti az agrárvállalkozások gazdálkodását, ám a verseny továbbra is fejlesztési kényszerben tartja az érintetteket, ezért valódi partnerségre van szükség az agráriumban – állapították meg a szakértők az OTP Agrár sajtóreggelijén a közelmúltban. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az új kihívások leküzdésében az állami és uniós támogatások, illetve a rugalmas finanszírozási lehetőségek segíthetik a magyar gazdákat, valamint azok a növénybiztosítások is kedvezőek számukra, amelyek már az OTP Bank tanácsadóinál is elérhetőek.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar finanszírozásához nélkülözhetetlen eszköz a hitelgarancia – mondta keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten az agrárminiszter.
Elkészült Magyarország Stratégiai Terve a következő európai uniós ciklusra, amely az új Közös Agrárpolitika (KAP) hazai végrehajtását szolgálja; a programban minden korábbinál hangsúlyosabbak a fenntarthatósági törekvések, és a kormány ezelőtt sosem látott összeggel egészíti ki az Európai Uniótól érkező támogatást; azt, hogy miként változik az ágazat támogatási rendszere 2023 után, Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a K&H Agrár Klubban mutatta be még az óévben.
Az ötezer lakosnál alacsonyabb lélekszámú települések már pályázhatnak a Magyar Falu Programban meghirdetett támogatásokra – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos január elején sajtótájékoztatón, Budapesten.
Az Agrárminisztérium (AM) által meghirdetett Településfásítási Program őszi ültetési időszaka alatt 19 megyében, összesen 514 településen 14 ezer sorfa elültetésére került sor – közölte Nagy István tárcavezető, hozzáfűzve: a legtöbb faültetés Vas megyében zajlott, második helyen Győr-Moson-Sopron megye, míg harmadikon Borsod-Abaúj-Zemplén megye szerepel. A program két ütemében 2020-2022 összesen 36 ezer sorfát helyeznek földbe 1350 településen, összesen 1,5 milliárd forint támogatásból – tájékoztatta lapunkat az Agrárminisztérium.
Nagyobb autonómiához jutnak a tagállamok a következő, 2023-ban kezdődő uniós költségvetési ciklusban: az országok ugyanis maguk tervezhetik meg, hogy milyen célokra és mekkora támogatást nyújtanak az agrárcégeknek, a hangsúly a fenntarthatóságon lesz, de a tagállamok dönthetik el, hogyan valósítják meg a közös célokat, így több mozgásteret kapnak a tagországok az új közös agrárpolitikában – tűnik ki a K&H legfrissebb lapunkhoz eljuttatott összefoglalójából.
A Magyar Falu Program forrásai rendelkezésre fognak állni a jövőben is, sőt az első pályázati kiírások 2022-ben már januárban megjelennek - hangsúlyozta a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos, aki a szóban forgó programot is felügyeli november közepén a Fejér megyei Adonyban, ahol átadott, egy a program keretében 30 millió forintos támogatásból felújított szolgálati lakást.
Dr. Nagy István életútja egyenes pályaívet rajzol, mivel újfehértói általános iskolai tanulmányait befejezve a debreceni Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanul tovább és ott érettségizik állat-egészségőrként.
A mezőgazdaság olyan gazdasági ágazat, amelyben természeténél fogva mindig vannak sürgős, megoldandó feladatok. „A legfontosabb feladataink közé tartozik – ha csak néhányat ki szeretnék emelni – a birtokpolitika terén az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetése és az öntözésfejlesztés előtt álló akadályok szisztematikus lebontásának megindítása, valamint az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni rendszerének kialakítására irányuló egyre intenzívebbé váló tárgyalásokon való aktív, kezdeményező magyar részvétel.”
A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag-tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva. Megkérdeztünk szakértőket, hogy véleményük szerint, mi lenne hazánk érdeke és melyek az elérendő célok a KAP működtetésének 2020 utáni időszakában, továbbá, az EU Bizottsága által közzétett tervezetben mely pontokon lenne szükség változtatásra, hogy hazánk számára előnyösebb legyen?
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Tavaly ősz közepéig 1280 milliárd forint sorsáról született döntés, ami a Vidékfejlesztési Program (VP) teljes keretének 98 százaléka. Ez több mint 175 ezer kérelem támogatását jelenti, amely a jogosultságot nyert kérelmek 75 százaléka. A beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, így a nyertes pályázók száma és a támogatás aránya is napról napra tovább nő – mondta az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára munkatársunknak, amikor Kis Miklós (K.M.) múlt év végén válaszolt az Agro Napló (A.N.) kérdéseire.
A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokkal, ugyanakkor példátlan lehetőségekkel is szembesül. A vidéki innováció az egyik legégetőbb téma a falusi konyhaasztaloknál és az Európai Bizottság brüsszeli irodáiban egyaránt. Az innováció vidéken nemcsak az új termékek és szolgáltatások átvételéről, hanem a közös gondolkodásról is szól. A résztvevők együtt dolgoznak, hogy megoldást találjanak a kihívásokra. A sikeres partnerségek a vidéki innováción keresztül használják ki a felmerülő új lehetőségeket.
2021-ben új lehetőségek tárulnak a hazai agrárium elé. Számos módosítás általános, adózási, ügyrendi vagy egyéb működési tekintetben is érdekes. De szükséges kiemelni azokat a hazai mezőgazdaság működésére ható uniós vonatkozású eseményeket, amelyek jelentős, akár rendszerszintű változást eredményeznek és számos gazdálkodó tevékenységére hatással lesznek.
Csapadékból nincs hiány
