Tavaly decemberben a mezőgazdasági termelői árak 5,1 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz mérve a novemberi 7,7 százalék után. A növényi termékek 6,0 százalékkal, az élő állatok, állati termékek 3,8 százalékkal drágultak. A tavalyi egész év átlagában a mezőgazdasági termelői árak 5,6, százalékkal voltak magasabbak, mint 2016-ban – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az EU legfrissebb, zoonózisokat összegző jelentése szerint 2016-ban enyhén növekedett a szalmonellózishoz köthető esetek száma az uniós tagállamokban – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Ezzel megállt az a kilenc éve tartó tendencia, melynek során folyamatosan csökkent a regisztrált megbetegedések száma. A Nébih tapasztalatai alapján, a Salmonella-fertőzések mérsékelt növekedése hazánkban is megfigyelhető.
Jelentős drágulás történt az utóbbi hónapokban a baromfipiacon: a tojás drasztikus áremelkedése mellett a csirkehúsért is többet kell fizetniük a vásárlóknak – írja a Magyar Idők csütörtöki számában. A hal fogyasztói ára ugyanakkor az üzletek döntő többségében 10-15 százalékkal csökkent az áfacsökkentésnek köszönhetően.
Európában és Magyarországon is megindult az étkezési tojás árának emelkedése, ami várhatóan az év végéig kitart - közölte a Baromfi Termék Tanács (BTT) csütörtökön az MTI-vel. Még így is jobb a helyzet, mint Lengyelországban, ahol karácsonyra eltűnhet a tojás a boltokból, mert a termelőknek jobban megéri exportálni termékeiket, mint a hazai boltokban keresni rájuk vevőt.
Pozitívan értékelte a 2016. július 4-8. közötti magyarországi rendszerauditot a Thaiföldi Állategészségügyi Hatóság (DLD), így a jövőben kacsa- és libamájat, valamint napos baromfit és keltető tojást is kiszállíthatnak a magyar vállalkozásoknak a délkelet-ázsiai országba – közölte a Földművelésügyi Minisztérium.
Ágazattól függetlenül egyre nagyobb kihívást jelent a termelői oldalon előírt higiéniai feltételek megteremtése és a szigorú szabályok betartása.
Növelni kell a magyarországi tojástermelést, hogy a nagyüzemi tojás-önellátottsági szint a mostani mintegy 50 százalékról 75 százalékra emelkedjen – ezt a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség, MTTSz) alelnöke mondta pénteken a tojás világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón, Budaörsön –közölte az MTI.
A növényi termékek ára először emelkedett az elmúlt egy évben, az élőállatok és állati termékek áremelkedése pedig tovább lassult – számolt be az MTI csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséről.
Bár az elmúlt hetekben már nem találtak újabb szennyezett tojásszállítmányt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei az országban, az óvatosság továbbra is indokolt – írta a Magyar Idők szombaton. A hatóság azt tanácsolja, hogy a fogyasztók alaposan nézzék meg, mit tesznek a kosarukba, a termelők pedig csak megbízható forrásból szerezzék be az állományok kezelésére használt szereket.
Több mint 280 tojás és tojástermék minta ellenőrzése során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a határérték feletti fipronil szennyezés miatt két esetben tett feljelentést – közölte a hatóság az MTI-vel. A jogsértő termékeket mindkét esetben kivonták a forgalomból.
A kutatók végeztek egy tanulmányt, melyben azt vizsgálták, hogyan hat az 1–21 napos csirkék tojás- vagy hústeljesítményére a különböző rosttartalmú takarmányok etetése.
Madárkontroll a tejtermelő tehenészetekbenKészen áll Írország még több tej termelésére?Ukrajna megduplázza a repce exportjátA francia mezőgazdasági miniszter cselekvési tervet indított a baromfi és tojáságazatban
AUSZTRÁLIA – Az Adelaide Egyetem kutatója, Dr. Kapil Chousalkar a közelmúltban kezdett projektben a szalmonellák terjedését vizsgálja a ketreces kereskedelmi tojó farmokon.
Április 25-én – üzemlátogatás keretében – Dabason a szarvasmarhatartó, június 8-án a rusztikus hangulatot árasztó, kitûnõ tanácskozási feltételeket kínáló kerekegyházi Varga-tanyán a baromfitartó partnereinknek ajánlottuk a gondolatcserét.
Az árutojás elõállító gazdaságok (mint minden állati terméket elõállító gazdaság) kiemelt figyelmet kaptak az utóbbi években állatjóléti szempontból a vásárlók részérõl. Az igények jelentõs szigorításokat generáltak az elhelyezési körülményekben, ennek egyik eredménye a hagyományos rendszerek megszüntetése. Kérdésként merül fel, hogy a jelenleg is alkalmazható tartási módok higiéniai szempontból miként teljesítenek.
A Tart-Tech Kft. 2009. június 11-én 14.00 és 18.00 óra között nyílt napot tart Kardos-dûlõ 16. telephelyen újonnan épített ketreces árutojás-termelõ istálló technológiai berendezéseinek bemutatására.
A tojótyúkok teljesítménye legnagyobb mértékben a genetikai elõrehaladás és az állatorvos-tudományi ismeretek bõvülésének következményeként a múlt században rohamosan fejlõdött.
A nagy termelésre predesztinált tojóhibridek termelését energia- és aminosav ellátásuk mellett elsõdlegesen kalcium- és foszforellátásuk befolyásolja.
Bármely szektorát tekintjük is át a hazai agrártermelésnek, nehezen találnánk olyan területet ahol ne fogalmazódna meg igény a technológiai fejlesztésre.
Az állattenyésztés dinamikusan fejlõdött az utóbbi fél évszázadban, aminek eredményeképpen az iparilag fejlett országokban, így például az Európai Unióban, ma már ismeretlen a tojás-, hús- vagy tejhiány. Az állati termék elõállítás során azonban hosszú idõn keresztül a fõ hangsúlyt fõképp a mennyiségi mutatókra helyezték, és kevesebb figyelmet fordítottak, sõt még fordítanak ma is az állati termékeknek a humán egészségvédelmével kapcsolatos kémiai összetételére.
A tyúktojás egyrészt humán élelmezési szempontból fontos és emellett nagy biológiai értékû élelmiszer, másrészt tartalmazza a madárembrió normális fejlõdéséhez nélkülözhetetlen összes táplálóanyagokat. A fogyasztó számára hasznos, de egyúttal létfontosságú anyagok mellett azonban a tojás tartalmazhat olyan összetevõket is, amelyek a fogyasztó, illetve a fejlõdésben lévõ embrió szempontjából kedvezõtlen irányban befolyásolják a tojás minõségét.
Az utóbbi években egyre többet hallottunk a tojás jótékony táplálkozás-egészségügyi hatásáról, megjelent már az „okos tojás” is, amely a szervezet számára fontos egy(~es) ásványi összetevõt(~ket) tartalmazza.
A holland kormány már az Európai Unió tojótyúktartásra vonatkozó szabályozását megelõzõen támogatta a ketreces tojótyúktartás átalakítását alternatív tartási módra mélyalmos rendszer és tojóház bevezetése révén. A tartási mód változtatása szemléletváltozást tesz szükségessé: a ketreces tartásnál a technika állt a középpontban (system management), az alternatív mód során az állat igényei az elsõdlegesek (bird management). A tyúkok nagyobb mozgási szabadsága többletfeladattal jár az állattartó számára. Nehézséget okozhat a nagyobb élõmunka-igény, a fészkeken kívül megtojt tojások (ún. alomtojás) kezelése, a nagyobb ammónia- és porterhelés, betegségek gyakoribb elõfordulása és következményeként a tojás fajlagosan nagyobb önköltsége. A következõkben az állatok tartásának új szempontjait mutatjuk be, melyek figyelembevétele az alternatív tojótyúktartásra való átállás során szükséges a megfelelõ termelési eredmények elérése érdekében.
A magyar étkezési tojástermelés számára meghatározó jelentõségû volt az amerikai és kanadai tenyésztõ munka, hisz az intenzív tojástermelõ programok indulásakor 1962-ben a Shaver és a HNL tojóhibridekkel dolgozhatott az akkor éppen meginduló iparszerû tojástermelés.
A gazdasági állatok, így a tojótyúkok termelését egyrészt a genetikailag meghatározott képességek, másrészt a tartástechnológiai tényezõk és természetesen a takarmányozás határozzák meg. A madarak emésztési sajátosságai néhány tekintetben jelentõsen eltérnek más együregû gyomrú állatokétól. A legjelentõsebb különbség a tápcsatorna hosszában figyelhetõ meg, de eltérések vannak a táplálék áthaladásának idejében és az anyagcserében lejátszódó folyamatok sebességében is. A felsorolt különbségek miatt a madarak takarmányozását egészen más irányelvek szerint kell végezni, mint más monogasztrikus állatokét vagy a kérõdzõkét. Emellett jelentõs különbségek vannak a különbözõ baromfi fajok és fajták, típusok és fõleg az egyes korosztályok igényei között. A felsoroltakon kívül még befolyásolhatja a takarmányozást a tartás módja és célja is. Amikor a tojástermelés hatékonyságát kívánjuk vizsgálni, akkor érdemes talán néhány szó erejéig azzal foglalkozni, hogy valójában mire is van szükség a jó minõségû tojás elõállításához. A gazdaságos tojástermelés alapját a jércenevelés alapozza meg vagy teszi tönkre, még a tojásrakás megkezdése elõtt. Ezt követõen a tojástermelés idõszakának takarmányozásáról kell említést tenni, de nem szabad megfeledkezni a különbözõ takarmány alapanyagok és kiegészítõk jelentõségérõl sem.
A tojó típusú tyúkok nemesítése során az elmúlt időszakban a szelekció elsősorban a tojástermelés, az egyedi tojástömeg és a héjszilárdság javítására irányult. Mindebbõl következik, hogy jelentõsen megnõtt az egy tojótyúk által megtermelt összes tojás mennyisége, miközben látványosan javult a takarmányértékesítés is. Ezen megnövekedett igények kielégítésére fejlesztette ki az AGROKOMPLEX C.S. Rt. az Aranytojás tojó takarmányozási programját, melynek célja az egyes korcsoportok tápláló- és hatóanyag-szükségleteinek maradéktalan kielégítése volt.
A takarmányozás és az állati egészség, valamint a végtermék minősége közötti összefüggések feltárása helyett foglalkozzunk egy "kényes" kérdéssel - az állati eredetű fehérjék sertések takarmányozására történő fölhasználásával.
Mi is a tojás tulajdonképpen, aminek az „elõállítását” megcélozzuk a tyúk tartásával? A tojás a baromfi petesejtje, amelynek tartalmaznia kell minden olyan táplálóanyagot, ami az embrió problémamentes csibévé fejlõdéséhez szükséges. A tojás átlagosan 31 % szárazanyagot és 69 % vizet tartalmaz. Egy 60 grammos tojás összetétele (Schmidt,1995): Víz 41,5 g Fehérje 6,7 g Zsír 6,0 g N-mentes kiv. 0,3 g Hamu 5,5 g Összesen 60 g
A tojás minőségét számos paraméterrel jellemezhetjük, melyek aktuális állapotát több tényező alakítja. Ezek részben fajta, tartástechnológiai, állategészségügyi és takarmányozási faktorok, másrészt pedig a tojás tárolásának tartamának, körülményeinek függvényei. Ezek a minőségi mutatók fontosak lehetnek a tojás forgalomba hozhatóságában, fogyasztási értékében ill. a fogyasztókra gyakorolt szubjektív hatásában.
Miért kell védeni tojóállományainkat a fertõzõ betegségektõl? Természetesen azért, mert - gazdaságos tojástermelést - megfelelõ szintû kelést - jól termelõ utódokat csak egészséges szülõpároktól nyerhetünk. Milyen módon tudjuk megvédeni Õket? Ez már nehezebb kérdés.
Igénylõ: Étkezési tyúktojást termelõ Támogatási forma: Pályázat Támogatás célja: Legfeljebb 2000 tonna élõ tömegû étkezési tojást (árutojást) termelõ tojótyúk termelésbõl történõ kivonása Általános feltételek: Baromfi Termék Tanács (BTT) tagság, az elkülönített intervenciós alapra történõ elõírásszerû befizetések vállalása. Baromfi vágóhídon vágásra került egyedekrõl, úgynevezett mérlegelési bizonylat és igazolás.
A jércék testsúlya jelentősen befolyásolja az ivarérésüket és a kifejlett kori szaporodási képességüket is. A bélrendszer egészségének megfelelő kezelése kulcsfontosságú az ideális testsúly eléréséhez, ezáltal az optimális teljesítmény és profitabilitás biztosításához.
Az elmúlt években számos alkalommal előfordultak piaci válságok és járványok, azonban az európai (benne a hazai) állattenyésztés helyzete az anyagi és szakmai támogatás, a javuló, mára már kedvező világpiaci helyzet eredményeképpen stabil maradt.
EB konzultáció az összetett élelmiszerek hatósági ellenőrzésről
