Külterületi utak javításához 46 milliárd forintra pályázhattak önkormányzatok az idén, ebből mintegy ezer kilométernyi utat korszerűsítenek – jelentette be Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
A 2011-ben indult Tanyafejlesztési Program konstrukcióit 2013 óta rendeletek határozzák meg, amelyek a közelmúltban változtak. A legfontosabb változás, hogy az előírt feltételek teljesítését 2019 március végéig kell teljesíteni.
Legalább 150 milliárd forintot fordít a kormány a Magyar Falu Program intézkedéseire már 2019-ben a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A magyar kormány 420,88 millió forintos támogatásával még az idén elindul a teljes Kárpát-medencét lefedő falugazdász program a külhoni magyar gazdálkodók szülőföldön való boldogulásának elősegítése érdekében – jelentette be Zsigó Róbert az Erdélyi Agrárakadémián.
Magyarország elkötelezett a balkáni régió fejlődése mellett, amit a közös intézményfejlesztési, szaktanácsadási programok sikeres megvalósítása is alátámaszt – mondta Kis Miklós Zsolt a Délkelet-Európai Regionális Vidékfejlesztési Állandó Munkacsoport (SWG) tanácskozásán.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legújabb jelentése szerint az akadályozó vagy serkentő szabályozási rendszerek helyett a vidéki elvándorlás a gazdasági-társadalmi fejlődéshez való pozitív hozzájárulására kellene fókuszálni – és a hátrányait pedig minimalizálni.
Az Európai Beruházási Bank (EBB) 450 millió euró hitelt hagyott jóvá Romániának az uniós vidékfejlesztési programhoz szükséges önrész finanszírozására – közölte a bank hétfőn.
A Vidékfejlesztési Program keretében újabb, mintegy félmilliárd forint odaítéléséről döntött az Irányító Hatóság, amely a tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztését, valamint az ott élők helyben maradását kívánja előmozdítani.
Az agrár-szaktanácsadók 2018. évi kötelező továbbképzéséhez ajánlott szakmai rendezvény/képzés.
A versenyképesség fokozása a legfontosabb feladat a mezőgazdaságban, ehhez még inkább meg kell teremteni a feltételeket az öntözéshez, és fel kell számolni az ágazatot gúzsba kötő osztatlan közös tulajdont – mondta a Magyar Hírlapnak Nagy István agrárminiszter. Hangsúlyozta, modernebb formában visszahoznák a háztáji gazdálkodást, és beszélt arról is, mennyire fontos a fiatalok megnyerése az agráriumnak, amely egyértelműen stratégiai ágazat.
Dr. Nagy István életútja egyenes pályaívet rajzol, mivel újfehértói általános iskolai tanulmányait befejezve a debreceni Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanul tovább és ott érettségizik állat-egészségőrként.
A mezőgazdaság olyan gazdasági ágazat, amelyben természeténél fogva mindig vannak sürgős, megoldandó feladatok. „A legfontosabb feladataink közé tartozik – ha csak néhányat ki szeretnék emelni – a birtokpolitika terén az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetése és az öntözésfejlesztés előtt álló akadályok szisztematikus lebontásának megindítása, valamint az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni rendszerének kialakítására irányuló egyre intenzívebbé váló tárgyalásokon való aktív, kezdeményező magyar részvétel.”
A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag-tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva. Megkérdeztünk szakértőket, hogy véleményük szerint, mi lenne hazánk érdeke és melyek az elérendő célok a KAP működtetésének 2020 utáni időszakában, továbbá, az EU Bizottsága által közzétett tervezetben mely pontokon lenne szükség változtatásra, hogy hazánk számára előnyösebb legyen?
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Tavaly ősz közepéig 1280 milliárd forint sorsáról született döntés, ami a Vidékfejlesztési Program (VP) teljes keretének 98 százaléka. Ez több mint 175 ezer kérelem támogatását jelenti, amely a jogosultságot nyert kérelmek 75 százaléka. A beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, így a nyertes pályázók száma és a támogatás aránya is napról napra tovább nő – mondta az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára munkatársunknak, amikor Kis Miklós (K.M.) múlt év végén válaszolt az Agro Napló (A.N.) kérdéseire.
A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokkal, ugyanakkor példátlan lehetőségekkel is szembesül. A vidéki innováció az egyik legégetőbb téma a falusi konyhaasztaloknál és az Európai Bizottság brüsszeli irodáiban egyaránt. Az innováció vidéken nemcsak az új termékek és szolgáltatások átvételéről, hanem a közös gondolkodásról is szól. A résztvevők együtt dolgoznak, hogy megoldást találjanak a kihívásokra. A sikeres partnerségek a vidéki innováción keresztül használják ki a felmerülő új lehetőségeket.
2021-ben új lehetőségek tárulnak a hazai agrárium elé. Számos módosítás általános, adózási, ügyrendi vagy egyéb működési tekintetben is érdekes. De szükséges kiemelni azokat a hazai mezőgazdaság működésére ható uniós vonatkozású eseményeket, amelyek jelentős, akár rendszerszintű változást eredményeznek és számos gazdálkodó tevékenységére hatással lesznek.
Aszály: így igényelheti a kárelőleget!
