Az EU klíma- és környezetvédelmi céljainak való megfelelés hatása a hazai élelmiszergazdaság versenyképességére témában adott elő Juhász Anikó a Debreceni Egyetem Gazdálkodás szakmai konferenciáján.
Már csaknem 1600 milliárd forint értékben kötöttek le pályázatokat a gazdálkodók a vidékfejlesztési forrásoknak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt Hódmezővásárhelyen.
Nincsenek könnyű helyzetben az élelmiszeripari résztvevők, de jó az irány, csak a sebességen kellene gyorsítani – hangzott el az Agrárakadémia Fórumán.
Az Agrárminisztérium azon dolgozik, hogy az egy főre jutó éves halfogyasztás tovább növekedjen, ezért kiemelt figyelmet fordít a hazai haltermékek minőségi kérdéseire – emelte ki Erdős Norbert.
Megújította stratégiai együttműködését a Takarék Csoport és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), hogy közösen támogassák a gazdákat.
Közel egy évtizedes kihagyás után öt hazai elismertséggel rendelkező húsnyúlfajta központi teljesítményvizsgálatát végezte el a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy a brüsszeli apparátus elfogadja a tavaly megreformált Közös Agrárpolitikához (KAP) benyújtott nemzeti stratégiáját. A cél, hogy a hazai gazdálkodók már a jóváhagyott koncepcióra épülő, megújuló hazai szabályozásnak megfelelően készíthessék el idén ősszel a vetési terveket. A KAP átalakítása komoly változásokat hozott, ami az újonnan megnyíló lehetőségek mellett számos kockázattal is jár.
Az innovációnak, a technológiai megújulásnak pótolhatatlan a szerepe a versenyképesség megtartásában, ezért az a cél, hogy minél több vállalkozás meglássa a korszerűsítésben rejlő lehetőségeket – mondta az agrárminiszter január közepén Kaposváron.
Minőségi magyar mezőgazdaság születhet a következő évtizedben, ugyanis a mezőgazdasági termékek feldolgozására fókuszál a következő tíz év fejlesztéspolitikája, mert az erősebb feldolgozóipar stabilabb értékesítési hátteret jelent az egész agrárium számára – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen.
Tisztes eredményt tudhat maga mögött a magyar agrárium; az elmúlt években tapasztalt termelékenység és hatékonyság növekedés, a megtermelt javak minőségének javulása büszkeségre adhat okot – fogalmazott az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Agroinform online rendezvényének megnyitóján.
A gazdálkodók számára a félév után járó gázolaj jövedéki adó visszaigénylése július 15. után kezdõdik meg. Az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló beruházási támogatások határidejére vonatkozó szabályok módosultak. A változások – melyeket a június 22-én hatályba lépett VM rendelet tartalmaz- az állattartó telepek korszerûsítéséhez; a kertészet korszerûsítéséhez; a növénytermesztés létesítményeinek korszerûsítéséhez; az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezõgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez, valamint a mezõgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtott támogatások feltételeit módosítják. Az ügyfelek közül azok érintettek, akik a felsorolt jogcímekre 2007-ben és 2008-ban adtak be támogatási kérelmet.
A magyar mezõgazdaság az AKI fõigazgatói székébõl A kutatók és a szakemberek többségének véleménye szerint a következõ években a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek ugyanolyan stratégiai cikké válnak, mint a víz vagy az energiahordozók. Ezt a véleményt nem vitatja Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) fõigazgatója sem, ám a szóban forgó véleményt árnyalja. Szerinte ugyanis a mezõgazdasági és élelmiszeripari termékek középerõs stratégiai cikké válnak majd. Mindez pedig szerinte azt jelenti, hogy e területen a jelenleginél magasabb árszint alakul ki, és növekszik az árstabilitás, de az árhullámzás megmarad. Magyarország pedig csak akkor élvezheti e változás pozitív elõnyeit a szakember véleménye szerint, ha a termelés hatékonyságát növelni tudja. Az Agro Napló arra volt kíváncsi, hogy az AKI fõigazgatója milyennek látja a magyar mezõgazdaság jelenlegi helyzetét. Errõl kérdeztük dr. Udovecz Gábort.
Minden ágazat eredményeinek megítélésénél maghatározó jelentõségû tényezõ a jövedelem és mutatói, illetve a versenyképesség alakulása, amelyek rendkívül szoros kapcsolatban állnak egymással.
Az agráriumunk versenyképességének megvalósításához a fórumokon rendszeresen hangoztatott fejlesztendő területek az állattenyésztés, öntözés, integráció, kis-, közepes gazdaságok szövetkezése, innováció és technológiafejlesztés, valamint a bürokrácia csökkentés. Szakértőink arra világítanak rá, hogy a felsorolt területek közül és azokon belül melyek a valódi kitörési pontok, s melyek a tévutak, továbbá, hogy ezek a területek külön-külön, vagy csak komplex egységként kezelve szolgálják versenyképességünket.
Dr. Nagy István életútja egyenes pályaívet rajzol, mivel újfehértói általános iskolai tanulmányait befejezve a debreceni Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanul tovább és ott érettségizik állat-egészségőrként.
A magyar mezőgazdaság termelékenysége európai uniós összehasonlításban is jelentősen emelkedett 2010 és 2017 között, ennek köszönhetően érdemi felzárkózás volt tapasztalható a régi uniós tagországok mutatóihoz. Ugyanakkor a magyar mezőgazdaság termelékenységi mutatói hullámzóak, ami főleg az öntözés és a termelői szintű kockázatmegelőzési rendszerek hiányára, a szárazsághoz alkalmazkodó agrotechnológia problémáira és a növénytermesztés magas arányára vezethető vissza.
A magyar agrárium versenyképességének erősítéséhez további intézkedések, támogatások szükségesek, mindez ugyanis megoldást kínálhat az ágazatot érintő számos jövőbeli kihívásra – hangsúlyozta az agrárminiszter október végén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
Kihasználatlan agroökológiai potenciálunk következtében Magyarország élelmiszer-gazdaságában jelentősek a tartalékok. Ennek kihasználása nemzetgazdasági érdekünk. Már ez a tény is reagálásra kell, hogy késztesse a döntéshozókat.
Sorozatunkat az elmúlt havi lapszámban azzal a gondolattal indítottuk: „kihasználatlan agroökológiai potenciálunk következtében Magyarország élelmiszer-gazdaságában jelentősek a tartalékok. Ennek kihasználása nemzetgazdasági érdekünk.” Ebből a tényből adódik, hogy okos, feszes és reális stratégiával, valamint az ebből adódó intézkedésekkel Magyarország agrárgazdasága a jövőben akár 20 millió ember ellátására is képessé tehető. Vannak ugyanakkor szakemberek, akik ezt a célt – elsősorban a keresletből, piaci lehetőségeinkből és saját gyengeségeinkből adódóan – illúziónak, a korábbi évtizedek teljesítményéből eredeztetett ábrándnak tartják.
Új Campus, új oktatási rendszer és új, Precíziós gazdálkodási tanszék létesül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői központjában. A részletekről Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektorral beszélgettünk.
Napjainkban a gazdálkodók versenyképességének megőrzéséhez szükségesek olyan precíziós fejlesztések, amelyek jelentős anyagi ráfordítást igényelnek. Sok gazdálkodó számára a mindennapi működéshez szükséges likviditás fenntartásához is elengedhetetlen a hitel.
Elindult a sertéshúsfogyasztást ösztönző kampány
