Összesen 800-1000 milliárd forinttal növekedhet rövid időn belül a magyar mezőgazdaság éves teljesítménye, ha a gazdálkodók végrehajtják a szükséges technika-technológiai korszerűsítéseket – nyilatkozta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.
A parlament elfogadta a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, illetve az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások mellett a Nagy István agrárminiszter által beterjesztett törvényt is.
Az OTP agrár üzletág szakértői szerint az együttműködések erősítésével, a támogatások racionalizálásával és az infrastruktúra fejlesztésével jóval biztosabbá és sikeresebbé válhatna a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés.
A következő években minden erővel a gazdák jövedelemtermelő-képességének javításán dolgozunk majd – mondta Nagy István agrárminiszter az Agrárközösség szakmai napján Kalocsán.
Újra pályázható a Ginop "Kkv-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén" című felhívás, melynek keretösszegét 20 milliárddal, 42 milliárd forintra emeltük – közölte Rákossy Balázs a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára.
Komoly fejlesztések előtt áll a hazai mezőgazdaság – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Kiemelt kihívásként említette a gyorsléptékű technológiai fejlesztés megvalósítását, köztük az öntözés fejlesztését.
A magyar agráriumban csak összefogással érhetők el sikerek, amihez a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is jelentősen hozzájárul tevékenységével – mondta Nagy István földművelésügyi miniszter pénteken Budapesten.
Jelenleg a magyar mezőgazdaságot a támogatások tartják életben, ami nélkül működésképtelen lenne – jelentette ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója kedden Debrecenben – közölte az MTI.
A tavalyi évben útjára indított VÁLLALKOZÓK NAPJÁN több mint száz érdeklődő vállalkozás és szakember vett részt, fogadta el a Baranya Megyei Vállalkozói Központ Alapítvány meghívását. Már az első alkalom mutatta, igény van az ilyen kötetlen, de szakmailag tartalmas eseményekre, ezért az idei évben ismét kiemeltünk egy kérdéskört, fókuszba helyezve a FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ÉS VERSENYKÉPESSÉG nagyon aktuális és időszerű témakörét, hogy látják ezt a gazdasági élet szakemberei és maguk a vállalkozások.
A mezőgazdasági lehetőségeink jobb kihasználása, a termelés hatékonyságának és versenyképességének javítása a következő kormányra marad a Világgazdaság csütörtöki számában nyilatkozó szakemberek szerint.
A gazdálkodók számára a félév után járó gázolaj jövedéki adó visszaigénylése július 15. után kezdõdik meg. Az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló beruházási támogatások határidejére vonatkozó szabályok módosultak. A változások – melyeket a június 22-én hatályba lépett VM rendelet tartalmaz- az állattartó telepek korszerûsítéséhez; a kertészet korszerûsítéséhez; a növénytermesztés létesítményeinek korszerûsítéséhez; az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezõgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez, valamint a mezõgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtott támogatások feltételeit módosítják. Az ügyfelek közül azok érintettek, akik a felsorolt jogcímekre 2007-ben és 2008-ban adtak be támogatási kérelmet.
A magyar mezõgazdaság az AKI fõigazgatói székébõl A kutatók és a szakemberek többségének véleménye szerint a következõ években a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek ugyanolyan stratégiai cikké válnak, mint a víz vagy az energiahordozók. Ezt a véleményt nem vitatja Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) fõigazgatója sem, ám a szóban forgó véleményt árnyalja. Szerinte ugyanis a mezõgazdasági és élelmiszeripari termékek középerõs stratégiai cikké válnak majd. Mindez pedig szerinte azt jelenti, hogy e területen a jelenleginél magasabb árszint alakul ki, és növekszik az árstabilitás, de az árhullámzás megmarad. Magyarország pedig csak akkor élvezheti e változás pozitív elõnyeit a szakember véleménye szerint, ha a termelés hatékonyságát növelni tudja. Az Agro Napló arra volt kíváncsi, hogy az AKI fõigazgatója milyennek látja a magyar mezõgazdaság jelenlegi helyzetét. Errõl kérdeztük dr. Udovecz Gábort.
Minden ágazat eredményeinek megítélésénél maghatározó jelentõségû tényezõ a jövedelem és mutatói, illetve a versenyképesség alakulása, amelyek rendkívül szoros kapcsolatban állnak egymással.
Az agráriumunk versenyképességének megvalósításához a fórumokon rendszeresen hangoztatott fejlesztendő területek az állattenyésztés, öntözés, integráció, kis-, közepes gazdaságok szövetkezése, innováció és technológiafejlesztés, valamint a bürokrácia csökkentés. Szakértőink arra világítanak rá, hogy a felsorolt területek közül és azokon belül melyek a valódi kitörési pontok, s melyek a tévutak, továbbá, hogy ezek a területek külön-külön, vagy csak komplex egységként kezelve szolgálják versenyképességünket.
Dr. Nagy István életútja egyenes pályaívet rajzol, mivel újfehértói általános iskolai tanulmányait befejezve a debreceni Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanul tovább és ott érettségizik állat-egészségőrként.
A magyar mezőgazdaság termelékenysége európai uniós összehasonlításban is jelentősen emelkedett 2010 és 2017 között, ennek köszönhetően érdemi felzárkózás volt tapasztalható a régi uniós tagországok mutatóihoz. Ugyanakkor a magyar mezőgazdaság termelékenységi mutatói hullámzóak, ami főleg az öntözés és a termelői szintű kockázatmegelőzési rendszerek hiányára, a szárazsághoz alkalmazkodó agrotechnológia problémáira és a növénytermesztés magas arányára vezethető vissza.
A magyar agrárium versenyképességének erősítéséhez további intézkedések, támogatások szükségesek, mindez ugyanis megoldást kínálhat az ágazatot érintő számos jövőbeli kihívásra – hangsúlyozta az agrárminiszter október végén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
Kihasználatlan agroökológiai potenciálunk következtében Magyarország élelmiszer-gazdaságában jelentősek a tartalékok. Ennek kihasználása nemzetgazdasági érdekünk. Már ez a tény is reagálásra kell, hogy késztesse a döntéshozókat.
Sorozatunkat az elmúlt havi lapszámban azzal a gondolattal indítottuk: „kihasználatlan agroökológiai potenciálunk következtében Magyarország élelmiszer-gazdaságában jelentősek a tartalékok. Ennek kihasználása nemzetgazdasági érdekünk.” Ebből a tényből adódik, hogy okos, feszes és reális stratégiával, valamint az ebből adódó intézkedésekkel Magyarország agrárgazdasága a jövőben akár 20 millió ember ellátására is képessé tehető. Vannak ugyanakkor szakemberek, akik ezt a célt – elsősorban a keresletből, piaci lehetőségeinkből és saját gyengeségeinkből adódóan – illúziónak, a korábbi évtizedek teljesítményéből eredeztetett ábrándnak tartják.
Új Campus, új oktatási rendszer és új, Precíziós gazdálkodási tanszék létesül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői központjában. A részletekről Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektorral beszélgettünk.
Napjainkban a gazdálkodók versenyképességének megőrzéséhez szükségesek olyan precíziós fejlesztések, amelyek jelentős anyagi ráfordítást igényelnek. Sok gazdálkodó számára a mindennapi működéshez szükséges likviditás fenntartásához is elengedhetetlen a hitel.
Segítség az anyatehéntartás-támogatást igénylő állattartóknak
