Jelentősen csökkent az európai meggytermés 2017-ben, mert a nagyobb meggytermesztő országokban több helyen fagy sújtotta az ültetvényeket – írja a Világgazdaság keddi számában. Itthon 55-60 ezer tonna meggyet takaríthatnak be a hazai gazdálkodók, a termés csökkenését az okozza, hogy az áprilisi hűvös, csapadékos időjárás kedvezőtlenül hatott a virágzásra és a megporzásra.
A tavalyinál kisebb lehet az idei búzatermés, de javul a sikértartalma – derült ki a Gabona Control előzetes vizsgálatok alapján készített összefoglalójából.
Tavaly rekordév volt a mezőgazdaságban, viszont az már most érzékelhető, hogy ezt a szintet idén nem lehet elérni – írja a nak.hu. Ehhez hozzájárul a csapadékhiányos állapot is.
Az Érdi bőtermő és a cigánymeggyek betakarítása most már gyakorlatilag mindenhol az országban befejeződött. A termés mennyisége az előzetesen becsültnek megfelelően jó, illetve nagyon jó volt, de a termés minősége elmaradt a várttól (puha gyümölcshús, cseresznyelégy, repedés-hasadás) – írja a nak.hu a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az ÉKASZ (Alma Terméktanács) jelentésére hivatkozva.
A hétvégén kezdik szedni a dinnyét a Békés megyei Medgyesegyháza dinnyetermelői, az MTI által megkérdezett gazdák jó szezonra számítanak, de keveslik a felvásárlási árakat.
Az őszi árpa negyedét takarították be Békés megyében, sem a termés mennyisége, sem a felvásárlási árak nem alakulnak kedvezően a gazdák számára – mondta az aratási koordinációs bizottság elnöke hétfőn az MTI-nek.
Megkezdődött az őszi árpa aratása, július elején pedig a búza betakarítását is elkezdik. Csapadékhiány miatt nem közelíti meg a búzatermés mennyisége a tavalyi rekordévet, idén 4-4,5 millió tonnával lehet kalkulálni. Az érdekképviselet szorgalmazza az integrációt a versenyképesség erősítésére – olvasható a Magyar Hírlap szerdai számában.
Elsőként a héten érkezhet magyar dinnye nagyobb mennyiségben a boltokba: először sárgadinnye, majd július elején görögdinnye – mondta el az InfoRádiónak Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökségi szóvivője.
Az előzetes becslések alapján az idén jó közepes termésre lehet számítani az őszi szántóföldi növénykultúrákban – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a kelet-magyarországi régió kalászos fajtabemutatóján pénteken, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tímáron.
A kemény téli hónapok után a meleg és száraz márciust meglehetősen változékony, hóval és éjszakai fagyokkal „tarkított” április követte. Ennek megfelelően jelenleg a repceállományok is nagyon változatos képet mutatnak.
A Magyar Kukorica Klub 2014. július 5-én Jászárokszálláson, július 7-én pedig Hantoson végzett terméstanúsítást a RAPOOL Hungária Kft. megbízásából.
Az elmúlt három és fél évtized átlagában az aszálykár és a vízkár az összes mezőgazdasági kár 60 százalékát is meghaladta. Az aszálykár következtében 2012-ben például 4 millió tonna volt a kukorica terméscsökkenése, ami megközelítőleg 300 milliárd forint veszteséget okozott. Az OMSZ éghajlati adatsorait áttekintve egyértelmű, hogy az elmúlt évszázadban a csapadék mennyisége csökkent, a csökkenés mértéke elérte a 10%-ot. Különösen erőteljes (kb. 25%-os) volt a csapadékcsökkenés tavasszal, miközben a nyári csapadékmennyiség lényegében nem változott az elmúlt száz évben.
A 2014-es évben kukoricából rekord termés született a Fejér megye déli részén található Előszálláson, a Rabi-Simon Kft.-nél. A céget Rabi Ferenc ügyvezető igazgató és Simon János vezetik.
A hazai napraforgó termesztés sokat változott az elmúlt másfél évtizedben a kultúra megítélése, a termesztés intenzitása, és a használt genotípusok jellemzői tekintetében. Előtérbe kerültek az olyan technológiai fejlesztések, melyek választ adhatnak az egyre változékonyabb időjárás okozta viszontagságokra, majd a biztonságosabb termelést zászlóra tűzve körvonalazódott, hogy új megoldásokat igényel a gyakorlat. A SAATEN-UNION ezért a napraforgó hibridek európai fejlesztését a versenytársakkal szemben gyökeresen más genetikai alapokra helyezve kezdte el néhány évvel ezelőtt. A nemesítési munka fókuszában már a kezdetektől a termelői igények állnak, így egyszerre több, a termesztés biztonságát, rugalmasságát szolgáló jellemzőt alapvető megoldásként nyújtunk a gyakorlat számára.
A hazai napraforgó termesztés sokat változott az elmúlt másfél évtizedben a kultúra megítélése, a termesztés intenzitása, és a használt genotípusok jellemzői tekintetében. Előtérbe kerültek az olyan technológiai fejlesztések, melyek választ adhatnak az egyre változékonyabb időjárás okozta viszontagságokra, majd a biztonságosabb termelést zászlóra tűzve körvonalazódott, hogy új megoldásokat igényel a gyakorlat. A SAATEN-UNION ezért a napraforgó hibridek európai fejlesztését a versenytársakkal szemben gyökeresen más genetikai alapokra helyezve kezdte el néhány évvel ezelőtt. A nemesítési munka fókuszában már a kezdetektől a termelői igények állnak, így egyszerre több, a termesztés biztonságát, rugalmasságát szolgáló jellemzőt alapvető megoldásként nyújtunk a gyakorlat számára.
Modern világunk, mint minden egyéb területen, úgy a mezőgazdaságban is egyre nagyobb követelményeket támaszt, hogy versenyképesek maradjunk, és megfelelő jövedelmet érjünk el. A versenyképesség megőrzésének záloga a rendelkezésre álló források hatékony felhasználása és a termelőeszközök jó karbantartása.
A Pioneer termékportfóliójában az innováció nem pusztán egy jól hangzó marketing szlogen, hanem nagyon is kézzel fogható, a gyakorlatban megvalósuló tény. A Pioneer innovációs pillérei közül a legfontosabb az új termékportfólió: az újonnan bevezetett hibridek jelentős terméselőnyt mutatnak a saját termékfejlesztési kísérleteinkben és a NÉBIH által kivitelezett regisztrációs kísérletekben egyaránt. Az innováció további fontos része a termelők felé tett egyedülálló szolgáltatás, a Pioneer EnClass® hibrid ajánlási rendszer. Segítségével a termelők a saját területükre, a saját környezeti kihívásaikra a legjobban illeszkedő hibridet tudják választani. A Pioneer innováció azonban még itt sem áll meg. Jelentős fejlesztések történtek az információ technológia területén is. Szolgáltatásunk részét képezi az Agro-Assist alkalmazás, mely weboldalon vagy okos telefonra, táblagépre töltve hasznos segítség a gazdálkodóknak.
Fontos kérdésekre keressük a választ
Több mint ezer agrárgazdálkodó vett részt a Syngenta hagyományos szezonnyitó roadshow-ján. A búza, kukorica és napraforgó termesztési lehetőségeiről hét városban rendezett eseményen a vállalat szakértői mindhárom ágazatban olyan integrált megoldásokat és termékeket mutattak be a résztvevőknek, amelyek révén akár többlettermés érhető el az idei termelési szezonban.
Tekintsünk vissza az elmúlt év szántóföldi növénytermesztésére a becslések és a végleges számok tükrében, ezzel segítve a felkészülést az ide év hatékonyabb gazdálkodására.
2014 tavaszán cégünk, az Euralis Kft. a magyar piacon egy teljesen új genetikai háttérrel rendelkező kukoricahibrid családot vezetett be, Tropical Dent© néven.
A cikk megírásakor nem gondoltam arra, hogy a 2014-es év is, akár a többi, elszáll mint egy sóhaj. Az foglalkoztatott, hogy a szójáról tervezett írások időben, jó színvonalon, elképzeléseinknek és szándékainknak megfelelően kerüljenek az olvasók elé. Pontosabban ne csak megjelenjenek a lapban, hanem hasznára legyenek a szójatermesztéssel foglalkozó gazdálkodónak. Bár több pozitív visszajelzést, és jószándékú kritikát egyaránt kaptunk, abban bízunk, hogy írásaink elérték céljaikat és segítettek egy-egy jó döntés meghozatalában. Szerzőink a terület legkiválóbb hazai képviselői, akik hosszú évtizedek óta foglalkoznak, foglalkoztak a szója termesztésével, feldolgozásával és felhasználásával. Közleményeinkben – a havilap adta lehetőségek keretein belül – bemutattuk a termesztéstechnológia azon fontos területeit, amelyek ismerete elengedhetetlen a sikeres gazdálkodáshoz. Nincs lehetőség felsorolni valamennyit – visszakereshetők az Agronapló számaiban –, ám fontosnak tartom újólag is felhívni a figyelmet egynéhányra. A szántóföldön termelt növényfajok számának drasztikus csökkenése különösen felértékeli a táblakiválasztás és növényi sorrend (elő- és utóvetemény) jelentőségét, a talaj kultúrállapotát.
Jövőre lesz tíz éve, hogy – nem kis részben Szieberth Dénes elnök szívós munkájának köszönhetően – megkezdte működését a Magyar Kukorica Klub Egyesület (MKKE). Az utóbbi időszakban évente meghirdetett kukorica termésversenyek a szakmai versengés, a ki tud többet és jobban szellemében zajló megmérettetések.
Az idei évet a legszívesebben elfelejtené a legtöbb gazda, legalábbis, ami az éves áralakulást illeti. Sokan megbánták, hogy nem fedezték le a termésüket tavasszal, a jóval magasabb árak mellett. A jó hír, hogy a jövő évben a mainál lényegesen magasabb árakat várnak a határidős gabonapiacok!
Amitől már az elmúlt években elszoktunk, annak az ellenkezője zúdult az országra, így Pest megyére is, minden előnyével és hátrányával egyaránt.
Napirendre kerültek az agrárium aktuális kérdései, továbbá a 2014-es év növényvédelmi problémái. Az ülés előtt Vancsura József, a GOSZ elnöke és Győrffy Balázs, a NAK elnöke tartott sajtótájékoztatót.
A korábbi évekhez hasonlóan az idei kukorica-fajtabemutatóra is érdeklődők százai látogattak el az ország minden pontjáról, hogy tájékozódjanak a kukoricát érintő aktualitásokról, valamint a növénytermesztésben rejlő lehetőségekről.
Megfelelő hibrid és technológiaválasztással hogyan mérsékelhetjük a környezet terméscsökkentő hatásait. Milyen módon érhetünk el jelenlegi eredményeinkhez képest +1 tonna terméstöbbletet?
Az őszi káposztarepce napjainkban újra reneszánszát éli. Az elvetett őszi káposztarepce országos területe az utóbbi években rendre meghaladja 200 000 ha-t és az országos termésátlagok is átlépik a hektáronkénti 2 tonnát, természetesen régiónként jelentős eltérésekkel. A termesztés technológiában is jelentős változások zajlottak le az elmúlt 15–20 évben, a korábbi extenzív technológiával szemben az intenzív technológiák kerültek előtérbe – talajművelési rendszerek változása (forgatás nélküli talajművelés), hibridrepcék térnyerése, sortávolság növelése, vetőmagnorma csökkentése stb. Az intenzív repcetermesztés jövedelmezőségét jelentősen befolyásolja a fajtaválasztás, a magágy minősége, a vetés- idő, a tőszám, a harmonikus tápanyag ellátás és a szakszerű növényápolás.
Világszerte tapasztalható tendencia a biostimulátor készítmények robbanásszerűen növekvő felhasználása. Ennek számos oka van, a termés minőségének és mennyiségének javításától kezdve, a környezet vegyszerterhelésének mérséklésén át, a mind egészségesebb élelmiszerek iránt világszerte növekvő igény kielégítéséig.
Hogyan tudjuk biztosítani a számunkra kedvező terményárakat
A repce betakarításának teljesítményét 10%-ban a fajta és 30%-ban a kombájn vezetője határozza meg (Semmler, Agrartraining 2011). Az állományok betakaríthatóságát több tényező is befolyásolja, melyek közül néhányat a termelő maga is befolyásolhat annak érdekében, hogy a nagy termés egy gyors, akadálymentes és gazdaságos kombájnolással párosuljon.
Légrádi Miklós sajátos gondolatai a növénytermesztésről
Az USDA májusi jelentésében, amely egyben az első az új szezon terméskilátásaira vonatkozóan, a globális búzatermést 697 millió tonnára becsüli, ami csupán 17 millió tonnával marad el az előző év rekordtermésétől.
Új, mikrobiológiai lombtrágya, amitől a növény stresszmentesen fejlődik és többet terem
„Humusz nélkül a talaj csak finomra őrölt szikla” – tartja a világot bejárt mondás –, amely amellett, hogy igaz, jól mutatja, hogy a szerves anyagokból álló humusz adja a talaj termékenységének lényegét. A humusz kialakításában fenntartásában és folyamatos újraépítésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak a talajban rendkívül nagy számban és fajgazdagságban élő mikroorganizmusok. Szemléletes a tény, hogy egy kis marék földben bizonyosan több baktérium él, mint ahány ember benépesíti a földet. A talajban élő baktériumok és más mikroorganizmusok viszont egyrészt nagyon toleráns szervezetek abban az értelemben, hogy kiválóan tudnak alkalmazkodni nagyon különböző életfeltételekhez és olyan kitartóképleteket tudnak létrehozni, amellyel a legkedvezőtlenebb természetes környezeti hatásokat is át tudják vészelni. Ez is magyarázza, hogy a legtöbb jelenlegi talajbaktérium évmilliók óta él a talajban, miközben az állat- és növényvilág azóta alapvetően kicserélődött. Van azonban pár dolog, amit ezek a kiválóan alkalmazkodó mikroorganizmusok nem vagy csak nehezen képesek elviselni. Ezek közül a legnagyobb hatású a műtrágyák használata, amely olyan koncentrációban történik, amely kevés esélyt sem hagy a hasznos baktériumok túlélésére. Az utóbbi évtizedek mezőgazdasági gyakorlata a szó szoros értelmében megtizedelte a szántóföldek talajában élő baktériumokat.
A kérdésre, laikusként, aki év, mint év látja az országutak mellett a rengeteg napraforgótáblát, azt felelném: – természetesen intenzív kultúra, ez nem lehet vitás. Kissé továbbgondolva a kérdést azonban kiderül, nem is olyan egyszerű a válasz.
A SIMBA angliai gépgyárat 2010-ben felvásárolta az amerikai GREAT PLAINS cégcsoport. E fúzió után az európai gazdák számára is új, Amerikában már bevált technológiákat kívántak bemutatni. Egyik legjelentősebb trend az amerikai kukorica termesztésben az IKERSOROS vetés. A Valkon Kft. eddig országszerte 28 helyen végzett próbavetést főként KWS hibridekkel, hogy megfigyeljék, a hagyományos vetési technikához képest az ikersoros vetéstechnika milyen eredményeket hozhat.
Megjelentek az első számításba vehető előrejelzések a 2013/2014. gazdasági évi gabona- és olajnövény-termelésre vonatkozóan. Az északi féltekén a tavaszi vetések világszerte késéssel indultak, az őszi vetésű növényekkel kapcsolatosan egyelőre nagyon kedvezőek a hírek. Világszinten 40 millió tonnával több búzatermésre számítanak, és rekordot dönthet a múlt évinél 107 millió tonnával nagyobbra becsült kukoricatermés. Biztatóak a kilátások a világ főbb napraforgótermő térségeiben, és a repcénél is rekordtermést prognosztizálnak.
Az EU Bizottság betiltotta a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek használatátAz idei búzatermés jónak ígérkezik
Rendkívül jó állapotú a kalászos gabona a földeken, az idei termés messze meghaladhatja a legutóbbi öt év átlagát. Így van ez a kukorica esetében is, amely az előrejelzések szerint jelentősen többet ígér a tavalyi termésmennyiségnél.
Kedvezően alakult többnyire mindenhol a téli és kora tavaszi időjárás az északi féltekén, így az őszi vetésű növények állapotával kapcsolatosan – az USA-n kívül – egyelőre biztatóak a hírek. A tavaszi vetések némi késéssel indulnak, az előrejelzések ezért különösen korai becslésnek minősülnek. Az elemzők a világ búzatermését 25 millió tonnával többre jelzik a 2012. évinél, a vetésterület növekedése alapján 88 millió tonnával nagyobb kukoricatermést prognosztizálnak a 2013/2014. gazdasági évre. Rekordot dönthet a globális repcetermés is, és több termésre számíthatnak a napraforgó esetében is. A biztató terményhírek mindenesetre mérsékelhetik a terménypiaci árakat.
A DuPont világcég mezõgazdasági termékeket gyártó üzletága többek között a növényvédõ szerek széles skáláját kínálja a termelõk számára mind a szántóföldi, mind pedig a szõlõ-, zöldség- és gyümölcskultúrákban. A tavalyi évben összesen 1,9 milliárd dollárt fordított a cég kutatás-fejlesztésre, ennek az összegnek mintegy 61%-át a növényvédõ szer és vetõmag kutatásokba invesztálták.
EURALIS hibridek minden termõhelyre
Ahogy azt Szaxon J. Attila, a bábolnai társaság vezérigazgatója szeptember 8-án bejelentette, a hónap utolsó napjaiban lezárulhat az IKR Zrt. szétválása. A tranzakciót a Gazdasági Versenyhivatal már jóváhagyta. A kettéválást követően az IKR Zrt. már kizárólag gépforgalmazással, szervizeléssel és alkatrészellátással foglalkozik majd. A növényvédő szer, vetőmag és műtrágya forgalmazásával foglalkozó üzletágak eladásának szükségességét a cégvezető azzal indokolta, hogy a bankok 2009 elejétől nem voltak hajlandók finanszírozni a társaság tevékenységét.
A 2011-12 es szezon a repcetermesztõk számára várhatóan az egyik legkeserûbb emlékû évjárat lesz. A repce az a növény, melyre a vegetáció idõjárási körülményei az eddigiek során a legkedvezõtlenebb hatással voltak. Azt megállapíthatjuk, hogy a termelési kedv a vetésterületi adatok alapján megvolt, hiszen közel 270 000 hektáron vetettek repcét a gazdálkodók.
Az Enyingi Agrár Zrt. és az Aranybulla Zrt. tapasztalatai tükrében
A kalászosok sikeres termesztésének egyik feltétele a gyommentes állomány. A nagyobb terméskiesés elkerülése, a gyomok által felvett tápanyag és víz pótlására fordított plusz költségek megelõzése szükségessé teszi az idõben történõ kezelést, a megfelelõ technológiát. Mivel a gyomflóra olykor az egymáshoz közeli táblákon is eltérõ, érthetõ, hogy gyakran még gazdaságon belül is többféle készítményt, technológiát alkalmaznak a gazdálkodók. Kurfis Károly, a Teveli Zrt. növénytermesztési ágazatvezetõje a gazdaságosságot szem elõtt tartva szervezi a munkákat.
DKC3705Fokozott szárazságtûrésMegnövelt Biztonság
Annak ellenére, hogy 2011 nehezen indult – sõt a növények vegetációs idõszakában is voltak kritikus idõjárási anomáliák –, elmondhatjuk, hogy a magyar növénytermesztés globálisan nem zárt rossz évet. Kukorica esetében több helyen kiemelkedõ termésekrõl hallottunk, hiszen nem volt ritka a 10-13 t/ha-os üzemi termés sem. Az ország kukorica termésátlaga 6,6 t/ha volt az elmúlt õsszel, míg 2010-ben 6,7 tonnát lehetett learatni hektáronként. Érdekes tény, hogy míg 2010 6,96 millió tonna szemes kukorica termést produkált, addig a 2011-es esztendõ ehhez képest (a gyengébb országos átlag ellenére is) 7,69 millió tonna eredménnyel zárt. A vetésterület 1 117 000 hektárról 1 220 000 hektárra nõtt.
A termést limitáló környezeti tényezõk közül az aszály a legjelentõsebb. A vízhiány gyakran párosul extrém magas hõmérsékletekkel is, ami további terméscsökkenéshez vezethet. A különbözõ fenológiai fázisokban fellépõ szárazság különbözõ mértékû terméscsökkenést okoz.
A változékony idõjárás és az elhúzódó vetés ellenére jól alakult az elõzõ év a napraforgótermesztõk számára, a magas felvásárlói áraknak és a magas termésátlagoknak köszönhetõen mindenképpen szép haszonnal zárhatták a szezont. Az eredményekrõl és tapasztalatokról Bíró Jánossal, a Syngenta igazgatójával beszélgettünk.
Az év végi ünnepi hangulat közeledtével a gazdaember is számadást készít, ha másképp nem, gondolatban biztosan. Ez idõszakra elcsendesedik a határ, alig látni már egy-egy traktort dolgozni. Ilyenkor jólesik kicsit megpihenni nekünk is. Nem tesszük ezt sokáig, hiszen vár a téli karbantartás, és az udvar körüli vagy a telephelyi, magtári teendõk is adnak feladatot. De érdemes kicsit visszatekinteni, átgondolni az esztendõ történéseit, örömeit vagy éppen nehézségeit.
Biztos védelem a gyomok ellen már a kezdetektõl
A gabonakereskedõk közleményeiTájékoztató az õszi kalászos vetõmagkínálatról2011. évi GOSZ-VSZT posztregisztrációs búzakísérletek terméseredményei
Egy, a korábbiaktól merõben más szezon végéhez érkezünk 2011-ben, a repce betakarítások elkezdõdtek, a megközelítõleg 252 ezer hektár (Forrás: MgSzH) repcevetés terület jelentõs hányadán KWS repcét vetettek a gazdálkodók. Elmondható, hogy ezzel a jó döntéssel megalapozták az idei sikerességüket, hiszen ebben az évben is kimagaslóan jól szerepelnek az üzemi és kisparcellás kísérletekben a KWS duplanullás OGURA-hibrid repcéi és fajtái. Partnereink az erõs alapok és az innovációs eszközök közös eredményeként mára Magyarország legmeghatározóbb fajtatulajdonosának tartják a KWS-t. A „Triangle korszakot” követve, a Three Angel: TURAN, TRAVIATA, HYBRIROCK hármasa nyújt kihagyhatatlan lehetõségeket a repcetermesztõknek az egyre inkább felértékelõdõ repcepiacon.
Június közepén a déli megyékben elindult az õszi árpa aratása. Változó terméseredményekrõl (3-5 t/ha) lehet hallani, információink szerint 45.000 Ft/t körüli árakon keresik a felvásárlók az árut. Az árpa jó indikátor növény, hozamából lehet következtetni a búza termésére. Sajnos több tagunk jelezte, hogy a várható búza termése alacsonyabb lesz, mint az árpáé.
Magasan jegyzik az új gabonatermés áraitHogyan változhat a búzaszabvány?
Gazdaságosan termelni, ez minden gazdálkodó legfõbb célja. Nagy termésátlagok eléréséhez elengedhetetlen az okszerû tápanyag-visszapótlás, ezen belül a hatékony mûtrágyázás. Jelen piaci viszonyok között, amikor az õszi búza felvásárlási ára 67-77 ezer Ft/t, a kukoricáé 58 ezer Ft/t, akár több százezer forint nyereség is elérhetõ hektáronként a Genezis Mûtrágyázási Technológia használatával! A rendszer a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének (MTA-TAKI) fejlesztésén, a ProPlantán alapszik, ezzel téve hatékonnyá a Genezis Mûtrágyázási Technológiát.
A vegyszeres gyomirtás eredményessége érdekében minden kukoricatáblában rendszeresen figyelni kell a gyomok fajösszetételét, és célszerû elvégezni a gyomfelvételezést. Közben arról sem szabad elfeledkezni, hogy amíg a kukorica levélzetének árnyékoló hatása a gyomok csírázását és fejlõdését nem akadályozza, különféle eszközökkel gondoskodnunk kell az állomány gyommentességérõl. A gyomirtás kritikus idõpontját több tényezõ együttes hatása alakítja ki. Ez az idõszak - évjárattól és gyomösszetételtõl függõen – például a kakaslábfû esetében a kukorica kelését követõ 6-8 hétre tehetõ. Ma, amikor a szerválaszték ugyancsak széles, érdemes körülnézni a növényvédõ szer piacon, hogy a cégek milyen technológiákat és készítményeket kínálnak.
Kondoroson a Mepet Kft. által épített Petkus szárítóval szárítják a termelõk terményeit.
Védelem a vetéstõl – biztonság a betakarításig!
Az olajos növények termesztése az élelmiszerellátás és energiatermelés szempontjából egyre nagyobb jelentõségû. A termésmennyiséget és -minõséget elsõsorban a fajták genetikai tulajdonságai határozzák meg.
A hûség, a ragaszkodás becsülendõ emberi tulajdonság. Ha ez még a biztonságra való törekvéssel is párosul, az már a napi munkában is jól mérhetõ elõnyöket jelenthet, a mezõgazdaságban meg különösen. Bori János eddigi élete azt igazolja, hogy ezek az emberi tulajdonságok hosszú távon valóban megtérülnek. A fõiskola befejezése óta csak a kunszentmártoni határban dolgozik, s például, ha valami bevált a gyakorlatban, azt csak akkor módosítja, ha az új még biztosabb megoldást kínál.
Nehéz tavasz után kihívásokkal teli betakarítási szezon
Javaslatok a negatív hatások mérséklésére
A globális búzatermelés elõrelátható csökkenése ellenére a terménybõl bõséges lesz a kínálat a 2010/2011. gazdasági évben. Bár a nemzetközi kereskedelemben az élénkülés jelei mutatkoznak, a búzapiac forgalma az új szezonban is közel tizedével elmarad a 2008/2009. gazdasági évitõl. Magyarországon 3,5-4 millió tonna búza betakarításával számolhatunk, így a hazai mennyiségi igények kielégítése nem okozhat gondot.
A Vidékfejlesztési Minisztérium tárgyalásokat kezdeményezett a bankokkal és a biztosítótársaságokkal a rendkívüli árvíz, belvíz és jégkár miatt károsult gazdák hiteleinek átütemezése érdekében - mondta Czerván György agrárgazdasági államtitkár az Aratási Koordinációs Bizottság idei elsõ ülése után.
A hazai növénytermesztés korszerû vetésszerkezetének kialakításában mára már elvitathatatlanul meghatározó szerephez jutott az õszi káposztarepce, nemcsak jövedelmezõ termeszthetõsége miatt, hanem mint a következõ évi õszi kalászosok legjobb elõveteményeként is. A nehezen elõre jelezhetõ piaci és idõjárási körülmények között döntõ szempont az elérhetõ legmagasabb termés és a nagy termésbiztonság. A SAATEN-UNION ilyen helyzetben elsõsorban a hibridek termesztését javasolja a termelõknek.
A növények életfolyamataikhoz 12 ásványi tápelemet igényelnek különbözõ mennyiségben. A gyakorlatban sokszor elkövetjük azt a hibát, hogy a fõ tápelemeken kívül nem számolunk a növényeink mikroelem igényével.
Hódmezõvásárhely térségében, 5000 hektáron gazdálkodó Vásárhelyi Róna Kft. területén vizsgáltuk a Trifender® mikrobiológiai készítmény hatékonyságát, mely a Trichoderma asperellum antagonista gomba T1 törzsének konídiumait, illetve klamidospóráit tartalmazza.
A hüvelyes növények termése nagy ingadozást mutat hazánkban, az elmúlt 15 évben például a szója és a borsó termésingadozása meghaladta a 200%-ot. Ennek egyik oka nagy ökológiai érzékenységükben keresendõ, erõteljesen reagálnak a környezeti hatásokra.
Ismét egy érdekes esztendõt búcsúztattunk szilveszterkor. A klímaváltozás következményei gyakran nehezítették meg a gazdálkodók munkáját. A gyengébb termések miatt azonban nem mindig csak a természet okolható. Az újév elején idõszerû átgondolni a talajmûvelési hibáinkat, melyek az idõjárási szélsõségek mellett nagymértékben hozzájárulnak a terméscsökkenésekhez. Tanulhatunk belõlük!
Az állapotminõsítés és a termésbecslés egyenér tékû bármelyik technológiai elemmel. A technológia módosításának és korrigálásának egyik fontos és semmivel nem helyettesíthetõ tényezõjévé válhat.
A Linzer Agro Trade Hungary Kft. idén is végzett szántóföldi kísérleteket a hazai agráregyetemekkel, valamint magángazdaságokkal együttmûködésben, annak érdekében, hogy tápanyag-ellátási kérdésekben munkatársaink a lehetõ legjobb szaktanáccsal tudjanak szolgálni a partnereink részére.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) közlése szerint egy évtizeden belül, 2018-ig a világ organikus üzemanyag (bioetanol, biodízel) gyártása és felhasználása várhatóan megduplázódik: a 2008. évi 80 milliárd literrõl 156 milliárd literre nõ. Mindez javítja azon országok mezõgazdasági termelõinek piacra jutási esélyeit, ahol a legnagyobb mértékû gyártásfejlesztések valósulnak meg. Hazánk számára az ipari célú felhasználás növelése igen fontos lenne, hiszen a szántóföldi növénytermesztés bázisát a bizonytalanul – gyakran nyomott áron – értékesíthetõ gabona- és olajos növények képezik. Emellett uniós rendeletek is kötelezõvé teszik a bio üzemanyagok fokozott mértékû felhasználását.
A mögöttünk álló szezont értékelve elmondható, hogy egyáltalán nem átlagos évjáratunk volt, hanem nagyon is speciális, mely alig hasonlítható az elmúlt néhány évhez. A „száraz évjárat” jellemzés igaz ugyan, de nem úgy, mint ahogyan azt az elhíresült 2007-es évjáratról mondtuk. Idén nagyon száraz volt az április és a május, mely a vetési idõszakra, a kelésre, a gyomirtásra és a korai fejlõdésre volt kedvezõtlen hatással.
Mondta Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdúgabona Zrt. vezérigazgatója elõadásában a Visegrádon megrendezett XI. Summit Agro Kalászos Gabonafórumon. A 2009. évi gabonapiac alakulásának helyzetérõl elhangzottakról tájékoztatjuk az alábbiakban röviden olvasóinkat.
Minden hozzáértõ szakember hangsúlyosan beszél arról, hogy a jó termés fontos garanciája a jól megválasztott vetõmag. Ezért fontos, hogy a vetés idején, így õsszel minden gazdálkodó gondoljon erre a fontos körülményre. Az Agro Napló a maga sajátos eszközeivel – azaz az elsõ kézbõl származó információ megosztásával – próbálja segíteni, hogy a gazdálkodók a jövõ évben is jó termést takaríthassanak be. Ezért kérdezte a jelenlegi vetõmag-helyzetrõl Takács Gézát, a Vetõmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét a közelmúltban.
Az elmúlt tíz évben a repcetermesztés dinamikusan növekedett Magyarországon is. A repcemag kereslet növekedését elsõsorban az európai biodízel gyártás beindulása és erõteljes növekedése okozta. A hazai repce termõterülete megduplázódott és a termésátlag is növekedett, azonban a 2004. évi rekordtermés óta ez a mutató csökkenõ tendenciájú. Különösen nagy a visszaesés 2009-ben. A FAO és az FVM statisztikai adataiból készített grafikon az ábrán látható.
A repcesiker tovább folytatódik „...próbálj meg mindent és tartsd meg a legjobbat” Pethe Ferenc (1762–1832)
A magyarországi körtetermesztést, körtenemesítést, s a téma körül felmerülõ nemesítéssel kapcsolatos kérdéseket legjobban egy nagyüzemi szinten mûködõ gazdaság munkájának és célkitûzéseinek bemutatásával lehet összegezni.
A kukorica csõpenészét számos gombafaj okozza. Közülük a legfontosabbak a Fusarium és Aspergillus nemzetségekbe tartozó fajok. A mennyiségi és minõségi káron túl jelentõs toxinszennyezés is elõfordulhat. Itt számos toxin kaphat szerepet, ezért az ellenük való védekezés alapvetõ fontosságú. Ez lehet rezisztencia, lehet GMO, mint ennek egyik válfaja, lehet vegyszeres védekezés, agrotechnika, egyszóval az, amit integrált védelemnek szoktunk mondani. Itt a rezisztencia lehetõségeit kívánjuk kiemelni.
2008 évi tapasztalatok a Rally Q* SC-vel a villányi borvidéken
Csökkenthetõ-e az évjárat hozamingadozásra gyakorolt hatása a kukoricatermesztésben?
Az õszi búza és a kukorica Magyarországon stratégiai növény. 1970–80-as években a kukoricatermesztés világ élvonalába tartoztunk mind genetikai haladás, mind pedig az évenkénti termésmennyiség vonatkozásában.
A globális felmelegedés sajnálatos módon hazánkat sem kíméli. Az utóbbi 10 év idõjárását tekintve látható, hogy a hagyományos népi hiedelmek már kevésbé válnak be. Egyre szélsõségesebbek a hõmérsékleti ingadozások, aszályos majd csapadékosabb periódusok váltakoznak egyre szabálytalanabb gyakorisággal.
Pioneer újgenerációs kukoricahibridjei már két eltérõ évjáratban bizonyítottak a gazdálkodóknak a szántóföldi viszonyok között is. Az elmúlt két teljesen eltérõ évben mutatott Pioneer termésbiztonság jól jelzi merre tart, melyek a fõ szelekciós kritériumai a Pioneer nemesítésének.
A növekedés-szabályzó használata az õszi káposztarepce növényvédelmében ma már egyre inkább alkalmazott eljárás. Mind az õszi, mind a tavaszi kijuttatásnak más és más a célja. A tavaszi felhasználásnak fõ feladata, hogy tél után a repce minél hamarabb talpra álljon és fejlõdésnek induljon a kívánatos mértékben.
Ami az elmúlt évtizedben már többször elõfordult, az most újra bekövetkezett: két egymást követõ év jelentõs, és merõben eltérõ kihívás elé állította a magyar mezõgazdaságot, a magyar kukoricatermesztõket. A folyamatosan és drasztikusan emelkedõ költségek, a jelentõsen ingadozó értékesítési árak – vagyis az instabil gazdasági környezet – mellett a természeti tényezõk is igen különbözõek voltak a 2007-es és 2008-as évben. Míg 2007-ben hatalmas, tán még soha nem látott, hõstressz és az ehhez társuló vízhiány sanyargatta a kukoricát, addig 2008-ban majdnem tökéletes körülmények között fejlõdhetett a termés.
Új hibridek és fajták a Gabonakutató tavaszi kínálatában
A nitrogén a termés mennyiségét és minõségét is egyaránt jelentõsen befolyásolja. A kijuttatott mûtrágya hatóanyagok közül volumenben és értékben egyaránt a legnagyobb a felhasználása. Jelentõsége és fontossága ellenére a dózisok megállapítása vagy empirikus vagy a kevésbé pontos humuszból történõ becslés alapján történik.
Magyarországon a XIX. sz. közepén még ugaros földmûvelési rendszer és az ennek megfelelõ termelõeszközök használata volt általános.
A mezõgazdasági – ezen belül a kertészeti termesztés kapcsán egyre több szó esik a terméshozamok mellett a minõségrõl és a termésbiztonságról.
A kalászolási idõ genetikai szabályozásának ismerete alapvetõ feltétele olyan nemesítési eljárások kidolgozásának, amelyekkel lehetõvé válik a változó klimatikus tényezõkhöz jobban adaptálódni tudó fajták tervezett létrehozása.
Az õszi káposztarepce vetésterülete, különösen az utóbbi években, országos viszonylatban dinamikus növekedést mutat.
A MONSANTO hibrid- és fajtarepcéi évek óta bizonyítják a széles genetikai bázis és a korszerû nemesítési módszerek nyújtotta elõnyöket, amelyek a DEKALB® repcék kiváló teljesítményében megjelennek.
A kereskedelem és a felvásárlók részérõl a termelõk felé gyakran megfogalmazott elvárás, hogy az általuk elõállított termékek mennyisége és minõsége hosszabb idõn át stabil maradjon, mivel a piac, illetve a feldolgozók technológiai folyamatai velük szemben is ezeket az elvárásokat támasztja.
Az olajos növények globális piaca folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években, a növényi olajok iránt fokozódó kereslettel a termelés alig tud lépést tartani.
A silócirok igen értékes tömegtakarmány növényünk, melynek vetésterülete hazánkban méltánytalanul kicsi.
Elöljáróban szeretnénk leszögezni, hogy az államilag elismert fajták kísérletének célja mindig is az volt, hogy a termelõk az adott növényfajok fajtái közül a saját területük ökológiai feltételeihez legjobban alkalmazkodót tudják kiválasztani.
A Valtra és egy tiszaföldvári család élete
A kukorica 2007. évi alacsony termésátlagának okát elemezve és a tanulságokat levonva ismét megállapíthattuk, hogy az aszály kedvezõtlen hatását megszüntetni nem tudjuk, csak mérsékelni van lehetõségünk.
A Magyar Kwizda tavalyi repce-technológiai ajánlata sikert aratott.
A 2006. év végére felhalmozódott csapadékhiány után vontatott szõlõfakadást prognosztizáltak a borvidéken.
A jelenleg felvázolható trendek szerint a káposztarepce piaci helyzete az Európai Unióban továbbra is kedvezõnek, stabilnak ítélhetõ meg.
A 1970-es évek közepén a citoplazmás hímsterilitásra alapozott hibridek bevezetése óta, talán a legnagyobb változást az új zsírsav-összetételû genotípusok termesztésbe vonása jelenti.
A fürtritkítással kapcsolatban minden további nélkül használható „a több legyet ütünk egy csapásra” kifejezés, ugyanis a „zöldszüret” hatása nem kizárólag a termés beltartalmi értékeinek javítására terjed ki. A termés egy részének szüret elõtti eltávolításával pontosan igazodhatunk a hektáronként elõírt maximális hozamhoz, csökkenthetjük a stresszhelyzetek kialakulásának kockázatát, növelhetjük a tõkék kondícióját és helyreállíthatjuk a megbillent termõegyensúlyt. A fürtritkítás témája körül azonban további megoldandó kérdések is „legyeskednek”. Célszerû volna egyúttal ezeket is elintézni.
Az Advanta 2005 évi tulajdonosváltását követõen a cukorrépa ágazat fajtáinak nemesítését és forgalmazását a belgiumi központtal mûködõ SESVANDERHAVE folytatja. Magyarországi leányvállalata Sopronhorpácson található.
Az õszi káposztarepce hazai termesztésének korlátai között gyakran elsõként említik meg a termelõk, hogy a sikeres repcetermesztés ökológiai határai kizárólag a Dunántúl és az Alföld É-i részeire korlátozódnak. Az uralkodó nézet szerint a fennmaradó területeken csak a vállalkozó szellemû gazdálkodók és a kényszerhelyzetbe került gazdaságok foglalkoznak a repcetermesztéssel.
Hazánkban a gabonafélék után a második legjelentõsebb szántóföldi növénycsoportot az olajnövények alkotják, ezek közül is kiemelkedik a napraforgó termesztése. A tavalyi, több, mint 1 millió tonnás termésmennyiséggel az EU második legnagyobb napraforgó-termelõ tagországává léptünk elõ.
A burgonya termõterületének nagysága az elmúlt évtizedekben jelentõsen lecsökkent, 2005-ben már csak 24 ezer ha volt. Hazánkban az országos termésátlagok is kedvezõtlenül alakultak, az elmúlt évtizedek során csak néhány alkalommal haladta meg a 20 t/ha-t (1 ábra). Az elmúlt 2 évben a 24–25 t/ha-os termésátlag a kedvezõ évjárathatásnak tulajdonítható. A versenyképességünket az EU-n belül rontja, hogy az EU 25 országának az átlagos termésmennyisége 30 t/ha, a Nyugat-európai országok terméseredménye 35–40 t/ha között változik.
Már a régi szerzõk – köztük Cserháti is –, kifejezetten „zsaroló” növénynek tartották, a napraforgót és ezzel a növény kitûnõ tápanyag- és vízfelvevõ képességére is utaltak. A jó tápanyagfelvevõ-képesség mellett, (illetve annak ellenére) ki kell emelnünk, hogy a napraforgóval végzett trágyázási kísérletek az esetek többségében nagyon rossz trágyareakcióról árulkodnak.
A metszéskor levágott vesszõ tömege a szõlõtõke erõnlétét, vegetatív teljesítõképességét fejezi ki. Alakulásából számos gyakorlati következtetést vonhatunk le. A venyige „üzenetét” azonban korántsem könnyû értelmezni. A hajtásnövekedést, illetõleg a vesszõhozamot ugyanis számos tényezõ, így a termõhely, az évjárat, az ültetvény kialakítása és az alkalmazott technológia együttesen befolyásolja.
A Saaten-Union/SWS magyarországi nemesítési programjában született hibridek köre tovább szélesedik 2006. tavaszán, hiszen nagy termõképességû és kiemelkedõ termésbiztonságú új hibridekkel jelenünk meg azokban a tenyészidõ szegmensekben is, ahol eddig nem rendelkeztünk elismert hibridekkel. Új és ismertebb, régebbi hibridjeink közös jellemzõjük a kiváló ár-érték arány mellett, hogy olyan magas szintû jövedelmezõséget és termésbiztonságot nyújtanak a magyarországi gazdálkodás viszonyai között, hogy termesztésükkel az egyes évjáratokban olykor szélsõségesen változó idõjárási körülmények ellenére is elérhetõ a termõhelyre jellemzõ maximális jövedelem.
Különös, furcsa év volt az idei úgy általában is, de legfõképpen termesztési szempontból. Az elmúlt száz év második legcsapadékosabb éve, mondják a meteorológiai elemzõk. Az elmúlt húsz év legnagyobb tányérfertõzöttségû éve, mondják a napraforgótermesztõk. Minden idõk legmagasabb termésének éve, mondják a kukoricatermesztõk.
Legalább is késésben vagyunk. Nagyon nehezen fogalmazódik meg, hogy milyen is legyen a magyar búza. Addig pedig, amíg fogalmi (értem alatta: minõségi mutatókkal meghatározottan védjegyezve) szinten nincs, a piacon szinte nem is létezik.
A 90-es évek közepétõl a kertészeti termesztés, ezen belül a zöldségtermesztés egy mélyreható szemléleti és technológiai változáson ment keresztül, aminek eredményeként egyes fajok esetében a termésátlagok többszörösére emelkedtek, a minõség korábban nem tapasztalt mértékben javult.
A 2004-es év a magyarországi repcetermesztésben szinte korszakváltó év volt. 2,749 t/ha országos átlagtermés még soha nem volt Magyarországon. 2003-ban az országos átlagtermés 1,43 t/ha az utóbbi évek közül a legnagyobb 1995-ben 1,96 t/ha ca. 122 000 ha átlagában.
A kórokozó elsõ megjelenését (1995) követõen a betegség tünetei folyamatosan, évenként ugyan változó számban, de egyre több településen jelentek meg.
A 2004-es évben elõször alkalmazott uniós piacszabályozási rendszernek köszönhetõen a cukorrépa termesztése ismét az agrárium egyik legjövedelmezõbb ágazata lett.
A cukorrépa betakarítása, összehangolt szervezési feladatot igénylõ energia- és költségigényes mûvelet. A betakarítás során, illetve azt megelõzõen a gyári- és a termelõi érdekek egyeztetésének jól kialakult mechanizmusa van.
A mezõgazdaságban megtermelt termények jelentõs részét a lakosság illetve az ipar folyamatos ellátása érdekében hosszabb-rövidebb ideig tároljuk. A tárolás folyamán elsõsorban a különbözõ rovarkártevõk veszélyeztethetik terményeinket, de mellettük rágcsálók, gombák és baktériumok is okozhatnak veszteségeket.
A hazai szántóföldi növénytermesztésben a kalászos gabonafélék részaránya jelenleg 40-42% között változik évente. A statisztika a gabonafélékhez sorolja a kukoricát is, mellyel együtt a vetésterület közel 70%-án folyik e növényfajok termesztése.
A kiegyenlített, évrõl évre nagy mennyiségû szõlõtermés egyik alapfeltétele az egyenletes tõkeállagú, jól beállott, hiánytól mentes ültetvény. Elvileg 100 %-os tõkeállománnyal hasznosítható legjobban a rendelkezésre álló terület.
A talajerõgazdálkodás, a tápanyaggazdálkodás általános célja a legtöbb termesztett növény esetében régóta ismert, és jelenleg is érvényes. A talajba juttatott tápanyagokkal növeljük a talajból a növények által felvehetõ tápanyag készletet , elõsegítjük a talaj-élet szempontjából fontos mikroorganizmusok szaporodását, javítjuk a talaj szerkezetét és tápanyag szolgáltató képességét.
A világon évrõl-évre termelt szemes termények közül a búza, a kukorica és a rizs szolgálják legnagyobb tömegben az emberiséget. Közülük az elmúlt másfél évtizedben a kukorica állhatott fel legtöbbször a képzeletbeli dobogó legfelsõ fokára. Jelentõségét termõképessége, sokrétû felhasználhatósága (humán táplálkozás, takarmányozás, ipari alapanyag), genetikai és ökológiai plaszticitása, jó tömegkezelési tûrõképessége adják együttesen (1. sz. táblázat). Szerencsére hazánk szántóterületének több mint ¼-én a talaj alkalmas a kukorica termesztésére és a mostohább csapadékviszonyainkat leszámítva klímánk is kedvez különbözõ célú termesztésének. Ennek megfelelõen vetésterülete, a mögöttünk hagyott másfél évtizedben mindig meghaladta az 1 millió ha-t (1,023-1,279 millió ha). Sajnálatos viszont, hogy a hozamok nagymértékben ingadoztak (3,50-6,71 t/ha), amiért az idõjárási anomáliák csak részben okolhatók. A közel 100 %-os ingadozást minél rövidebb idõn belül 6-7 t/ha között kellene stabilizálnunk, mintegy EU tagságunk beköszöntõjeként. Ezt azért is említjük, mert az Unió jelentõs kukorica importõr és nem nehéz kiszámítani, hogy 6,5-7,5 millió t évi termés mennyivel járulhatna a GDP-hez (csak a 2003. évi EU intervenciós kukorica árat: 101 €/t alapul véve), mekkora export alapot képezne a felesleg. Ráadásul ezek a számok még csak a takarmány kukoricában rejlõ lehetõségeket villantották fel. Hajlamosak vagyunk ugyanis megfeledkezni hibridvetõmag-exportunk, csemege- és pattogatni való kukoricatermesztésünk jelentõségérõl. Maradjunk azonban továbbra is a takarmány kukoricánál, annak is egyik legizgalmasabb kérdésénél, a fajtaválasztásnál és a vetõmagvásárlásnál (1. sz. ábra).
Az, hogy hazánk agroökológiai feltételei kiváló lehetõséget biztosítanak a minõségi búzatermesztés számára, valamennyi agrárszakember számára nyilvánvaló. Kedvezõ adottságaink ellenére azonban csak az a gazdálkodó bízhat hosszú távon a fennmaradásában aki képes a piaci szereplõk technológiai igényei által meghatározott, igen szigorú minõségi követelmények teljesítésére.
Nehéz választás 2004 tavaszáig kell a tagországoknak nyilatkozniuk arról, hogy a 2003. júniusi egyezmény opciói közül melyiket választják. Az Agra Europe londoni hetilap szerint a közös agrárpolitika 40 éves történetében eddig nem fordult elõ olyan nagymértékû különbség a gazdálkodók versenyhelyzetében, mint amilyen a jövõben elõállhat a támogatás különbözõ elosztása, illetve mértéke miatt.
“KI MINT VETI ÁGYÁT… ÚGY VÁLTJA VALÓRA ÁLMÁT” A megújított közmondás igaz akkor is, amikor arra gondolunk, hogy áprilisban, még mint EU-n kívüli ország termelõjeként vetjük el kukoricahibridjeinket, de a betakarítást már EU tagként végezzük és a betakarítási eredményünk birtokában mérlegeljük, mennyire tudtunk nyereségesen termelni a csatlakozás elsõ évében. A jól megválasztott hibrid nagymértékben hozzájárul a termesztés sikeréhez. A kukorica várhatóan az egyik legjövedelmezõbb szántóföldi kultúra lesz Magyarországon a csatlakozást követõen. Az már bebizonyosodott az elmúlt aszályos években, hogy eredményesen kukoricát termelni csak komolyan és kellõ szakértelemmel lehet, hiszen így még a szélsõséges idõjárás kedvezõtlen hatásait - ha nem is teljes mértékben, de valamilyen szinten - mérsékelni tudjuk és elfogadható termést tudunk betakarítani. Az elõzõleg emlegetett szakértelembe nem csak a különbözõ jól megválasztott agrotechnikai fogások - talajelõkészítés, vetés, gyomírtás….- tartoznak bele, hanem a gazdálkodásba bevont hibridek ésszerû megválasztása is.
A Tolnai Dombság szívében, Tamási mellett egy volt Állami Gazdasági területen több új vállalkozás is telephelyet létesített. A Pajtl család is az újak közé tartozik, s mint a legtöbb új vállalkozónak, Nekik sem volt tárolójuk-, szárítójuk, így hiába dolgoztak sikerrel a szántóföldön, s hiába volt közel a bértároló és a bérszárító kapacitás, „vendégségben mindig nehezebb a saját igények és elképzelések megvalósítása”, s a Concordiának beadott terménnyel is nehezebb gazdálkodni.
A napraforgó hazai terméseredményei az évjáratok, a termõhelyek és a változatos termesztéstechnológiai színvonal kölcsönhatásaként egy nagyon szerény átlagérték körül ingadoznak. Lényegesen nagyobb átlagérték körül ugyan, de hasonló nagyságrendû termésingadozások jellemzik az ausztriai napraforgó termelést is. Cikkünkben arra keresünk választ, hogy mi okozhatja a napraforgó termelési múlttal nem rendelkezõ Ausztriai gazdák elõnyét.
Hazánkban a nyár közepétől október végéig (kedvezőtlen időjárás, gazdálkodási problémák miatt nem ritkán még novemberben is) tart az áttelelő- és néhány évelő kultúra vetése, telepítése. Ez alatt az idõ alatt több, mint 1,5 millió ha-on kerül mag a földbe. Az 1. sz. táblázatban összefoglaltuk azokat a leggyakoribb fajokat és növénytársításokat, amelyek növekedését, fejlődését a jó gazda gondosságával, még inkább szakértelmével egészen a betakarításig illik folyamatosan figyelemmel kísérni. Ezt a módszeresen végrehajtott sorozatot, ami hasznos tanulságok sorával is gazdagítja a szántó-vető gazdálkodót, termésbecslésnek nevezzük.
Az elmúlt télen az elvetett repceterület csaknem fele kipusztult Magyarországon. A repce télállóságának lehetséges javításáról a Bayer CropScience két nagyszabású repcetanácskozást rendezett Egerben illetve Alsópáhokon.
A gyümölcstermesztésben sokféle fajtával találkozunk. Az egyes ültetvények terméshozamát a termesztési körülmények (mûvelésmód, térállás, növény-egészségügyi állapot, víz- és tápanyag ellátottság, ökológiai adottságok, stb.) lényegesen befolyásolják. Ha valamelyik tényezõt változtatjuk, akkor ugyanaz a fajta tud többet és kevesebbet is teremni. Természetesen a fajta örökletes tulajdonsága is lehet a termõképessége, aminek kihasználásához kedvezõ termelési körülmények szükségesek.
A hosszú élettartamú gyümölcsfák esetében több okból is (talajtani, növény morfológiai és fiziológiai sajátosságok, utóhatás, halmozódó hatás, stb.) különös jelentőséggel bírnak a tartamkísérlet (5-30 év). Hazai viszonylatban az egyik legjelentősebb az a 19 éven át végzett alma trágyázási tartamkísérlet, melyet dr. Terts István, a Kertészeti Kutató Intézet néhai tudományos főmunkatársa 4. éves gyümölcsösben állított be és nyugdíjba vonulása után a cikk szerzője folytatott.
Nyári időben az őszibarack az egyik legkedveltebb gyümölcsünk. Sajnos az utóbbi két év szélsõséges idõjárása miatt kevesebb termett belõle. Ezen gyümölcsfaj a helyi sajátosságok által meghatározott tápanyagszükségletektől elvonatkoztatva a tápelemek közül a káliumot és a nitrogént igényli leginkább. Ezen igény többé-kevésbé összefügg az agrotechnika sajátosságaival (rendszeresen lemetszett nagyarányú vessző tömeg regenerálódása) és azzal a ténnyel, hogy hazánk az őszibarack termeszthetőség északi határa közelében fekszik. Ez utóbbi sok időjárási stresszt jelent (téli-, tavaszi fagy, nyári hőség, szárazság, stb.), amivel szembeni tűrőképességet a kálium fokozza.
A talaj termőképességét nagymértékben meghatározza szervesanyag tartalma és annak minősége. Jelentőségét már az ősi civilizációk is felismerték és a talajhasználattal csökkentett szervesanyagot igyekeztek pótolni (iszapos folyóhordalék művelt területre terelése Mezopotámiában, Egyiptomban évente gyakorlat volt, a görögök, a rómaiak ismerték a zöldtrágyázást). A középkortól a XX. század kezdetéig a talaj szervesanyag tartalmának szinten tartását az ugar, majd az istállótrágya és az okszerű vetésváltás biztosította.
A repce vetésterülete - amely 2002 őszén 156 ezer ha körüli - egyre növekedett az utóbbi években. Ez a területi növekedés főleg az intenzív nemesítői munka eredményeként létrehozott új, a korszerű termelés és felhasználás igényeit kielégítő, nagy termőképességű a környezeti feltételekhez jól alkalmazkodó, így széleskörű felhasználási lehetőséget biztosító fajták - hibridek - termelésbe vonásának is köszönhető. Meghatározó a repcét magas színvonalon termelő gazdaságok pozitív példája, hiszen számukra a repce sikernövényt jelentett.
A kukorica és az õszi búza a hazai vetésszerkezetben évtizedek óta a legnagyobb területet elfoglaló növények. Az ország felét kitevõ szántóterület csaknem 50 %-án ennek a két kultúrnövénynek a termesztése folyik. A gödöllõi Szent István Egyetemen a 90-es évek elején állítottuk be azokat a tartamkísérleteket, amelyekben a különbözõ talajmûvelési rendszerek talaj fizikai, kémiai, biológiai állapotra, valamint a kukorica és búza termésre gyakorolt hatását vizsgáljuk. A kísérlet éghajlati, ökológiai adottságai megfelelnek a hazai átlagnak. A terület talaja homokos alapkõzeten kialakult rozsdabarna erdõtalaj, amelyre a felsõ réteg jó vízvezetõképessége, közepes humusztartalom, 30-as Arany-féle kötöttségi szám jellemzõ.
NEM ÁLOM A 4-5 t/ha SEM! Írásom második részének két legfõbb célja, hogy az adott, esetleg nem optimális körülmények között is, a legkedvezõbb döntést hozzuk, valamint a leggyakrabban tapasztalt hibákra hívom fel a figyelmet. Utóbbit remélem senki nem veszi zokon, tudván persze, hogy senki sem örül igazán a kritikának. Meggyõzõdésem, hogy nagy beruházások nélkül, csupán a könnyen elkerülhetõ hibák kiküszöbölésével jelentõsen növekedhetne a gyalázatosan alacsony országos termésátlag. Az 5 tonnához persze ennél több kell, de az utóbbi évek 1,5 t körüli átlagának jelentõs növelése elérhetõ lenne pusztán több odafigyeléssel! Ez a keret nyilván nem tesz lehetõvé komplett technológiai ajánlást, ehhez neves cégek, személyek füzetei (könyvei) mindenki rendelkezésére állnak. Aktuális célom arra – a közhelynek számító, nem mindig betartott és nem saját találmányomra – felhívni a figyelmet, miszerint az okos ember a más kárán tanul (1.), a kevésbé okos a sajátján (2.), aki ezen sem, annak hiába minden írás, tanács. Fenti szellemben ragadok ki három tényezõt.
A jó gazda tudatában van annak, hogy egész évi termése, munkájának végsõ eredménye, függ a vetés elõkészítésétõl. Koránt sem elegendõ a vetõmagokat a talajba juttatni, mert növekedésük csak akkor lesz egyenletes és harmonikus, ha - megfelelõ tápanyagellátás mellett - a talaj elõkészítés, a vetéstechnika egyaránt hatékony és gazdaságos.
A tojásgyümölcs (Solanum melongena L.) a burgonyafélék családjába tartozó rokon zöldségeihez - a paradicsomhoz, paprikához - képest jóval kisebb jelentõségû mind a termesztését, mind a fogyasztását tekintve. Ugyanez a tendencia érvényesül a fajták körében is, noha termésének alak és színgazdagsága felülmúlja a paradicsomét, de nem éri el a paprikáét.
Egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.
Mennyire csökkenthető hibridbúza esetén a vetési norma és milyen az ennek megfelelő, gazdaságilag is optimális állománykezelési stratégia? A SAATEN-UNION e kérdések megválaszolásához nagyszámú nemzetközi kísérletre alapozva tud ajánlásokat tenni.
A Magyar Kukorica Klub 2014 júliusában öt, 2015 és 2016 júliusában hat-hat, 2017 júliusában pedig hét helyszínen végzett terméstanúsítást a SAATEN-UNION Hungária Kft. megbízásából.
Hazánkban az elmúlt öt évben az őszi káposztarepce vetésterülete növekvő tendenciát mutat (2013: 211 000 ha, 2017: 292 000 ha), és a legstabilabb jövedelmet biztosító szántóföldi kultúrává vált (1. ábra). Azonban eredményesen továbbra is csak magas technológiai színvonalon és kellő odafigyeléssel termeszthető.
A Magyar Kukorica Klub 2018 júliusában négy helyszínen végzett terméstanúsítást a RAPOOL Hungária Kft. megbízásából.
A Magyar Kukorica Klub 2014 és 2018 júliusában öt-öt, 2015 és 2016 júliusában hat-hat, 2017 júliusában pedig hét helyszínen végzett terméstanúsítást a SAATEN-UNION Hungária Kft. megbízásából.
Hazánkban az őszi káposztarepcével egyre több helyen és szívesebben foglalkoznak a gazdák, eredményesen azonban csak magas technológiai színvonalon termeszthető.
A Magyar Kukorica Klub 2014 és 2018 júliusában öt-öt, 2015 és 2016 júliusában hat-hat, 2017 júliusában pedig hét helyszínen végzett terméstanúsítást a SAATEN-UNION Hungária Kft. megbízásából.
Az időjárás nem mindenhol kedvezett a tavaszi vetésű növényeknek. A terménypiacokon augusztustól eluralkodó pesszimizmus az árakat azóta is egyre magasabbra tolja. Az előzetes várakozásokhoz képest mind napraforgóból, mind kukoricából több millió tonna nagyságrendű terméskieséssel számolhatunk.
LEMORZSOLÓDVA…
