A magyar mezőgazdaság versenyképessége nagy mértékben függ az ágazatban dolgozók szakképzettségétől, a szakemberhiány megoldásától, és az oktatás minőségétől – hangsúlyozta a földművelésügyi miniszter hétfőn Nagykátán, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közötti megállapodás aláírásán.
Az előlegfizetési időszakból hátralévő két hétben a tervezettnél nagyobb összegű, azt akár több 10 milliárd forinttal is meghaladó előleg kifizetésére is lehetőség lenne a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint, amely arra kéri a kormányzatot, hogy vizsgálja meg ennek lehetőségét – közölte az MTI. Eközben az Országgyűlésben megtartották a NAK által kezdeményezett mezőgazdasági versenyképességi salátatörvényről szóló vitát.
Szerkezetátalakítást és technológiai fejlesztéseket javasol a magyar alma versenyképességének megőrzésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), október közepétől pedig almafogyasztást népszerűsítő kampányt indít - közölte a testület kedden az MTI-vel.
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében egyebek mellett a precíziós gazdálkodást sürgette, V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára pedig az agrár-környezetgazdálkodás szükségességére hívta fel a figyelmet az Agrárakadémia című konferenciasorozat második állomásán a Hermann Ottó Intézetben csütörtökön Budapesten – közölte az MTI.
Megerősödött a tudatos fogyasztói magatartás, mindenki egyre többet akar tudni arról az élelmiszerről, amelyet megvásárol – fogalmazott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Gödöllőn a Környezetvédelmi és energetikai kihívások a mezőgazdaságban című vasárnapi konferencián – közölte az MTI.
A kormány tervezett lépései nyomán a vállalkozásoknak sokkal gyorsabb lesz a közművek bevezetése – nyilatkozta a Világgazdaságnak Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A hazai növénytermesztők kimagasló eredményeket értek el tavaly, ugyanakkor jelentősen javítani kell a versenyképességüket, aminek alapvető feltétele az innovatív technológiák alkalmazása és az összefogás megteremtése – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Gabonatermesztők Országos Szövetségének küldöttgyűlésén a szervezet szerdai közleménye szerint – számolt be az MTI.
Az Európai Bizottság regionális versenyképességi listáján 2013-hoz képest valamennyi magyarországi régió lejjebb csúszott – olvasható a kamaraonline.hu oldalon. A regionális versenyképességi indexet 11 pillér alkotja, amelyek mindegyike a versenyképesség egy-egy külön vonatkozását ragadja meg.
Mezőgazdaság és élelmiszeripar nélkül nincs ütőképes magyar gazdaság – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) konferenciáján pénteken Budapesten – közölte az MTI.
A gazdálkodók számára a félév után járó gázolaj jövedéki adó visszaigénylése július 15. után kezdõdik meg. Az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló beruházási támogatások határidejére vonatkozó szabályok módosultak. A változások – melyeket a június 22-én hatályba lépett VM rendelet tartalmaz- az állattartó telepek korszerûsítéséhez; a kertészet korszerûsítéséhez; a növénytermesztés létesítményeinek korszerûsítéséhez; az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezõgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez, valamint a mezõgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtott támogatások feltételeit módosítják. Az ügyfelek közül azok érintettek, akik a felsorolt jogcímekre 2007-ben és 2008-ban adtak be támogatási kérelmet.
A magyar mezõgazdaság az AKI fõigazgatói székébõl A kutatók és a szakemberek többségének véleménye szerint a következõ években a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek ugyanolyan stratégiai cikké válnak, mint a víz vagy az energiahordozók. Ezt a véleményt nem vitatja Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) fõigazgatója sem, ám a szóban forgó véleményt árnyalja. Szerinte ugyanis a mezõgazdasági és élelmiszeripari termékek középerõs stratégiai cikké válnak majd. Mindez pedig szerinte azt jelenti, hogy e területen a jelenleginél magasabb árszint alakul ki, és növekszik az árstabilitás, de az árhullámzás megmarad. Magyarország pedig csak akkor élvezheti e változás pozitív elõnyeit a szakember véleménye szerint, ha a termelés hatékonyságát növelni tudja. Az Agro Napló arra volt kíváncsi, hogy az AKI fõigazgatója milyennek látja a magyar mezõgazdaság jelenlegi helyzetét. Errõl kérdeztük dr. Udovecz Gábort.
Minden ágazat eredményeinek megítélésénél maghatározó jelentõségû tényezõ a jövedelem és mutatói, illetve a versenyképesség alakulása, amelyek rendkívül szoros kapcsolatban állnak egymással.
Az agráriumunk versenyképességének megvalósításához a fórumokon rendszeresen hangoztatott fejlesztendő területek az állattenyésztés, öntözés, integráció, kis-, közepes gazdaságok szövetkezése, innováció és technológiafejlesztés, valamint a bürokrácia csökkentés. Szakértőink arra világítanak rá, hogy a felsorolt területek közül és azokon belül melyek a valódi kitörési pontok, s melyek a tévutak, továbbá, hogy ezek a területek külön-külön, vagy csak komplex egységként kezelve szolgálják versenyképességünket.
Dr. Nagy István életútja egyenes pályaívet rajzol, mivel újfehértói általános iskolai tanulmányait befejezve a debreceni Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanul tovább és ott érettségizik állat-egészségőrként.
A magyar mezőgazdaság termelékenysége európai uniós összehasonlításban is jelentősen emelkedett 2010 és 2017 között, ennek köszönhetően érdemi felzárkózás volt tapasztalható a régi uniós tagországok mutatóihoz. Ugyanakkor a magyar mezőgazdaság termelékenységi mutatói hullámzóak, ami főleg az öntözés és a termelői szintű kockázatmegelőzési rendszerek hiányára, a szárazsághoz alkalmazkodó agrotechnológia problémáira és a növénytermesztés magas arányára vezethető vissza.
A magyar agrárium versenyképességének erősítéséhez további intézkedések, támogatások szükségesek, mindez ugyanis megoldást kínálhat az ágazatot érintő számos jövőbeli kihívásra – hangsúlyozta az agrárminiszter október végén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
Kihasználatlan agroökológiai potenciálunk következtében Magyarország élelmiszer-gazdaságában jelentősek a tartalékok. Ennek kihasználása nemzetgazdasági érdekünk. Már ez a tény is reagálásra kell, hogy késztesse a döntéshozókat.
Sorozatunkat az elmúlt havi lapszámban azzal a gondolattal indítottuk: „kihasználatlan agroökológiai potenciálunk következtében Magyarország élelmiszer-gazdaságában jelentősek a tartalékok. Ennek kihasználása nemzetgazdasági érdekünk.” Ebből a tényből adódik, hogy okos, feszes és reális stratégiával, valamint az ebből adódó intézkedésekkel Magyarország agrárgazdasága a jövőben akár 20 millió ember ellátására is képessé tehető. Vannak ugyanakkor szakemberek, akik ezt a célt – elsősorban a keresletből, piaci lehetőségeinkből és saját gyengeségeinkből adódóan – illúziónak, a korábbi évtizedek teljesítményéből eredeztetett ábrándnak tartják.
Új Campus, új oktatási rendszer és új, Precíziós gazdálkodási tanszék létesül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői központjában. A részletekről Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektorral beszélgettünk.
Napjainkban a gazdálkodók versenyképességének megőrzéséhez szükségesek olyan precíziós fejlesztések, amelyek jelentős anyagi ráfordítást igényelnek. Sok gazdálkodó számára a mindennapi működéshez szükséges likviditás fenntartásához is elengedhetetlen a hitel.
Sok csapadék várható átmeneti enyhüléssel
