A változó energia- és földgáz árak miatt az európai műtrágyagyártás nagy része már hónapok óta gyártási problémákkal néz szembe. A műtrágya ellátás és árazás nagy kihívás elé állítja a magyar gazdákat is. Jelen helyzetben jelentősen megnőtt az innováció szerepe, hiszen a növénytáplálás fejlesztése nagyban hozzájárulhat a növénytermesztés sikeréhez.
A 2022-es év a maga időjárási anomáliáival ismét bebizonyította, hogy a víz az Úr, aminek hiánya legrosszabb esetben a teljes termésünket megsemmisítheti.
A Farkas Kft. központja a Somogy megyei Zimány település, ahol a vállalkozás 630 hektárt művel meg, amelyből 200 saját terület, 230-at pedig bérel, további 200 hektáron pedig növénytermesztési szolgáltatást nyújt Farkas László vezetésével. A szakember közel 20 éve, 2003-ban kezdett el foglalkozni a precíziós mezőgazdasággal, azóta vallja magáénak a helyspecifikus termelés elveit és alkalmazza a gyakorlatban a különböző elemeit. Laci bácsi a Syngenta termékeivel, megoldásaival és szakembereivel kapcsolatban szerzett tapasztalatairól számolt be.
Az elmúlt hetekben sorra indulnak vissza az európai műtrágyagyárak. Az árak csökkenésnek indultak, a fejtrágyák és lombtrágyák iránti kereslet pedig, ha lassan is, de emelkedik. A legfontosabb kérdés, hogy időben (akár január közepére) leszállítható-e ilyen mennyiségű műtrágya?
A Corteva nemzetközi mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalat idén ősszel 4 helyszínen, Debrecenben, Siófokon, Kecskeméten és Győrben megtartott rendezvénysorozatán, a vállalat bemutatta a 2023-as tavaszi vetőmagkínálatába érkező legújabb kukorica és napraforgó hibrideket és növényvédelmi, valamint nitrogénmenedzsment területen kifejlesztett újdonságait.
Jól működnek a lombtrágyák, és még spórolhatunk is velük. Az egyre drágább műtrágyázást, ha ki nem is tudják váltani a lombtrágyák, de sokat tudnak segíteni.
Mivel, milyen áron lehet termelni a 2022/2023-as évben? Ebben a döntésben segítünk ezzel az akcióval, legyen az nitrogénfejtrágya vagy komplex alaptrágya.
A hibrid lombtrágyák olcsó „tápoldatok”, amelyeket minden növénynél használni tudunk, és még a tárolásához sem kell fűtött raktár.
A szármaradványok olyan jelentős felvehető tápelemtartalommal rendelkeznek, hogy azzal a következő növény NPK-igényének jelentős része biztosítható, a lebomló tarló szerves anyagai pedig segítik a humuszképződést – egyszersmind csökkentik a felhasználandó műtrágya mennyiségét.
Gyakran merül fel, hogy lehet-e és érdemes-e állományban a talajokat javítani. A szakirodalom azt javasolja, hogy nagy mennyiségű talajjavító anyagot csak két állomány között érdemes kijuttatni és azt jól bedolgozni, átkeverni a talaj felső rétegében. Ma már azonban egyre kevesebb a „meloratív” talajjavítás, inkább a kis dózisú tápanyagnak is tekinthető „talajjavító” anyagok használata került előtérbe.
Világhírű szaktekintélyt invitált előadónak a K+S KALI GmbH magyarországi vezetője, Dr. Zsom Eszter Budapestre, az első magyar Magnézium Konferenciára.
A mai korszerű búzafajták és hibridek különösen igényesek a megfelelő tápanyagellátással szemben. Igazán magas termést csak egy jól megtervezett tápanyag-utánpótlási technológiával tudunk elérni.
Folyamatosan emelkedik a világ műtrágyaigénye, meghaladja a 182 millió tonna mennyiséget – hangzott el az Innovációk és piaci kilátások a tápanyag-gazdálkodásban című, március végi szakmai rendezvényen. Egy szűkebb gazdálkodói csoport kivételével messze elmaradnak a terméseredményeink a lehetőséghez képest, leginkább a tápanyagok visszapótlásának hiánya miatt.
Talajaink tulajdonságai különlegesek, de mostani állapotuk nem jó – hangzott el Az aranyat érő talaj címmel rendezett szakmai fórumon, Herceghalmon, március elején.
Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a biostimulátorokról, mint olyan új termesztési tényezőről, amely segít a növényekben rejlő terméspotenciál kiaknázásában. Napjainkra számtalan változatban, összetételben jelentek meg, a választék igazán bőséges. Az erőteljes marketing tevékenység azonban sok esetben – az általánosságokon túl - adós marad a válasszal azokra a szakmai kérdésekre, hogy pl. mitől is működnek ezek a készítmények, minek köszönhető a növényekre gyakorolt kedvező élettani hatásuk.
A növénytermesztésben egyre terjedő szenzorok olyan új, előremutató lehetőségeket jelenítenek meg a gazdálkodásban, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. A szemléletváltás – miszerint a hagyományos eljárásokkal szemben az újszerű megközelítést, a helyspecifikus gazdálkodást vezeti be egyre több gazdaság – sok helyen folyamatban van, több sikeres gazdaságban pedig már szerencsésen megtörtént. A modern, precíziós technológiát alkalmazó gazdálkodók számára a döntéshozatalt nagymértékben segíti elő a szenzortechnika alkalmazása. Nincs ez másként a fejtrágyázás esetében sem, amikor is a kijuttatandó szer mennyiségét szenzorok méréseire alapozva végzik el.
Hamarosan beköszönt a tavasz és választanunk kell, hogy földjeink tápanyag-utánpótlására milyen módszert választunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettőre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Hamarosan beköszönt a tavasz és választanunk kell, hogy földjeink tápanyag-utánpótlására milyen módszert választunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettőre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Partnereink számára próbálunk minél kevesebb kompromisszummal járó olyan megoldásokat kínálni, amelyek költséghatékonyak, alkalmazzák a technika legújabb vívmányait és maximálisan figyelembe veszik a növények tudományosan megalapozott igényeit, a talajadottságokat és a technikai, anyagi feltételeket. A tábláknak és táblarészeknek nemcsak a termőképessége vagy makroelem-ellátása, hanem a mikroelem-ellátása is különböző. Ezeket a differenciákat nem lehet lombtrágyakezelésekkel lekövetni, mert egyrészt a lombtrágyákat általában a növényvédelemmel egy menetben alkalmazzák a termelők, ezért nem lehet differenciáltan kijuttatni őket. Másrészt, a változó igényeknek megfelelően nem lehet változtatni az összetételükön. Harmadrészt fajlagosan sokkal drágább a lombtrágyával való mikroelem-utánpótlás, mint a szilárd műtrágyákkal történő. Végül, de nem utolsósorban, az, hogy egy lombtrágya keverhető egy növényvédő szerrel, még nem sokat mond arról, hogy a hatását nem csökkenti-e. Az általunk gyártott Sileno® N-micro® kalászos és Sileno® N-micro® repce fejtrágya ezeket a nehézségeket oldja meg. Rugalmasan, egyedi igények szerint állítható össze a hatóanyag-tartalmuk. Már februárban kiszórhatók, amikor a lombtrágyázás még veszélyes lehet. Differenciált dózisokban juttathatók ki. Amennyiben nincs megfelelő műtrágyaszóró a termelőnél, vállaljuk a kiszórást is. Elkerülhetők a keverési problémák és alacsonyan tartható a hatóanyagköltség.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni mennyire lényeges az állattartó telepeken a rendszeresen, megfelelően alkalmazott higiéniai rendszer. A szarvasmarha nevelése során talán a legnagyobb súlya a borjúnevelésnek van, hiszen ez ad alapot annak, hogy egészséges, betegségekkel szemben ellenálló, fejlett egyedekké váljanak. Ez az időszak az állatok fél éves koráig tart. Ebben a hat hónapos periódusban van a legnagyobb növekedési erély, ennek megfelelően alaposan, körültekintően kell foglalkozni a szarvasmarhák eme korcsoportjával.
Baranya megye egyik meghatározó gazdasága a Belvárdgyulai Zrt. Nem csak a méretek, hanem a hosszú évek szakmai munkájával elért eredmények okán is. Szűcs Imrével a cég termelési igazgatójával beszélgettünk, a cégről, a szakmáról és az elért termelési színvonalról.
Az Agro Napló szerkesztősége cikksorozatot indított a „kisebb jelentőségű” szántóföldi növényekről – amelyek hasznukat tekintve nemegyszer óriások.
Az őszi káposztarepce hozamának emelkedése párhuzamos a hibridnemesítés fejlődésével. Hosszú távú trendek alapján évente 60-80 kg a hektáronkénti hozamnövekedés átlagos mértéke. Ennek több mint 50%-át a nemesítők biztosítják új hibridjeikkel, melyek a nagyobb termőképesség és termésbiztonság mellett magasabb olajtartalommal és megbízhatóbb betegség-ellenállósággal is rendelkeznek.
Az európai uniós nitrát irányelv szerint, mely a vizek védelmét szolgálja, Magyarországon is megtörtént a nitrátérzékeny területek felülvizsgálata, bővítése, mely így az ország területének mintegy 69 százalékát teszi ki. A módosítás értelmében 2014. szeptember 1-től a nitrátérzékeny területen gazdálkodónak rendelkeznie kell öt évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel.
A kukorica közismerten nagy tápanyagigényű növény, egy jónak mondható 10 t/ha-os terméshez mintegy 280 kg nitrogént, 110 kg foszfort és 300 kg kálium hatóanyagot vesz fel a talajból hektáronként. A talaj-előkészítés és fajtakiválasztás mellett nagyon fontos kérdés a növények tápanyagellátása is. A tavaszi kultúrák vetése előtt érdemes végiggondolni az elmúlt tél időjárását.
Fenti címmel országos szakmai rendezvényre invitálta a szakembereket március elején a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Yara Hungária Kft., a Dow AgroSciences Kft. és a DOFCO International B.V. Vancsura József, a GOSZ elnöke méltatta a konferencia iránt tanúsított nagy érdeklődést, jelezvén, hogy mennyire fontos kérdés a tápanyag-utánpótlás az intenzív növénytermesztésben.
Itt az ideje gondoskodnunk földjeink tápanyag-utánpótlásáról. Választanunk kell, hogy milyen módszert válasszunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettőre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Összevetve a többi szántóföldi növénnyel, a szója esetében sokkal kisebb figyelmet szentelünk a tápanyagellátásnak. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a szójának, mint pillangósvirágúnak a légköri nitrogén megkötésére való képessége biztosítja a nitrogénigény nagy részét és így a tápanyag-gazdálkodási technológia egyik meghatározó eleme, nevezetesen a nitrogéntrágyázás, nem kap jelentőséget. Annak ellenére, hogy a szója a többi tápelem tekintetében sem tekinthető a legnagyobb tápelem-igényű, ill. legjobb tápelem-hatásokat felmutató kultúrának, több olyan pontot is (foszfor- és kálium-utánpótlás, ill. specifikus mikroelem-ellátás) is szükséges részletesebben bemutatni, ami a növénytáplálás oldaláról fontos elem.
Cikksorozat a hazai precíziós gazdálkodás jelenéről
A fitogének biológiai funkcióval rendelkező, növényi eredetű takarmány-kiegészítők. A Digestarom® egy természetes alapú, gyorsan növekvő, fitogén termékcsalád, amely a kutatáson és fejlesztésen keresztül a haszonállatok termelésének rendkívül megbízható minőségére fókuszál.
A növények fõ tápelem ellátása gyökéren keresztül történik, aminek alapfeltétele, hogy a tápelemionoknak el kell jutniuk a gyökér felületéhez. Ez 3 féle módon történhet: 1. gyökér-intercepció, 2. talajoldatból anyagáramlással (N, Ca, Mg, S, mikroelemek), 3. talajoldatból diffúzióval (P, K).
A mezõgazdaság nagy utat tett meg a 10 000 évvel korábbi kezdetektõl, amikor az elvetett magnak csak a két-háromszorosát tudták betakarítani, a mai napig, amikor a kalászosoknál 400, a kukoricánál 1200-szoros is lehet ez a szám. Ezt az eredményt csak az ipari eredetû anyagok, gépek és a tudomány minden eredményét felhasználó növény-nemesítés segítségével tudtuk elérni. Ma a sikeres gazdálkodóknak legalább olyan szintet kell biztosítaniuk az adminisztrációban, könyvelésben, a szellemi munkában, mint a vetésben. A gazdálkodásba bekerülõ input anyagok idegen szolgáltatások ár-érték arányának megbízható számbavétele egyre fontosabbá válik, hiszen egy rossz döntés akár veszteségbe viheti a növénytermesztést. Ráadásul minden újításnak kompatibilisnek kell lenni a létezõ gépi technológiával, hiszen a kivitelezhetetlen ötleteknek nem sok hasznuk lehet.
A növények gyökerük mellett levélfelületükön keresztül is képesek a tápelemfelvételre, a levél felületén a kijuttatott tápanyagok beépülése a kutikulán, ill. a sztómán keresztül lehetséges. Szemléletes megközelítése a levéltrágyázásnak, hogy a földi élet kezdetén, a tengerekben élõ kezdetleges növények egész testfelületükön keresztül vették fel a tápanyagokat és az energiát.
A tápanyagokat megfelelõ idõben, helyre és mennyiségben kell kijuttatni. A kívánt helyre történõ kijuttatás komoly mûszaki feladat, és ez a kijuttatáskor elkövetett hibák legfõbb forrása. A cikk elemzi a szakszerû starter mûtrágyázás és felületre szórás legfontosabb mûszaki feltételeit.
Az Eurofins Agroscience Services Kft. 2007-ben alakult Magyarországon a világ 33 országában jelenlevõ, mintegy 12 500 alkalmazottat foglalkoztató Eurofins Scientific csoport magyarországi leányvállalataként.
Hamarosan beköszönt az õsz és választanunk kell, hogy földjeink tápanyag-utánpótlására milyen módszert választunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettõre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Agrotechnikai aktualitások a kalászos gabona termesztésében címmel több fajtabemutatón is bemutatta az MTA Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári Mezõgazdasági Intézete azokat az aktuális kísérleti eredményeket, amelyek alapján a martonvásári kalászos gabonák termesztéstechnológiája fejleszthetõ és optimalizálható a termesztés során, különös tekintettel a tápanyag-gazdálkodásra. Az Árendás Tamás által bemutatott információkat Benedek Szilveszter jegyezte le.
A Belvárdgyulai Zrt. Baranya megyében, a Mecsek hegységtõl dél-keletre 11 000 hektárt meghaladó területen gazdálkodik öt társas vállalkozás formájában.
A chernelházadamonyai Répcevölgye 2001 Kft. tapasztalatai.
Sok termelõben felmerül a kérdés, az amerikai farmerek miben járnak elõttünk, miért tudnak nagyobb hozamokat realizálni? Érdemes megfigyelni, hogy milyen tõszámmal dolgoznak kollégáink az USA-ban, illetve hogyan változott a hibridek optimális tõszám intervalluma az elmúlt évtizedben.
Hamarosan beköszönt a tavasz és választanunk kell, hogy földjeink tápanyag utánpótlására milyen módszert választunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettõre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Manapság a mezõgazdasági termelés nyereségessége mellett egyre erõsödik a fenntartható gazdálkodási gyakorlat igénye, ami többek között az agrokemikáliák használatának visszafogásában is megnyilvánul. A jövedelmezõség fenntartása – csökkenõ mûtrágya mennyiségek mellett – különösen fontossá teszi a felhasznált hatóanyagok mennyiségének és összetételének helyes megválasztását, valamint azok egyre pontosabb kijuttatását.
A gazdaságos repcetermesztés csak szakszerû Genezis tápanyag-visszapótlással valósítható meg. A termelõk gyakran számolnak, és a végén a tápanyagon spórolnak. A talajt elõ kell készíteni, a vetõmagot is meg kell venni, az állományt meg kell védeni, ami költséges. De nem mindegy, hogy mennyi lesz az a termés, ami alá a talajmunkákat elvégezzük, vetõmagot megvásároljuk, a szükséges növényvédõ szereket kijuttatjuk. Ne feledjük, növényeinket elsõsorban a talajon keresztül tápláljuk. A termõföld tápanyag-szolgáltató képessége véges, ezért a mûtrágyák optimalizált felhasználása a jövedelmezõség záloga. A terményárak jelenlegi alakulása azt mutatja, hogy a legjobb befektetés a mûtrágya!
A 21. század elején az emberiség egyre nagyobb elánnal keresi a fosszilis energiaforrások helyettesítésére alkalmas technológiákat, hogy az önpusztítás helyett egy fenntartható erõforrásokra alapozott, új gazdaságot hozzon létre. A legkézenfekvõbb és leghatékonyabb megoldást a biomassza-elõállítás jelenti.
Az elmúlt csapadékos esztendõ nagyon sok gondot okozott a gazdálkodóknak. Rontotta a termés minõségét, megnehezítette a betakarítást és nagyon sok tápanyagot kimosott a talaj felsõ rétegébõl. Ebben az évben viszont már többször csapadékért sóhajtoztunk, hogy tavaszi vetéseink kikeljenek és a kiadott szilárd fejtrágyák egyáltalában hasznosulni tudjanak.
Mint minden évben, a tavaszi kultúrák vetése elõtt érdemes végiggondolni az elmúlt tél idõjárását és az emiatt kialakult adottságokat. A kukorica és a napraforgó vetésére sok helyen rányomja a bélyegét, hogy a vetendõ területek egy része a tél során vízben állt, vagy maximálisan telített volt vízzel.
Tavasszal a vegetáció indulását követõen a búza igen nagy mennyiségben igényli a tápanyagokat, sok esetben a talaj tápelemszolgáltató képessége ezzel az ütemmel nem tud lépést tartani. Az esetek többségében megfigyelhetõ hiánytünet nem alakul ki, de a növény tápelemtartalma lecsökken, eltér az ideálistól. Így végsõ soron napról napra csökken a realizálható termés mennyisége, ameddig ez az állapot fennáll. Ezt a jelenséget a szakirodalom „rejtett éhségnek” nevezi. A megoldás egyszerû, lombtrágyázni kell!
A múlt évi csapadékos idõjárás rányomja bélyegét az õszi vetésû növények, ezen belül az õszi búza – tavaszi technológiájára. Az általánosan alkalmazható eljárásokat a kialakult helyzet sok esetben felülírja. Egészen biztos, hogy a terület jelentõs részén nem a megszokott módon lehet és kell az aktuális munkákat elvégezni. A környezeti tényezõk és a termesztési technológia minden eleme befolyásolhatja, befolyásolja a mennyiségi és minõségi mutatókat.
Az olajos növények termesztése az élelmiszerellátás és energiatermelés szempontjából egyre nagyobb jelentõségû. A termésmennyiséget és -minõséget elsõsorban a fajták genetikai tulajdonságai határozzák meg.
A kasseli székhelyû K+S KALI GmbH kiváló termékeivel közel húsz éve van jelen a magyar piacon. Dr. Zsom Eszter szaktanácsadó decemberben egy kellemes hangvételû partnertalálkozón ismertette 2011. évi elképzeléseiket és azt a termékpalettát, mely hazánkban is a hatékony és szakszerû tápanyag-gazdálkodást szolgálja.
Elsõ alkalommal kell benyújtaniuk az agrár-környezetgazdálkodási programban résztvevõknek elektronikus úton a Gazdálkodási Napló egyes adatait az MgSzH-hoz. A benyújtási határidõ minden évben szeptember 1-tõl november 30-ig tart. A nitrát adatszolgáltatást a 2009/2010. gazdálkodási évtõl kezdõdõen már elektronikusan is teljesítheti a gazdálkodó. A benyújtási határidõ minden évben szeptember 1-jétõl december 31-ig tart.
Augusztusban a gazdák gondolata már a repce vetése körül forog, a talajmunkák mellett az alaptrágyázáshoz szükséges mûtrágyák beszerzése a fõ kérdés. A termékek kiválasztásánál érdemes néhány megfontolandó szempontot figyelembe venni.
Európa-szerte megfigyelhetõ jelenség, hogy az elmúlt években a hibridek egyre nagyobb részarányt képviselnek az õszi káposztarepce vetésterületébõl. Németországban, a repcetermesztés fellegvárában pl. a tavalyi évben 17%-os növekedést elérve, közel 950 000 hektárra emelkedett a hibridrepcék vetésterülete. Más országokban is hasonló tendencia figyelhetõ meg és ez alól Magyarország sem képez kivételt. De milyen teljesítményt mutatnak valójában a hibridrepcék a gyakorlatban, mit tapasztalnak maguk a repcetermelõk?
A repce igényesebb a talaj tápanyagkészletére, mint a kalászosok. Kevéssé elágazó, mélyre nyúló karógyökere van. Ezért fontos, hogy a feltalaj könnyen átjárható legyen, valamint a tápanyag-ellátottság a talaj mélyebb rétegeiben is biztosított legyen.
A megfelelõ tápanyagellátás a sikeres növénytermesztés egyik alapköve. Az alap- és a fejtrágyázás kiemelkedõ hatással van a várható termésre, ezért különösen fontos, hogy mit, milyen adagban és mikor juttatunk ki. A kiváló minõségû LINZER WARE mûtrágyák biztos alapot adnak a növények fejlõdéséhez.
Több mint tápanyag – a nagyobb nyereség záloga
Április, május meghatározó hónapok, hiszen két nagyon fontos növényt, a kukoricát és a napraforgót ekkor vetjük. A gondos talaj-elõkészítés és fajtakiválasztás mellett nem elhanyagolható szempont a tápanyagellátás sem.
Termesztett növényeink megfelelõ tápanyagellátása a mezõgazdasági termelés eredményességének egyik meghatározó tényezõje. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy hosszú távon is fenntartható, hatékony gazdálkodást csak a növények igényeihez alkalmazkodó, okszerû tápanyag-utánpótlással folytathatunk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a növényfajnak, a fejlõdési fázisnak, valamint a termõhelyi és klimatikus adottságoknak megfelelõen pótoljuk a szükséges tápelemeket.
A körte fehérjét, szénhidrátot, káliumot, vasat, foszfort, pektint és élelmi-rostot tartalmaz. A körte gyógyító hatása jól ismert az érelmeszesedésben szenvedõk, a reumás, a köszvényes betegek számára só oldó, savtalanító hatása miatt. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti.
Magyarországon az elkövetkezõ években várhatóan több ezer hektáron fognak fás szárú energianövényeket termeszteni elsõsorban hagyományos mezõgazdasági növények számára kedvezõtlen adottságú termõhelyen. A szakemberek többségét joggal foglalkoztatja, hogy mekkora e növények vízigénye és tápanyag-felhasználása.
Ismét itt az õsz, és vele együtt a búza vetésének ideje is. E növény mindig is meghatározó szereppel bírt az emberiség élelmiszer-ellátásának szempontjából, és hazánkban is a búza a legfontosabb szántóföldi termény. Hogy milyen lesz a jövõ évi kenyerünk, azt az idõjárás mellett a tápanyagellátás is nagyban befolyásolja. Nagy terméshozam és jó minõség csak megfelelõ tápanyag-ellátottság mellett érhetõ el!
A búza az egyik legelterjedtebb és legrégebben termesztett kultúrnövény, mely meghatározó jelentõségû az emberiség élelmiszer-ellátásának szempontjából. Hazánkban is a búza a legfontosabb növény – régi nevével az „élet” –, amelybõl igyekszünk minél többet és minél jobb minõségût termelni. Nagy terméshozam és jó minõség csak megfelelõ tápanyag-ellátottság mellett érhetõ el, ezért tekintsük át röviden a búza tápanyagigényét!
A kukorica szakszerû tápanyagellátása a talajvizsgálatok mellett nem nélkülözheti a tenyészidõ alatti növényanalízist. A diagnosztikai célú növényanalízis alkalmazásával ellenõrizni tudjuk a kukorica tápláltsági állapotát, a talaj tápanyag-szolgáltatását, a talajvizsgálati eredményeket, a trágyázás üzemi gyakorlatát. A kukorica tápláltsági állapotának ismerete tájékoztatásul szolgál a tenyészidõ alatti tápelem kiegészítéshez.
Az eredményes újravemhesülés alappillére a szoptató fázisban folytatott okszerû takarmányozás.
Közeledik a napraforgó és a kukorica vetésideje, és most is felmerül a kérdés, hogy milyen mûtrágyát adjunk a két növény alá? Vajon elegendõ lesz-e csak egy kevés nitrogént kijuttatni? Amellett, hogy a talaj tápanyag-szolgáltató képességének megõrzése szempontjából a komplex mûtrágyák mindenképpen elõnyt élveznek, tekintsük át a két növény sajátosságait!
Az elmúlt két évben betakarított repceterületek és terméshozamok alapján elmondható, hogy a repce Magyarországon is a „szükségnövény” kategóriából a hasznot hozó növények sorába lépett elõ.
A csicsóka széles körû hasznosíthatósága és kiváló gazdasági értéke ellenére méltánytalanul mellõzött kultúránk, mert kevésbé ismert hasznosíthatóságának lehetõségei, hiányzik a feldolgozás ipari háttere és fejlesztést igényel agrotechnikája. A cikk az agrotechnikai elemek közül a trágyázás fejlesztéséhez szolgáltat kísérleti eredményeket.
A nitrogén a termés mennyiségét és minõségét is egyaránt jelentõsen befolyásolja. A kijuttatott mûtrágya hatóanyagok közül volumenben és értékben egyaránt a legnagyobb a felhasználása. Jelentõsége és fontossága ellenére a dózisok megállapítása vagy empirikus vagy a kevésbé pontos humuszból történõ becslés alapján történik.
A búza az egyik legelterjedtebb és legrégebben termesztett kultúrnövény, mely meghatározó jelentõségû az emberiség élelmiszer-ellátásának szempontjából.
Accord Exacta mûtrágyaszórók a Kverneland Csoporttól
A szántóföldi növények termesztésének intenzitását, a tápanyagellátás, ill. a tápanyag-visszapótlás színvonalát a korábbi évszázadokban, az utóbbi évtizedekben is befolyásolta a Föld népességének növekedése.
A nyári idõszak számos, a termelési eredményeket befolyásoló tényezõre van hatással (fõleg a magas hõmérséklet). A legfontosabb tényezõk változásait az 1. táblázat foglalja össze.
A mezõgazdasági – ezen belül a kertészeti termesztés kapcsán egyre több szó esik a terméshozamok mellett a minõségrõl és a termésbiztonságról.
A legfontosabb tudnivalók
A megújuló energiatermelés szükségletének mezõgazdasági melléktermékekkel történõ fokozott kielégítésével megnövekedik a veszélye annak, hogy talajaink szervesanyag-tartalmának lebomlása felgyorsul, mely termékenységük csökkenéséhez, a fenntarthatóság sérüléséhez vezethet.
Az elmúlt években a dinnyetermõ felület 5000 és 10000 ha között ingadozott, 2007-ben az elõzõ évhez képest újra emelkedett, és meghaladta a 7000 ha-t.
A 10 legfontosabb ásványi elem (N, P, K, Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Mo, B) hiányának gyakorisága és elõfordulási lehetõsége a termesztési körülményektõl függõen eléggé eltérõ.
Az árutermõ gyümölcsössel rendelkezõ gazdák alapvetõ érdeke, hogy évrõl-évre kiegyenlített mennyiségû és jó minõségû gyümölcsöt állítsanak elõ.
A Közép- és Dél-Amerikából származó kukorica a világon a legnagyobb területen termesztett kultúrnövény, hazai vetésterülete hasonlóan a búzához, egymillió hektár feletti.
A közelmúltban, különbözõ szaklapokban, számos szakcikk foglalkozott a tápanyag-utánpótlás kérdéskörével, különös figyelmet fordítva a mûholdas irányítású mûtrágya adagolás pontosításának technikai feltételeivel.
A levéltetvek kártétele és a védekezés lehetõségei a szántóföldi kultúrákban
A korábbi idõszakban megjelent repce-, alma- és szõlõ-technológiai kézikönyv után, most a napraforgó termesztõknek készült egy összefoglaló kiadvány, amely átfogóan taglalja a napraforgó termesztésével kapcsolatos összes tudnivalót és segítségével idõszerû információkhoz juthat a termelõ.
A növénytermesztésben, így a kertészetben is minden év hoz néhány olyan eredményt, tapasztalatot, amelybõl komoly tanulságok vonhatók le, esetenként komoly veszélyekre figyelmeztet.
Elõzõ publikációnkban folytattuk a keleti kecskeruta biológiai sajátosságainak ismertetését, kitérve botanikai jellemzésére, a termõhely kiválasztására, vetõmagjának a telepítéshez való elõkészítésére, elõvetemény igényére, a telepítés módjaira.
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is átadásra kerültek a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok díjai.
Az állattenyésztésben keletkezõ szerves anyagok az emberiség által régóta ismert és hasznosított értékes trágyák.
Rögös út vezet a „hagyományos” szõlõtermesztéstõl az ökológiai szõlõgazdaságba.
A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke.
A kén fontos növényi tápanyag, noha a makroelemek (mezoelemek) közé sorolják, a nitrogénnél a foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet halmoznak fel belõle a növények.
A gyümölcsfák tápanyagigényét trágyázási kísérletekkel (lehetõleg több talajtípuson), a talaj és a növény tápanyagtartalmának rendszeres, több éves (4–10) ellenõrzésével lehet megítélni.
A piaci verseny és a folyamatosan dráguló mezõgazdasági inputok következtében egyre több gazdálkodó látja be a tudatos, tudományos alapokon nyugvó gazdálkodásban rejlõ elõnyöket. Egyre többen veszik észre, hogy jövõjük erõforrásaik hatékony kihasználásán múlik.
A Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák részvétele az MTA TAKI – MTA MGKI új, költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszerének a mezõgazdasági termelésben történõ gyakorlati alkalmazásában
Az integráltságra nemcsak a kémiai természetû anyagok használatára vonatkozó szigorúbb elõírások betartását illetõen vagy a szó jelzõi értelmében van szükség, hanem a termesztés során ható tényezõk, az alkalmazott beavatkozások hatásainak figyelembevételére, integrálására is. A gyümölcstermesztõ akkor jár el helyesen, ha nagyszámú befolyásoló tényezõt szintetizálja és ennek alapján hozza meg a legcélszerûbb döntését.
A jól alkalmazott vetésváltás, azaz a gazdaságban egymás után termesztett növények sorrendjének helyes megválasztása esetenként az istállótrágyázás hatásával vetekszik. Bár az elmúlt években-évtizedekben a gyökér- és tarlómaradványok értékét, jelentõségét sokan lebecsülték, a talaj termõképességének kialakulásában, fenntartásában betöltött szerepe elvitathatatlan.
Napjainkban a biológiai gazdálkodás a világ szinte minden táján megjelent, sok helyen már jelentõs területet foglal el. Ezt bizonyítja az, hogy a biotermelésbõl származó forgalom évrõl évre dinamikusan nõ. A fejlõdés üteme egyedülállóan magas, bár országonként változó 6–40% közötti.
A piaci verseny és a folyamatosan dráguló mezõgazdasági inputok következtében egyre több gazdálkodó látja be a tudatos, tudományos alapokon nyugvó gazdálkodásban rejlõ elõnyöket. Egyre többen veszik észre, hogy jövõjük erõforrásaik hatékony kihasználásán múlik, melynek egyik eleme a hatékony és környezetkímélõ tápanyag-ellátás.
A mûtrágyahasználat növényre és környezetre gyakorolt hatásának egy-egy térségben történõ reális megítéléséhez fontos információkat nyújtanak az ország különbözõ termõtájain beállított mûtrágyázási tartamkísérletek. E tartamkísérletek körébe tartoznak többek között a Debreceni Egyetem ATC Karcagi Kutatóintézet területén, réti csernozjom talajon beállított OMTK kísérletek is, ahol közel 40 éve elemezzük folyamatosan a mûtrágyázás rendszeres alkalmazásának környezeti, illetve a gazdasági növények termésére, termésminõségére, valamint termésbiztonságára gyakorolt hatását.
A gyümölcsösök tápláltsága közvetlenül vagy közvetve számtalan tényezõtõl függ. Legközvetlenebb hatása van a trágyázási rendszernek és a különbözõ trágyázási megoldásokkal adagolt tápelemeknek. A tápanyag háttér részét képezi a talaj tápanyag készlete, ami szintén közvetlenül hat. Nagyon fontos ezen háttér másik része, a tápanyag felvehetõség biokémiája is, amibe beletartozik a gyökér- és talajaktivitás kérdésköre.
A fenti címmel 9. alkalommal került megrendezésre a Gödöllõi Agrárközpont Kht. Növénytermesztési Tanüzeme és a Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézete szervezésében 2006. június 21-én Gödöllõn, a kalászosokkal és repcével kapcsolatos legújabb ismereteket magába foglaló tanácskozás és fajtabemutató.
Az egyre növekvõ szükségletek kielégítése, az életminõség javítása, újabb és újabb feladatok megoldását kényszeríti ki a mezõgazdálkodók körében is. A mezõgazdasági termelés alapvetõ feladata a jövõben sem fog változni, hiszen az igények szerinti mennyiségû, s lehetõség szerint jó minõségû élelmiszeripari alapanyagokat elõ kell állítani.
A növények táplálkozásában közel húsz tápelem vesz részt, amelyet csoportosíthatunk a növényekre gyakorolt hatásuk alapján (vegetatív növekedést elõsegítõ, generatív hatást kiváltók stb.), a növényen belüli mozgásuk szerint (reutilizálhatók és nem átépülõk) kémiai tulajdonságaik alapján (fémes és nem fémes elemek, egy- és kétvegyértékûek stb.) vagy a növényi szervezetben elõforduló mennyiségüktõl függõen (makro-, mezo- és mikroelemek). Ez utóbbi csoportosítás tekintetében igen nagy az eltérés, nagyságrendekkel több vagy kevesebb lehet egy-egy táplálkozást szolgáló elembõl a növény szervezetében (táblázat).
A téli kultúrák növekedése a hõmérséklet emelkedésével kora tavasszal hamar elkezdõdhet. Gyakran a tápanyagok ebben az idõszakban a növények számára még nincsenek felvehetõ formában. Ez azt jelenti, hogy hatékony mûtrágyázással kell támogatni a növekedés kezdetét.
Az Agro+Mashexpo konferenciája rendhagyóan kezdõdött, hiszen Ditk Quest, a DLG Tesztcentrumának igazgatója itt vehette át ünnepélyesen a Bánházy Gyula díjat, amely elismerést a közös kutatásokért és a fiatalok alkalmazásáért kapta az MGI-tõl.
Az alacsony termelõi árak miatt a gazdák igyekeznek a forgóeszközökkel takarékoskodni. A mûtrágyázás területén azonban inkább a foszfátról és a káliról, mint a nitrogénrõl mondanak le.
A mai értelemben vett „étkezési paprika” termesztésének meghonosodása a XIX. század végére tehetõ Magyarországon. Az 1970-es évek végén még mintegy 10–12 ezer hektár termõfelülettel számolhattunk, de a kilencvenes évek elején egy erõteljes visszaesés indult meg, aminek hatására ma már az összes termõfelület alig haladja meg a 4000 ha-t.
A kukorica minõségét, takarmányozás biológiai értékét alapvetõen meghatározza a szem fehérje- és olajtartalma, valamint aminosav és zsírsav összetétele. Bár a minõségi paraméterek örökletesen meghatározottak, de az ökológiai és agrotechnikai tényezõk azt módosíthatják.
Minden gyümölcsnek megvan a saját szezonalítása. A hazánkban is termesztett gyümölcsök közül az almához az év minden napján hozzá lehet jutni. Ez köszönhetõ a nagy fajtaválaszték mellett az ún. téli fajták hosszú eltarthatóságának is, továbbá az interkontinentális kereskedelmi hálózatnak.
A 90-es évek közepétõl a kertészeti termesztés, ezen belül a zöldségtermesztés egy mélyreható szemléleti és technológiai változáson ment keresztül, aminek eredményeként egyes fajok esetében a termésátlagok többszörösére emelkedtek, a minõség korábban nem tapasztalt mértékben javult.
A tápanyagok kijuttatásánál az anyag fizikai és kémiai tulajdonságai mellett a kijuttatás hatékonysága is befolyásolja a talaj mikrobiológiai életét, s ezáltal hatást gyakorol a kultúrnövények számára oly fontos talajállapotra.
A fenti címmel 8. alkalommal került megrendezésre a Gödöllõi Agrárközpont Kht. Növénytermesztési Tanüzeme és a Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézete szervezésében 2005. június 22-én Gödöllõn, a kalászosokkal és repcével kapcsolatos legújabb ismereteket magába foglaló tanácskozás és fajtabemutató.
A repce, mint fontos gazdasági tulajdonságokkal bíró növény, egyre inkább megtalálja a helyét a hazai vetésszerkezetben.
Jóllehet az oltást már az ókor szõlõtermesztõi is alkalmazták, az oltványkészítés csak a filoxéravészt követõen vált általánossá.
A cukorrépa a libatopfélék családjába tartozó kétéves fejlõdésû növény. Elsõ évben vegetatív részeket (répatest és levélzet) fejleszt, második évben magot hoz.
A cukorrépa tápanyagellátásával kapcsolatos problémák bonyolultabbak, mint a magjukért termesztett növényeké. A kétéves életformájú cukorrépa termésképzése ugyanis eltér az egyéves növények termésképzési folyamatától.
A mezõgazdasági termelésben fokozódó talaj- és környezetvédelmi elõírások, valamint a koncentrált tápanyagok növekedése igényt támaszt a lehetõ legkevesebb veszteséggel végzett tápanyag-visszapótlás iránt. Ezáltal viszonylag pontos tápanyag mennyiség szórható ki a táblán arra a helyre, ahol azt a kultúrnövény megkívánja, így biztosítható a fejlõdéshez szükséges optimális tápanyagtartalom.
A mezõgazdasági termékek minõségével szemben támasztott követelmények szigorodása és az egyre nyíló agrárolló felhívja a termelõk figyelmét erõforrásaik hatékonyabb felhasználásának fontosságára. Okszerû tápanyagellátással azon túl, hogy nagyobb mennyiségû és jobb minõségû terméket állíthatunk elõ, biztosíthatjuk talajaink termõképességének megõrzését is. A korszerû kísérleti eredményeken alapuló tápanyagellátás növénytermesztési szerepe mellett egyben a környezet védelmét is szolgálja, így megteremti a hosszú távon fenntartható fejlõdés alapjait.
A csepegtetõ és mikroöntözõ rendszereket fõleg a korlátozott vízkészlettel rendelkezõ területeken alkalmazzák szõlõ és gyümölcs ültetvényekben, továbbá fólia és üvegházakban.
A talajerõgazdálkodás, a tápanyaggazdálkodás általános célja a legtöbb termesztett növény esetében régóta ismert, és jelenleg is érvényes. A talajba juttatott tápanyagokkal növeljük a talajból a növények által felvehetõ tápanyag készletet , elõsegítjük a talaj-élet szempontjából fontos mikroorganizmusok szaporodását, javítjuk a talaj szerkezetét és tápanyag szolgáltató képességét.
A gyümölcsösök tápanyagellátása széleskörû összefüggésrendszert képez. A részletek reálisabb tárgyalásakor jó szempont, ha az egészen belül az aktuális kérdés helyét, szerepét, súlyát is ismerjük. Különösen érvényes ez, ha az un. tartalékoló, más néven feltöltõ- vagy alaptrágyázásról esik szó.
Általánosságban elmondható, hogy a zöldségtermesztésben a talajok jobban el vannak látva tápanyaggal, mint a szántóföldi növények esetében. A legjobb területet, a legtermékenyebb talajokat választjuk ki a vetemények számára, rendszeresen használunk szerves trágyát, mûtrágyákat, gyakran tápoldatozzuk a növényeket, ennek ellenére elõfordul, hogy egy-egy zöldségfaj levele megsárgul, jellegzetes tápanyag-hiánytünetet mutat. Vagyis gyakran találkozunk azzal az esettel, amikor van elég tápanyag a talajban, csak azt valamilyen okból kifolyólag a növények nem tudják hasznosítani. Ezt a jelenséget az agrokémia szaknyelvén relatív vagy viszonylagos tápanyaghiánynak nevezzük.
Magyarország mezõgazdaságát mozaikosan elhelyezkedõ termõhelyi adottságok jellemzik. Ennek magyarázata a felszíni, talajtani és éghajlati adottságok változatosságában rejlik. A termõhelyi adottságok figyelembe vétele nélkül nem lehet sikeres gazdálkodást folytatni, mivel ezek alapvetõen meghatározzák a mezõgazdasági termelés lehetõségeit és egyben korlátait.
A tápanyag tenyészidõben történõ kijuttatásának a növénytermelés teljes vertikumában fokozott jelentõsége van jelenleg is. Az ésszerû, agrárstratégiai súlypontú gép- és technológiafejlesztõ ismereteknek, illetve az azok eredményeit felhasználó üzemi adaptációknak - a növényi kultúrák termeléstechnológiájában is - a már jól ismert és bevált agronómiai, illetve agrotechnikai elemekre kell támaszkodni. A különféle növényi tápanyagok optimális mennyiségének idõben és egyenletesen történõ kijuttatása a terméseredmények növelésének egyik alapfeltétele. A mûtrágyák jelentõsége a mezõgazdasági termelésben szükségszerû, mivel a szerves és hígtrágyák a növénytermesztés során a talajból kivont tápanyagok pótlására csak a szerves trágyák nem mindig elegendõek. A mûtrágyák használata a napjainkban sem nélkülözhetõ, de a mennyiségi szemléletû kijuttatást fel kell váltsa a fenntartható gazdálkodás elérését biztosító minõségi - a hatékonyságot fokozottan figyelembevevõ - tápanyag kiadagolás.
Magyarországon az elmúlt idõszakban érzékelhetõen megnõtt az igény új gyepek telepítésére, a leromlott, alacsony termõképességû gyepterületeink felújítására. Egyre többen ismerik fel a gyep vidékfejlesztésben betöltött többirányú szerepét, a gyepre alapozott természetszerû állattartás elõnyei mellett a talaj- és tájvédelemi (ökológiai) funkcióját. Jelentõsen növekedett a díszgyepek, pázsitok és sportgyepek telepítési aránya a korábbi évekhez viszonyítva.
Gyümölcsültetvények telepítésekor döntő szempont a beruházás gyors megtérülése. Ennek érdekében még a telepítés előtt célszerű komoly figyelmet fordítani azokra a szakmai alapelvekre - mint termőhely megválasztás, alany-nemes kombináció, fajta, művelési mód, termesztéstechnológia -, melyek a beruházás gyors megtérülését és a hosszú távon is jövedelmező termesztést szolgálják. A technológiai elemek közül különösen nagy jelentőségű a talaj víz - és tápanyag-gazdálkodási tulajdonságainak és a telepítendő növény igényeinek ismerete, melyek figyelembe vételével kell megtervezni és kialakítani a víz- és tápanyagpótlás rendszerét. A fiatal fa begyökeresedése, kezdeti növekedése alapvetően meghatározza a termőrefordulás gyorsaságát, az ültetvény későbbi kondícióját, termőképességét, azaz a beruházás jövedelmezőségét.
A szerves anyagokkal megvalósítható tápanyag-visszapótlás fõ feladata a talaj tápanyagtartalmának növelése, a kultúrnövény fejlõdéséhez szükséges tápanyagok alkalmazása a gazdaságos termelés céljából. A minõségi termelés egyik elõfeltétele, hogy a szerves anyagok tápanyagként minél nagyobb mennyiségben és megfelelõ minõségben kerüljenek felhasználásra. Ehhez szükséges a hazai gyakorlatban alkalmazható szervestrágya-szóró gépek, illetve a kiszolgálásukat segítõ rakodógépek ismertetése. A már meglévõ géppark alkalmazása lehetõvé teszi, hogy a gazdálkodók megfelelõ teljesítménnyel és munkaminõséggel végezzék el a mezõgazdaság - így a növénytermesztési technológiák és az állattartás - számára is fontos feladatokat.
Magyarország mezőgazdaságilag művelt területének jelentős részét borítják a könnyű mechanikai összetételű talajok. Az ország össz területén mintegy 16 % /1,5millió ha-n / a homok, 9,5%-on / 900.000 ha / felületen a homokos-vályog mechanikai összetétel az uralkodó Hazánkban három nagy homoktájat különíthetünk el : a Duna-Tisza közi homokhátság, a Somogyi homokhát , és a Nyírség területe, ezen kívül számottevő a homoktalajok elterjedése a Győr- Tatai terasz-vidéken, a Hevesi homokháton, a Körös-Maros magasabb térszínében. Szőlőtermesztés szempontjából különösen fontos a Kunsági és Csongrádi borvidék ,a Somogyi homokhát, továbbá a Hevesi homokhátság bortermő területei.
A foszfor és a kálium a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagok. Sok olyan vegyület alkotórészei, melyek fontos szerepet játszanak az életjelenségekben. A növények túlnyomó részben a talajból ásványi formában veszik fel ezeket a tápelemeket. Talajaink különböző mértékben ellátottak foszforral és káliummal, felvehetőségüket pedig számos olyan környezeti tényező befolyásolja, mint pl.: a talaj hőmérséklete, nedvességi állapota, pH-ja, szerves anyag tartalma, agyagásvány készlete, mésztartalma, karbonátossága, stb.
A tápanyagellátás, a talajművelés és a vetésváltás rendszere egyaránt meghatározó jelentőségű a növénytermesztés produktivitásában és a talaj termékenységének fenntartásában, mivel egyaránt befolyásolják a talaj tápanyagforgalmát, szerkezeti állapotát és biodinamikáját.
Új gép, berendezés vásárlása esetén sokunkban támad az az óhaj, hogy a gyártó által közölt száraz adatlapon, kezelési útmutatón túl többet szeretne megtudni a szerkezetről, annak működéséről, az alkalmazás határairól.
A zöldségtermesztésben és általában a kertészeti kultúrákban a környezeti tényezõk szabályozásával jobban tudjuk a növényi táplálkozást irányítani, mint a szántóföldi növények esetében. Ennek ellenére mégis gyakoriak a talaj rossz tápanyag-ellátottságából (abszolút tápanyaghiány) és a kedvezõtlen környezeti tényezõkbõl adódó, valamint a belsõ, növényi okokra visszavezethetõ tápanyag-ellátási zavarok, amikor van elegendõ tápanyag a talajban, csak azt a növény nem tudja hasznosítani (relatív tápanyaghiány). Míg a talajban jelentkezõ tápanyaghiányt hagyományos módon, a talajra vagy talajba juttatott szerves és mûtrágyákkal jól lehet pótolni, addig a viszonylagos, vagyis relatív tápanyaghiány esetékben megoldást jelenthet a levélen keresztüli tápanyag adagolás, más néven lombtrágyázás. Ökológiai, környezetvédelmi, és ökonómiai okok miatt, stratégiának elsõ sorban a zavaró tényezõk megszüntetését (megelõzését) kell tekinteni, és csak abban az esetben jöhet számításba a lombon keresztüli tápanyag-adagolás, ha a zavaró okok megszüntetése nagyon lassú, költséges, vagy éppen megoldhatatlan.
Az intenzív műtrágyázás bevezetése óta egyre kevésbé vagyunk a talaj természetes tápanyagellátó képességére utalva. A három fő tápelem (NPK) országos mérlegét tekintve hazánkban az 1960-as évek első felében a foszfor, majd a hetvenes évek elejére a nitrogén és a kálium mérlege is pozitívvá vált. A nagyadagú és rendszeres műtrágyázás hatására az 1980-as évek végéig a terméshozamok örvendetesen növekedtek hazánkban, majd a 90-es évek elejétől a műtrágya felhasználás drasztikus visszaesésével a terméseredményekben is hanyatlás következett be.
A zord hideg tél és az eddigi rendkívül száraz időjárás nagyon megviselte a szőlő ültetvényeket. Megfelelő levéltrágyázással nagymértékben tudunk segíteni a tőkék kondícióján. A levéltrágyázás azon kívül, hogy órákon belül a növény rendelkezésére bocsátja a kiadott tápanyagokat, -persze csak azok a készítmények, melyek szerves formában tartalmazzák a hatóanyagokat - segíti a gyökéren keresztüli tápanyagfelvételt is. Nagyon sok olyan mikroelem van, amelyet az adott talajösszetétel mellet csak levélen keresztül tudunk növényeink rendelkezésére bocsátani. Ezek pótlása ugyanakkor alapvetően meghatározza a növény életét, döntően befolyásolja a termés mennyiségét, és főleg minőségét.
A szőlő tápanyagellátása a szántóföldi kultúráktól sok vonatkozásban eltér. A szőlő sokéves fás szárú növény, gyökereinek túlnyomó többsége a 30-60 cm-es talajrétegben helyezkedik el. Éppen ezért a tápanyagokat ebbe a talajrétegbe, talajzónába kell elhelyezni, és ezt a telepítést megelőző talajforgatás és készletező trágyázás során tudjuk biztosítani.
A VI. Alföldi Növénytermesztési Napokon – melyet a Mezõhegyesi Állami Ménesbirtok Részvénytársaság rendezett a Békéscsabai Agroker Rt. És a Békés Megyei Agrárkamara közremûködésével – idén a tápanyag-gazdálkodás állt a tanácskozások és a bemutatók középpontjában. A háromnapos rendezvénysorozat új színfoltjaként a régiók napjával gazdagodott, melyen ezúttal a dél-alföldi régió mutatkozott be. A tervek szerint évente más-más körzetnek adnak lehetõséget a megjelenésre. A hagyományoknak megfelelõen a kiállítással egy idõben rendezték meg a VII. Mezõhegyesi Nemzetközi Kanca- és Ménversenyt is.
A burgonya egyike azon szántóföldi növényeinknek, amely a számára kedvezõ ökológiai feltételek között, magas biológiai értékû vetõgumóval és megfelelõ termesztési technológiával - terület egységre vetítve - kiemelkedõen magas termés elérésére képes. Genetikai potenciálja meghaladja a 100 t/ha gumótermést. Több országban - mint pl. USA Washington Állama, Skócia, Hollandia - üzemi viszonyok között is 80 t/ha feletti terméseket takarítanak be. A burgonya növény sajátos morfológiai és anatómiai sajátosságaiból adódóan - mint a korlátozott gyökér kiterjedése és a gyökerek alacsony szívóereje stb. - csak akkor képes genetikailag meghatározott nagy teljesítménye kifejtésére, ha a tenyészidõszak alatt mindenkori igényének megfelelõen, felvehetõ formában rendelkezésre állnak a szükséges tápanyagok. A kijuttatott tápanyagok mennyisége, aránya, összetétele, hatóanyaguk formája, a kijuttatás ideje és módja a termésmennyiség mellett nagymértékben befolyásolja a gumók minõségét és beltartalmi értékét, ezért tápanyagellátása megkülönböztetett figyelmet igényel.
Az Agronapló elõzõ számában részletesen foglalkoztunk a gyümölcsfák ásványi tápanyag kivonásával. A felvett tápelemek tekintélyes része kerül a földre a lehullott lombbal, virágokkal, fejletlen gyümölcsökkel és a nyesedékkel. Ezek az árutermõ gyümölcsösökben általában a gépi talajmûvelésekkel a földbe keverednek és nem kell figyelembe vinni az un. fenntartó trágyázás szempontjából. Ugyanis ezen növényi részek ásványianyag tartalma a szervesanyag elbomlása után (1-3 év) újra hasznosulnak. Más a helyzet, ha valaki (fõleg házikertben) eltávolítja, elégeti vagy jobb esetben komposztálja a lombot és/vagy a nyesedéket. Ha ez rendszeresen megtörténik, akkor ezek tápelem tartalmát is számításba kell venni a trágyaadag megállapításánál.
Még nem közeleg a tavasz és nem volt igazán tél, mégis idõszerû felvetni néhány gondolatot a címben szereplõ témáról, a talaj természetes termékenységét kiegészítendõ N-mûtrágyázásról és adagjainak megosztásáról a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. A búza N-igénye a fejlõdés folyamán mindvégig nagy, és nincs mindig összhangban a talajban lejátszódó nitrifikáció üteméve
A gyümölcsfák tápanyag-utánpótlása, fenntartó trágyázása szempontjából egyik leglényegesebb információ a növény által kivont tápelemek mennyisége. Sokan úgy gondolják, hogy a gyümölcsfák sok tápanyagot vonnak ki a talajból.
Sokáig tartotta magát az a vélekedés, mely szerint a szőlő képes alultáplált állapotban is „elfogadható” mennyiségű termést adni, amennyiben a többi műveletet rendben elvégezzük (metszés, növényvédelem, talajművelés stb.). A gondos tápanyagellátást mind a borszőlő, mind a csemegeszőlő egészséges növekedéssel, gazdag terméssel és jó minőséggel hálálja meg, sőt a télállóság miatt sem kell aggódnunk. Természetes, hogy a trágyaféleség és -mennyiség megválasztásánál érdemes figyelembe vennünk a szőlő és a talaj állapotát. Ha a szőlő vesszői erőteljesen fejlettek, a fajtára jellemző vastagságúak, a szőlő rendesen terem, akkor kevesebb trágya is elegendő. Ha azonban a vesszők gyengén fejlettek, vékonyak, esetleg rövidek és alacsony a termése is, akkor nagyobb mennyiségű trágya szükséges.
A piacos végtermék eléréséhez nagyon fontos, hogy az almának és körtének ne csak a színe, formája, súlya, íze, valamint beltartalma, így a cukor-, sav-, ásványianyag-, valamint vitamintartalma legyen jó, nagyon fontos a jó tárolhatóság is. Azonban a hűtőházakban alacsonyabb hőmérsékleten is hosszabb időszakot kell várakoznia az almának, míg az üzletek polcaira kerül, és éppen az alacsony hőmérséklet is összefügghet olyan tünetekkel mint pl. a húsbarnulás, mely tápanyag-ellátási összefüggésre vezethető vissza.
A kultúrnövények termesztésének sikerességében fontos tényező a növényállomány jó kondíciójának elérése és fenntartása a termésképződésig, hiszen alapvetően meghatározza a növényi termés mennyiségét, minőségét, beltartalmi értékeit.
Új, egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.
„Növénykondicionálás és növénytáplálás” – a Huminisz Kft. jelmondatával, szakmai koncepciójával tesz hitet amellett, hogy a két terület nem választható el egymástól, illetve a növénytáplálás hatékonysága, hatásfoka stabilan jobb, ha a növények élettani folyamatai az adott körülményekkel összhangban és a működésükben zavart okozó abiotikus stresszhatásoktól mentesen zajlanak.
A műtrágya beszerzése jellemzően nem egyszerű feladat, az utóbbi években, de különösen az utóbbi hónapokban pedig kiemelt odafigyelést igényel. A piaci szereplők nem győzik kapkodni a fejüket, ahogyan a világ túlsó felén fekvő ország(ok) lépései drámai módon tudják befolyásolni az európai árakat és a termékek elérhetőségét. Megkérdeztük a gyártókat, forgalmazókat arról, hogy milyen műtrágya-beszerzési stratégiát érdemes követni?
Az intenzív növekedés időszakában a növényeknek a megfelelő nitrogénellátás alapvető fontosságú. Ebben az intervallumban a szilárd nitrogén fejtrágyák hasznosulása bizonytalan. A nitrogén leginkább a vegetatív szervek növekedését és fejlődését segíti, de alapvető befolyással van a generatív szervekre is. Tapasztalatok és kísérletek egyaránt bizonyítják, hogy a termések mennyiségi és minőségi mutatói a nitrogénnel nagymértékben alakíthatók. A nitrogén fehérjealkotó, így a fejlődéshez nélkülözhetetlen elem, főleg hajtásnövekedés időszakában. Hiányát a növény satnya növekedése, fakó, világoszöld színe jelzi.
A tél elmúltával végzett határszemlék alkalmával sok esetben láthattuk, hogy a késői vetésidő a téli fagyokkal és a kevés csapadékkal párosulva fejletlen állományokat és gyökérzetet eredményeztek kalászosokkal vetett területeinken, melynek következtében a gabonák bokrosodása sok kívánni valót hagy maga után.
Olajos növényeink, így a napraforgó pozíciója több év átlagában is jónak mondható a terménypiacon. Ennek köszönhetően az utóbbi évtizedben termesztéstechnológiájában is jelentős változás állt be, termesztése fokozatosan egyre intenzívebbé válik. Ma már modern genetikával intenzív termelési környezetben a 4 tonna vagy azt meghaladó termésszint is reális cél. Erre jó példa volt a tavalyi esztendő, amikor sok helyen területi „történelmi” terméseredmény-rekordok születtek. A 2017-es év eddig eltelt része viszont bővelkedett olyan időjárási extremitásokban, amelyek nemcsak az őszi kultúráink teljesítményére, de a tavasziak indulására is hatással voltak.
A kalászos növények tápanyag-utánpótlása során kétségtelenül a tavaszi fejtrágyázásoknak van a legnagyobb szerepe. A magasabb termésátlagok elérésére irányuló elvárások miatt az őszi alaptrágyázás elhagyása sem megengedhető. Egy megfelelően elvégzett őszi alaptrágyázással – nemcsak a nitrogén, hanem a foszfor és a kálium kellő mennyiségben és arányban való kijuttatásával – biztosítjuk a megfelelő alapot a növények fejlődéséhez.
Napjainkban a szakszerű tápanyag-visszapótlás nélkülözhetetlen eleme a gazdaságos termelésnek. Gyakran irigykedve tekintünk a nyugat-európai országokra, mikor az őszi búza, a repce vagy a kukorica termésátlagok kerülnek szóba. A repcében 40%-kal, a búzában 56%-kal, a kukoricában pedig közel 35%-kal kisebb terméseket takarítunk be, mint a nyugat-európai versenytársaink (1. ábra).
A nitrogénstabilizátor fő funkciója, hogy a gyökérzónában megtartsa a hasznosítható nitrogén formát (NH4-), ezáltal a növény mindig a kondíciójának megfelelően tud nitrogén utánpótláshoz jutni. A mezőgazdasági termelés eredményessége és hatékonysága megköveteli az újítások alkalmazását. Az innovatív formulációval rendelkező és nagy hatású hatóanyagot tartalmazó N-Lock készítmény a magas termést a hatékonysággal párosítja.
Az 1905-ben alapított norvég Yara International ASA a világ műtrágyapiacának legátfogóbb műtrágya-kínálatát biztosítva globálisan vezető helyet birtokol az ammónia, a nitrátok, az NPK-k és a speciális műtrágyák előállításában. A magyarországi leányvállalat hagyományos évindító konferenciáján Olaf Günther-Borstel, a Yara Hungária Kft. ügyvezető igazgatója adott átfogó képet a vállalatról, a műtrágya világpiacon elfoglalt pozíciójáról.
A bioszférában, a litoszférában és a hidroszférában jelenlévő nagymennyiségű nitrogén vegyület ellenére, a globális nitrogén legnagyobb része az atmoszférában található elemi nitrogén formájában.
A napraforgó tápanyag-ellátási rendszerében a régi beidegződést (a napraforgó rendkívül jó tápanyagfeltáró képességgel rendelkezik) a mai intenzitási feltételeknek jobban megfelelő szemlélettel kell felváltani, miszerint a napraforgó rendkívül jó tápanyag-hasznosító képességgel rendelkezik. Az elmúlt évek kedvező ökonómiai feltételei között a napraforgónál befektetett források megterülése a legbiztonságosabb és a leghatékonyabbak egyike.
A repce termése nemcsak olajban, de fehérjében is bővelkedik. Dús levélzete, csaknem embermagas szára is tetemes tápanyagmennyiséget igényel. Kis túlzással szinte bármennyi pluszban kiadott nitrogén megtérül ebben a kultúrában. Az adagolás időpontja azonban nagyon nem mindegy!
A növények nitrogénigénye nem állandó, az a tenyészidőszak során folyamatosan változik. A műtrágyával kijuttatandó szükséges mennyiség a talaj nitrogénszolgáltató képességének és a növény igényének ismeretében egyszerűen kiszámolható. De mikorra is érdemes időzíteni a kijuttatást?
A Dow Agrosciences Hungary Kft. jelen kiadványával kíván segítséget nyújtani, hogy az új időszakban előtérbe kerülő környezetmegörző technológiák alkalmazásával a magyar termelők hatékonyan, eredményességük javításával tudjanak helytállni az egyre erősödő versenyben.
Az elmúlt években a trágyázási gyakorlatban bekövetkezett változások következményeként olyan tápelemek visszapótlásának igénye is előtérbe került, amire korábban a növénytermesztők nem fordítottak figyelmet.
Ezen a télen komolyabb fagyokat nem igazán, csapadékot viszont jóval többet kaptunk, mint a tavalyi esztendőben. Mélyek és telítettek, főleg a mélyebb térszintek kötöttebb talajai. Változó mértékben ugyan, de sok helyen belvíz okoz gondokat.
A talajtulajdonságoktól és környezeti adottságoktól függően számos esetben még a legprecízebb trágyázás sem biztosítja növényeink optimális tápanyag-ellátottságát a vegetációs idő során. Erre nyújt megoldást a lombtrágyázás, amely napjainkra a termesztéstechnológia nélkülözhetetlen elemévé vált. Lombtrágyázás során kijuttathatunk makro-, mezo- vagy mikroelemeket is. Szakértőket kérdeztünk arról, mi a véleményük a makroelemek levélen keresztüli pótlásának hatásairól, eredményességéről kertészeti és szántóföldi kultúrákban.
A szilícium kis mennyiségben fordul elő a legtöbb növényben, ezért sokáig nem kutatták élettani szerepét, sem a pótlásának gondolatával nem foglalkoztak. Először a hetvenes években, az intenzív termelési technológiák terjedésével merült fel a kérdés, hogy mire is jó ez a tápelem.
A BIOPAJZS® hatékonyabbá teszi a műtrágyafelhasználást, csökkenti a veszteségeket, elérhetővé teszi a felhalmozódott, felvehetetlen tápanyagokat. Fokozza a növények szárazságtűrő- és ellenálló képességét.
Kína (és Brazília) lassuló gazdasági növekedése és az elmúlt évek növekvő élelmiszertermelése a globális agrobusiness romló jövedelmezőségével párosult. A terményárak is csökkentek, a farmerek pedig kevesebbet költenek inputokra (beleértve a genetikailag módosított vetőmagokat is). Ennek ellensúlyozására a meghatározó vetőmag-, vegyszer- és műtrágyagyártó vállalatok nem voltak képesek elégséges innovatív terméket előállítani. Így marad az egyetlen lehetőség, a konszolidáció folytatása annak reményében, hogy meggyőzik a részvénytulajdonosokat arról, hogy ezzel visszavágják a termelési költségeket és fenntartják a növekvő árbevételt, ezzel párhuzamosan az elvárt profittermelést is.
A cikk írásakor úgy tűnik, igen vegyes eredményeket érünk el a repce termesztésében 2018-ban. Ennek elsősorban a megszokottnál is szélsőségesebb időjárás a fő oka. Azt szokták mondani a sikernek sok gazdája van, a kudarcnak csak egy. Ha sikerről beszélünk és „sok gazdáról”, akkor ebben a sorban a tápanyagellátás, műtrágyázás is helyet kér. Azt legalábbis nyomatékosítani kell, hogy a repce esetében érzi leginkább úgy az ember, hogy megfogadják a tanácsát, adnak a véleményére. Másik fontos visszajelzés, hogy az őszi értékesítési számainkban igencsak meghatározó a repce alá eladott mennyiség aránya. Ennél a növénynél tartják a legfontosabbnak a minőségi tápanyagellátást.
A tavalyi kiváló termésből kiindulva a termelők az új szezonban ismét nagy kedvvel készültek a repce vetéséhez. Azonban az augusztus végén jelentkező aszályos időjárás jelentősen mérsékelte a várakozásokat. Az aszályos időjárás mindazonáltal csak akkor okoz jelentős termescsökkenést, ha a vízhiány mellett tápanyaghiány is sanyargatja a növényeket. Lényegesen csökkenthető az aszálykár mértéke a repce NPK-alaptrágyázásával és őszi levéltrágyázásával, mert a tápanyaggal jól ellátott növény kevesebb vizet használ egységnyi száraz anyag előállításához.
A növények fejlődéséhez szükséges ásványi anyagokat az őszi búza – hasonlóan a többi termesztett növényhez – a talajból veszi fel. Kedvezőtlen környezeti körülmények esetén ez a felvétel gyakran gátolt. Az ilyenkor jelentkező időszakos tápanyaghiány megszüntetésére használhatók a különféle levéltrágyák.
A növény levelein keresztül történő tápanyagfelvétel lehetőséget nyújt a tápanyagok ezúton történő utánpótlására, azaz a lombtrágyázásra. Melyek ezek a technológiai előnyök? Mennyivel eredményesebb ezzel a termesztés, mennyiben járul hozzá, hogy több és minőségibb termést érjünk el? Ennek összefoglalására és a 3-4 hónap múlva aktuális gabona lombtrágyázásra hívnám fel a figyelmet.
Az őszi búza a legnagyobb területen termesztett kultúrnövényünk. A legtöbb megyénkben első helyen áll a vetésszerkezetben. Eredményessége nagyban befolyásolja az egész agrárszektor sikerét.
Nem érdemes kivárni az idén a műtrágyavásárlásokkal, mivel nem számíthatnak a gazdák érdemi árcsökkenésre, sőt, a politikai bizonytalanságok, és a globális kínálat kereslettől elmaradó mennyisége tovább növelhetik az árakat – derült ki a negyedik Yara Nap előadásaiból.
Az idei év sem szűkölködik növényeink részére szélsőséges időjárásban, ami miatt a tenyészidőszakban egyre kevesebb a növények számára a növekedéshez szükséges ideális körülményeket biztosító napok száma.
Az elmúlt időszakot teljesen kitöltötte az őszi vetésűek ápolása, az aszály okozta stressz kezelése, károk csökkentése. Közben szép lassan elérkezett a tavasziak vetésideje, azok megalapozása.
Húsvét utáni napokban – amikor ez a cikk is készül – van remény az esőre. Az elmúlt 6–8 hónap csapadékszegény időjárása eddig elsősorban az őszi vetésűeknél okozott mérhető termékkiesést, de lassan ez a tavaszi vetésűek esetében is igaz lesz.
A szüret közeledtével az egyik legfontosabb szempont a gyümölcs piaci értékének növelése. Ilyenkor a tárolhatóságra, a termésszíneződés-, valamint az íz- és beltartalmi értékek javítására kell koncentrálnunk. Az egyes elemek fontos szerepet játszanak a gyümölcs ezen jellemzőinek megfelelő kialakulásában, az esetleges hiányok pedig rontják a piaci értéket. A megfelelő mennyiségű és minőségű termés eléréséhez a Yara termékei jelentik a legjobb megoldást a lombtrágyázásban.
A repce vetésterülete évről évre változik, nagyságát az előző évek hozamai és felvásárlási árai nagymértékben befolyásolják. Az idei őszön a repce vetésterülete csökkeni fog. A tavalyi száraz ősz rossz kelése miatt sokan idén tavasszal kitárcsázták a repcét és idén nem vetnek. Valószínű, hogy aki mégis vet repcét, a területcsökkenés miatt jövőre jól jár, ezért vigyázni kell az idén vetett repcékre.
E cikk írásakor épphogy megmutatta magát a tél az első mínuszokkal és az első szállingozó hópihékkel.
A Yara International ASA norvég tulajdonú világcég, amely magyar érdekeltsége, a Yara Hungária Kft. révén 2008 óta van jelen hazánkban, és magas színvonalú, a növénytermesztés teljes területét lefedő – minőségjavító és hozamfokozó, valamint a növényvédelmet segítő – termékeket kínál a gazdálkodóknak, továbbra is jelen lesz a magyar piacon, azaz nem vonul ki az országból – jelentette ki nyomatékosan Karolina Frąckowiak, a Yara kelet- és délkelet-európai kereskedelmi igazgatója január közepén Vecsésen.
A Yara 2020-ban továbbra is jelen van a magyar piacon közkedvelt prémium minőségű komplex YaraMila műtrágyáival. Törzsvásárlóinknak nem kell elmagyarázni, hogy mit is jelent az, hogy prémium minőség, viszont azoknak, akik eddig csak kacérkodtak a gondolattal, hogy Yarát vásároljanak, hadd segítsünk a döntésben.
Érdemes startert használni? Lehet eredményesen alkalmazni a startertrágyázást egy tápanyagokkal jól ellátott talajon is? Egyformán reagálnak a különböző növények a starterezésre? Milyen megtérülésre számíthatunk? Hogyan válasszunk a kínálatból?
Az őszi búza a legnagyobb területen termesztett kultúrnövényünk. A legtöbb megyénkben első helyen áll a vetésszerkezetben. Eredményessége nagyban befolyásolja az egész agrárszektor sikerét.
Az idei év sem szűkölködik növényeink részére szélsőséges időjárásban, ami miatt a tenyészidőszakban egyre kevesebb a növények számára a növekedéshez szükséges ideális körülményeket biztosító napok száma. Sajnos ez mindig bizonytalanná teszi a termesztés sikerességét.
2020 márciusának második dekádjában íródnak e sorok. A már megszokott szakmai érvelések előtt sajnos nem mehetünk el azon globális/országos gondok mellett, melyek ezekben a napokban mindannyiunkat foglalkoztatnak, hisz ott vannak valamennyiünk életének mérlegén, az egyik serpenyőben. Jelen esztendőre biztosan rányomja majd a bélyegét, most még nem tudni pontosan, milyen mértékben és mennyi időre…
A koronavírus miatt kialakult krízis kétségkívül próbára teszi az agrárszakembereket is, hiszen a helyzet adta bizonytalanságban felértékelődnek a korszerű technológiai lépésekkel megfogott költségek. Ilyenkor a jól megválasztott hibridek és a szigorúan szakmai alapokon álló okszerű tápanyag-visszapótlás extra tonnái a betakarításkor életmentővé válhatnak egy gazdaságnál.
Kukoricában a magas hozamok eléréséhez növényeink nem tudnak minden esetben a talajból elegendő mikroelemhez jutni, ezért nélkülözhetetlen technológiai elemmé vált a lombtrágyázás.
A repce vetésterülete évről évre változik, nagyságát az előző évek hozamai és felvásárlási árai nagymértékben befolyásolják. Az idei őszön a repce vetésterülete csökkent, de a régi repcések megmaradtak ennél a növénynél.
A mezőgazdasági termelők szakmailag egyre felkészültebbek és a piacon lévő lehetőségek között mind jobban keresik az innovatív, a felmerülő problémákra jó megoldást nyújtó termékeket. Az árbevétel stabilizálásához elengedhetetlen, hogy bizonyítottan hatékony, de megfizethető műtrágyákra alapozzuk a művelési technológiát az őszi, majd tavaszi vetéseknél. De mit mondanak a gazdák? 4 gazdavélemény, 2 innovatív műtrágya a hazai integrátorcégek között meghatározó IKR Agrár Kft. kínálatából.
Gyakran jelentkezik a termelők részéről az az igény, miszerint szükség lenne talajfertőtlenítésre és szeretnének mikrogranulátum formában starter tápanyagokat kijuttatni kukoricában.
Az őszi búza a kukorica mellett hazánk legfontosabb gabonanövénye. Termesztése különösen szélsőséges időjárási körülmények között komoly odafigyelést, szakszerű és fegyelmezett agrotechnikát igényel.
Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt a növények tápanyagfelvétele és növekedése közel sem mondható ideálisnak. Ezért egyre fontosabb, hogy olyan lombtrágyákat használjunk, amelyek szinte „tápoldatok”.
Nem szeretném hosszan elemezni a mögöttünk lévő évet – sokan megteszik ezt helyettem is –, ezért csak a rendkívüli meteorológiai helyzeteket (aszály, hatalmas esőzések, aszály újra), terménypiaci anomáliákat említeném meg a Covid–19 mellett. Ezen igen súlyos, a gazdaságokat rendkívüli kihívások elé állító évben a Yara Hungária Kft. egy logisztikai, raktározási átszervezésekkel is nehezített időszakot tudhat maga mögött. Egy szóval összefoglalva, sikeresen túl vagyunk rajta, ezért is írtam a címben, hogy 2021 már a remény éve.
Kénpótlás, vadriasztás, gombaölés és „talajfertőtlenítés” vagy kénpótlás és nitrogénveszteség csökkentés?
A kén a talajban szerves és szervetlen kötésben fordul elő. A szerves kéntartalom a humusztartalom növekedésével növekszik.
„Emlékszem az idei télre… egy hétfői napra esett…” – csak első olvasatra megmosolyogtató ez a keserédes mondat, másodikra már biztosan nem az.
A tejelő tehenek energia- és táplálóanyag-ellátottsága számos ponton befolyásolja a szaporodásbiológiai mutatókat.
Az őszi búza a legnagyobb területen termesztett kultúrnövényünk. A legtöbb megyénkben első helyen áll a vetésszerkezetben. Eredményessége nagyban befolyásolja az egész agrárszektor sikerét.
„Ha a nevezők különböznek, át kell alakítani a törteket úgy, hogy nevezőik azonosak legyenek. Ezt hívják közös nevezőre hozásnak” – tanítgatom a számtan egyik alapvető tézisét ötödik osztályos kisfiamnak, egy februári estén. Másnap dolgozat.
A növények optimális fejlődésének, megfelelő kondíciójának, ellenálló képességének alapfeltétele a harmonikus tápláltsági állapot.
A foszfor és az NPK műtrágyák árai az előrejelzésünknek megfelelően folyamatosan emelkednek. A MAP ömlesztett kikötői árai a januári 380–420 USD/t árról március közepére 580–630 USD/t árra emelkedtek a különböző régiókban.
A home office-ban új „szórakozási lehetőséget” találtam és bátran ajánlhatom mindenkinek. Ha van egy kis szabadidejük kalandozzanak el az internet segítségével a 60-70-es évek agrárvilágába. Számos olyan videót találnak a neten, mely az akkori gépi munkákat, növénytermesztési rendszereket mutatja be. Félreértés ne essék, nem sírom vissza az akkori emberfeletti munkát, de néhány technikai, technológiai eszközt, módszert érdemes lenne a mai viszonyokra adaptáltan is kipróbálni, alkalmazni.
A tápanyag-utánpótlás egyik alaptétele, hogy a makroelemek (N, P, K) pótlását hatékonyan és gazdaságosan a gyökéren keresztül kell elvégezni a szántóföldi és kertészeti növényeink esetében egyaránt. Az élet azonban időnként felülírja az axiómákat, és olyan helyzeteket produkál, amelyekben a kivételek erősítik a szabályt.
Zöldpajzs + Organit Bór + Organit Magnézium
Az elmúlt években a Yara Hungária fő sikertörténete a YaraVita lombtrágyacsalád. Ezen termékek használata, pozitív hatása, elismertsége folyamatosan növekszik; lásd: Gramitrel, Brassitrel Pro, Bortrac, Thiotrac, Universal Bio stb. Ez teljes mértékben érthető, ha csak a termékek hatóanyag-tartalmát, összetételét, szakmaiságát nézzük.
A napraforgó vetését már nagyon sok helyen megkezdték az április eleji melegebb idő hatására. Ekkor sok helyen már a 20 fokot is elérte a napi hőmérséklet maximuma, és ez a meleg, száraz idő a vetés megkezdésére sarkallt sok gazdálkodót.
Az a szép ebben a szakmában, hogy nincs két egyforma szezon. Persze trendek azért vannak. Sajnos ilyen a kora tavaszi aszály legalább 5-6 éve. Tudjuk, hogy fel kellene készülnünk rá, de valahogy nem igazán sikerül.
A nitrogénalapú, komplex hatóanyag-tartalmú lombtrágyákkal jelentős mennyiségű tápanyagot tudunk a növénybe juttatni. Így a növekedés nem torpan meg, az érés időszakában használva pedig a szemek kitelnek.
Olcsóbb, mint a szilárd műtrágya, de jobb a növénynek és a talajnak! Csak folyékony NPK, kénes-meszezés és semmi szilárd indítóstarter. Akár az 5 tonna/ha is benne van a repcében.
A közelgő szüret ellenére még nem értek véget tápanyag-utánpótlási teendőink a szőlőkben. A szőlő tápanyagigénye nemcsak a termésmennyiség növelésében kiemelt jelentőségű, de a bor minőségére is kihatással van. A Yara kínálatában a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlásnak jelentős szerepe van, mellyel a szőlőben fellépő problémákra is hatékony megoldásaink vannak.
Elővásárlási ára: 69 990 Ft/tonna + áfától (kuponkedvezménnyel).
Az EU mezőgazdaságát meghatározó módon befolyásoló Közös Agrár Politika (KAP) átalakítása jelenleg napirenden van a döntéshozók asztalán. A kiszivárgott információk alapján a következő 7 éves időszakra vonatkozó javaslatok az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése okán jelentősen csökkenteni kívánják a növénytermesztés során felhasznált kemikáliák mennyiségét, értve ez alatt mind a növényvédő szereket, mind a műtrágyákat.
2022-ben kerül Magyarországon piacra a Sumi Agro új talajfertőtlenítő rovarölő szere, a TRIKA EXPERT. A készítményt már több gazdálkodó személyesen is ismeri, mert hivatalos nagyüzemi kezelésben kipróbálhatta 2021-ben.
Az elmúlt pár hónapban talán a nitrogén és a foszfor áremelkedése volt a legnagyobb az inputanyagpiacon. Ilyen magas áraknál már érdemes elgondolkodni, hogy a szilárd NPK helyett áttérünk a folyékonyra. De mit lehet tenni a nitrogénnel?
Az őszi káposztarepce és az őszi kalászosok esetében a gazdálkodó már nyár végén készíti a trágyázási terveket, azonban a megváltozott piaci körülmények sokakat óvatosságra intettek.
Ilyen magas nitrogénárak mellett szinte mindenkit foglalkoztat, hogy lehet-e nitrogénfejtrágyával részben vagy egészben kiváltani a szemes vagy folyékony nitrogénműtrágyát.
Ismét elmondhatjuk, hogy olyan évjáraton vagyunk túl a növénytermesztésben, amilyenre még nem volt precedens az elmúlt évtizedekben.
2022-ben kerül Magyarországon piacra a Sumi Agro új talajfertőtlenítő rovarölő szere, a TRIKA EXPERT. A készítményt már több gazdálkodó személyesen is ismeri, mert hivatalos nagyüzemi kezelésben kipróbálhatta 2021-ben.
Tél végén gyakori kérdés, érdemes-e még a drága lombtrágyát kijuttatni? Kicsi a növény, a tápanyag jelentős része a földön végzi!
Új év, új célok. Az év ezen időszaka a tervezésé. A tápanyag-utánpótlásban a hatékonyságnak kulcsszerepe van, illetve egyre inkább ennek fokozására kell törekednünk. Nem elég műtrágyát, illetve lombtrágyát venni, hanem komplett technológiát kell keresnünk. A Yara olyan kínálattal rendelkezik, amely a tápanyag-utánpótlás minden felmerülő problémájára ad megoldást. Lássunk néhány szempontot, melyet az előttünk álló időszakban ajánlunk.
Hatékony védelem a talajlakó kártevők ellen Teljes értékű starter műtrágya (NP + Mn Zn) Nincs szükség kompromisszumra – 2in1 termék Kiváló minőségű granulátum – egy szemcsében minden hatóanyag 1,5 t/ha termésmentés drótféreg ellen az elmúlt 5 év kísérleti átlagában
A műtrágyapiacon kialakult helyzet okán érdemes kicsit mélyebben elemezni milyen technológiát válasszunk, és melyik termék segít legjobban a gazdasági célok eléréséhez. A másik megfontolandó szempont a komplexitás: ha kevesebb NPK áll rendelkezésre, még fontosabb, hogy a növény mikroelem-ellátottsága egyensúlyban legyen, másodlagos tápelemhiánya ne gátolja a növény fejlődését. Emiatt a műtrágyák mellett felértékelődik a növényspecifikus lombtrágyák szerepe.
A műtrágyák drágulása és hiánya miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így az alacsonyabb tápanyagtartalom mellett is megfelelő termést hozhatnak.
2021 ősze és az évforduló sosem látott műtrágyaárakat hozott a ledöbbent termelőknek. A karbamid, az ammónium-nitrát, a Pétisó árai megnégyszereződtek, a MAP, DAP is 2-3-szorosára nőtt. A termelők valamivel többet akarnak elkölteni műtrágyákra, mint 2021-ben, de ez a keret véges és ekkora drágulásokat nem tudnak lekövetni. És ekkor merül fel a sok forintos kérdés: hogyan fektessem be a pénzemet, hogy a legnagyobb biológiai hatást, illetve termést kapjak.
Ilyen magas nitrogénárak miatt különös figyelmet kell szentelni azoknak a tápanyagoknak, amelyek „vigyáznak” a nitrogénre vagy részben ki is váltják őket. A VulcanAgro Kft. portfóliójában több olyan termék is megtalálható, aminek használata most sokat tud segíteni!
Hazánkban számos forgalmazó sokféle összetételű, foszfortartalmú, minőségű és hektárköltségű mikrostartert gyárt, forgalmaz a gazdálkodóknak. Ezen termékek mezőnyéből foszfortartalma, minősége, felhasználhatósága miatt kiemelkedik a Pannon Starter Mega®.
A híres amerikai író, Stephen King gondolatával köszöntök minden kedves Olvasót! A legnagyobbnak lenni mindig komoly munka és felelősség is egyben. Mire is gondolok: a Yara angliai, pocklingtoni gyára már eddig is a világ legnagyobb lombtrágyagyára volt 43 millió liter/év kapacitásával, melyet az új brazil gyárunk egészített ki még plusz 35 millió literrel. A gyártókapacitás növelésének következő lépcsője a pocklingtoni gyár jelenleg is zajló bővítése, melynek eredményeként 2023-ra itt elérjük a 76 millió litert, összesen pedig a 111 milliót.
Az idei év sem szűkölködik növényeink részére szélsőséges időjárásban, ami miatt a tenyészidőszakban egyre kevesebb a növények számára a növekedéshez szükséges ideális körülményeket biztosító napok száma.
Nem csökkennek a nitrogénárak, és késő tavaszig sem várható változás. Lassan mindenhol kialakul a vetésterv és az input technológia. Országosan 20–50%-kal kevesebb nitrogént használunk, ami hatalmas kockázatot rejt.
2021 ősze és az évforduló sosem látott műtrágyaárakat hozott a ledöbbent termelőknek. A karbamid, az ammónium-nitrát, a Pétisó árai megnégyszereződtek, a MAP, DAP is 2-3-szorosára nőtt. A termelők valamivel többet akarnak elkölteni műtrágyákra, mint 2021-ben, de ez a keret véges és ekkora drágulásokat nem tudnak lekövetni. És ekkor merül fel a sok forintos kérdés: hogyan fektessem be a pénzemet, hogy a legnagyobb biológiai hatást, illetve termést kapjak.
Az emelkedő input árak, az időjárási szélsőségek okozta kitettség megköveteli, hogy olyan technológiát kövessünk, ami megbízható háttérrel rendelkező forrásból származik, és bizonyított hatással rendelkezik. A Yara ezen feltételek szerint összeállított javaslatai segítenek, hogy költséghatékony és eredményes növénytermesztést folytathassunk.
Nem, sajnos a kijuttatásra szánt nitrogén hatóanyag jelentős része gazdaságosan nem váltható ki levéltrágyák alkalmazásával!
A jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági körülmények okozta árrobbanások és főként a műtrágya-kereskedelemben megjelent termékhiányok nehéz döntési helyzetbe kényszerítik a mezőgazdasági termelőket. Az ehhez társuló klimatikus viszonyok kiszámíthatatlansága és az év eleji periódusban jelentkezett aszályos körülményekből következő átmeneti tápanyaghiányokra az őszi vetésű növények már kora tavasszal jelentős színelváltozással, gyenge, vontatott fejlődési ütemmel reagálnak.
Az elemi kénnel mindenki találkozott már. Ezzel fertőtlenítettük – kéneztük – a hordót. Lemosó permetezőszerben vagy a lisztharmat elleni védekezéskor használtuk. Ennél azonban sokkal többet tud!
Az élelmiszerekkel és takarmányokkal szembeni fokozott igény, a nem várt nemzetközi események, valamint az azok okozta árnövekedés szükségszerűvé teszi a növénytermesztés intenzifikálását, a racionális inputanyag-felhasználást az ellátás biztosítása és a jövedelmező gazdálkodás érdekében.
A növény szája a gyökere. A lombtrágyázás egy végső eszköz, hogy kigyensúlyozzuk a naprafogó tápelem-ellátottságában mutatkozó kisebb hiányosságokat. Nagyobb hiányosságokat alap-, esetleg starter műtrágyákkal tudunk megszüntetni, míg lombtrágyákkal kisebb hiányokat, alkalmi hiányosságokat korrigálhatunk.
A lombtrágyázásra eddig mint kiegészítő jellegű tápanyag-utánpótlási formára tekintettünk, mellyel az átmeneti tápanyaghiányok gyorsan és hatékonyan megszüntethetőek. Az elmúlt néhány év tavasza után a szélsőségekre kell felkészíteni a növényeinket, melynek alapja a komplex tápanyag-utánpótlási technológia, alap-, fej- és a szükséges lombtrágyák formájában való kijuttatása.
A keserűsó nem más, mint magnézium-szulfát, amely a kijuttatás után látványos hatást fejt ki és nagyon hasznos is. A magnézium fokozza a növény fotoszintézisét, a kén (szulfát) pedig egyre gyakrabban hiányzó tápanyag.
Az őszi kalászosok vetését az inputanyagárak emelkedése és az előre prognosztizálható műtrágya termékek és hatóanyagok hiánya jelentősen meg fogja határozni. A vetést követően elsődlegesen fontos cél a növények gyors és egyenletes kelésének biztosítása.
A tápanyag-utánpótlás területén kialakult hatóanyag- és termékhiányok, valamint az extrém áremelkedések egyértelműen felértékelik a lombozaton keresztüli tápelemek pótlásának alternatív lehetőségét. Mindezen túl fontos szem előtt tartani, hogy a vegetációs ciklus során az abiotikus stresszhatások mellett a biotikus stresszfaktorok elleni védekezésben és megelőzésben nagy szerepe van a növények/növényállományok megfelelő szintű lombozaton keresztüli energetizálásának.
Az őszi kalászosok vetését az inputanyagárak emelkedése és az előre prognosztizálható műtrágya termékek és hatóanyagok hiánya jelentősen meg fogja határozni. A vetést követően elsődlegesen fontos cél a növények gyors és egyenletes kelésének biztosítása.
A szántóföldi melléktermékek, szármaradványok jelentősége évről évre nő, fokozott figyelem összpontosul rájuk ebben az évben is, hiszen talán még sohasem volt ekkora szükség a bennük található tápanyagokra, mint most. Úgy gondoljuk és tapasztaljuk, ezt mára csaknem minden gazdálkodó felismerte.
A repce tápanyagellátása összetett és komplex feladat, igényét mind mennyiségi, mind minőségi oldalról teljes mértékben fedezni kell. Ha a költségeinken szeretnénk csökkenteni, gyakran az alaptrágyázás elhagyását emlegetjük. Csak nitrogénre alapozni a megtakarításunk, a következmények ismeretében, könnyen jelentős kiesést okozhat, mellyel megpecsételjük a következő év eredményét. A Yara termékek széles köre megbízható alapot biztosít a következő évi vetésekhez is, legyen szó az alaptrágyázásról, vagy az őszi lombtrágya kezelésekről.
Nyolcadik évébe lépett a Kwizda magas szintű technológiai kísérletsorozata, ahol repce-, búza-, napraforgó- és kukoricakultúrákban, több mint 10 ha területen, kultúránként több mint száz mezoparcellán végzik a kísérleteket Felsőnánán.
Ilyen magas műtrágyaárak mellett nem lehet 400–500 kg/ha NPK-val és nitrogénnel indítani a repcék és a kalászosok termesztését. Ha úgy spórolunk, hogy kevesebb szilárd indító műtrágyát teszünk ki, annak súlyos terméskiesés lesz a következménye. Álljunk át folyékony, és összetett hatóanyagú szerves termésnövelőre!
A Pétisó és a karbamid más-más típusú műtrágyák, ezért felhasználási lehetőségeik között is lényegesek a különbségek, melyek ismerete, a megfelelő műtrágya helyes alkalmazása hozzájárul a magasabb hozamok, a gazdaságosabb termelés, a nagyobb jövedelem eléréséhez.
A szántóföldi növénytermesztés lényeges, a mai inputárakat is figyelembe véve, kritikus eleme az okszerű trágyázás, melynek célja a talaj termékenységének megőrzése, fenntartása, növelése. Ennek során a cél a legnagyobb jövedelem elérése. Az ősz az alaptrágyázás ideje. Az őszi vetésű kalászosok gazdaságosan magas termésátlagának eléréséhez, valamint a termésbiztonság megteremtéséhez nélkülözhetetlen a szakszerű őszi NPK alaptrágyázás. Miért is olyan fontos ez az agrotechnikai elem?
100 film, 80 termelő, 100 000 hektárnyi tapasztalat
A KompleX lombtrágyák NPK-alapú koncentrátumok, amelyek magnéziumot, ként és mikroelemeket kapnak, közepes mennyiségben. A Kalászos KompleX több nitrogént, rezet tartalmaz, a Repce KompleX pedig több magnéziumot, ként és bórt.
Kultúrnövényeink az egészséges fejlődés és a megfelelő hozam elérése érdekében valamennyi tápelemet igénylik a faj sajátosságainak megfelelő mennyiségben és arányban. Amennyiben ez az arány sérül, az adott tápelem(ek) minimumba kerül(nek) és a termést korlátozó tényezővé válik/válnak (ezt írja le a Liebig-féle minimum elv). Ez nemcsak akkor következik be, ha nem megfelelő arányban és mennyiségben látjuk el a növényt az adott tápelemmel/tápelemekkel, hanem akkor is, ha az adott elem/elemek felvétele valamilyen okból (savanyú kémhatás, kimosódás, tömődöttség, vízhiány, ionantagonizmus, stb.) gátolt.
A lombtrágyázás lehet jó technológia, amivel tonnákkal többet is termelhetünk, és még a költségeinket is alacsonyan tarthatjuk. A 2+1 akciót azért csináljuk, hogy egymásra épülő több termékkel és hatóanyaggal valóban látványos eredményt tudjunk elérni.
A kalászosok az egyedfejlődésük kezdeti időszakában (kelés-bokrosodás vége) felveszik a nitrogénszükségletük több mint 50, káliumigényüknek pedig több mint 80%-át. Ez az érték a foszfor esetében nem haladja meg a 30%-ot.
A 2023-ban induló Agrár-ökológiai Program (AÖP) önkéntes vállalásokon alapuló, egyéves támogatás. A 2023. évi egységes kérelemben külön kell majd nyilatkozni arról, hogy az adott évben részt kíván-e venni a termelő az AÖP-ben. Az AÖP-ben való részvétel egy évre szól. A támogatás hektáronkénti összege minden évben változó, de nem csökkenhet 60,64 euró/ha alá és nem emelkedhet 121,28 euró/ha fölé.
A jelenlegi gazdasági körülmények kiszámíthatatlan kihívások elé állítják a növénytermesztőket. Az input költségek hektikus és gyors változását a bizonytalan terményárak és a változékony klimatikus körülmények nehezítik.
A Yara 2023-ban is világos választ ad a tápanyagellátásban felmerülő kérdésekben. Az innovációkról elmondható, hogy a mezőgazdaság és a fenntartható gazdálkodás területén létrejött fejlesztések a hatékonyság és a környezetvédelem érdekében történtek. Ilyen például a YaraIrix, Atfarm, CheckIT, Megalab és sorolhatnánk, melyek az említett célokat szolgálják. Kimondhatjuk, hogy a jelenlegi környezetben a hatékonyság az eddiginél is hangsúlyosabb. A tápanyagellátás fejlesztése indokolt irány a klímaváltozás és a szélsőségek tükrében.
A 2022-es aszályos kukorica és napraforgó termésátlagok és az egyre szélsőségesebb időjárás a kapáskultúrák technológiájának átgondolására késztetnek. Mit csináltunk jól és hogyan javíthatunk a termésbiztonságon, a jövedelmezőségen? Startereztünk? Lehet hatékonyabban?
2020-ban Magyarországon is elismerésre került egy biológiai talajfungicid, a Xilon. Ez az első, Trichoderma hatóanyagot tartalmazó mikrobiológiai növényvédő szer Európában, mely napraforgóban a szklerotínia és makrofomina ellen bevethető. Mikrogranulált formulációja megkönnyíti a szántóföldi növények széles körében történő alkalmazását, pluszművelet nélkül, vetéssel egy menetben kijuttatható.
A napraforgó-, repce-, mák- vagy a cukorrépa kultúrák termelői jól tudják, hogy a bór úgynevezett esszenciális, azaz nélkülözhetetlen mikroelem a növény zavartalan fejlődése és a terméspotenciál szempontjából. A bórlombtrágyázás számukra „kötelező technológiai elem”, a bórlombtrágyázás termésnövelő hatása a régebbi szakirodalmak szerint is elérheti a 10%-ot!
Amikor sikeres repcetermesztőkkel beszélgetünk, minden esetben szóba kerül a megfelelő rovarvédelem és a harmonikus tápanyagellátás. Aki ezekre odafigyel mázsákban, de akár tonnákban mérhető terméstöbbletre tehet szert.
Szeretné ha nem függene a magas műtrágya áraktól, bőséges és jó minőségű lenne a termése, aszálytűrő lenne a növényállománya, javulna a termőtalaja, több pénze maradna a zsebében?
A tavaly bekövetkezett szárazság sokkolta a növénytermesztéssel foglalkozó szakembereket. Soha nem láttunk még ilyen aszályt, mint 2022-ben. Aki látta a derékig érő, csontszáraz kukoricatáblákat, soha nem felejti el. Felvetődik a kérdés, hogy mit tehetünk, ha öntözni nem tudunk.
A Pannon Starter Mega felhasználói tapasztalatairól kérdeztünk több gazdálkodót. Az elmúlt évek tükrében kijelenthetjük, hogy minden segítség jól jön, ami a kukorica- és a napraforgó-kultúrák kezdeti fejlődésének támogatását szolgálja.
A menüt mi állítjuk össze tápanyagterv formájában, de nem gondolhatjuk, hogy az adott növény, de különösen a napraforgó csak abból él, amit mi adunk neki. A napraforgó inkább olyan, mint a legelőn tartott állatok, amelyek jórészt magukról gondoskodnak abból, amit találnak, az étrendjüket mi csak kiegészíthetjük. Ezt mindenkor szem előtt kell tartani, mert esetében a kényeztetés néha többet árt, mint gondolnánk.
A Kwizda Agro kínálatában megtalálható Azospeed folyékony lombtrágyák hatékony és biztonságos lombon keresztüli nitrogénellátást tesznek lehetővé.
Az idei melegebb, ismételten hómentes tél próbára teszi az őszi vetésű kultúrákat. Igazi mélynyugalomról évek óta nem lehet beszélni, folyamatosan váltakoznak a hosszabb melegebb és rövidebb hideg periódusok, ezt a növények életfolyamatai is kénytelenek lekövetni. A már beépített tápanyagok mennyisége ilyenkor különös hangsúlyt kap, hiszen ezeket a raktárakat használja a növény életfolyamatai megfelelő biztosításához és a tavaszi indulásához.
A fenti növények tápanyagigényesek, a tenyészidejük rövid, erre a ciklusra kell optimális ellátásban biztosítani a tápelemeket. Az iparizöldség-termelők „tapasztalt hajósok”, s mindenkinek megvan az optimális technológiája. Ehhez a technológiához szeretnék kiváló minőségű műtrágyát ajánlani a szezonra.
A Genezis Green Max egy egyedülálló talajkondicionáló készítmény, a fenntartható és környezetbarát növénytáplálás nélkülözhetetlen eleme.
A nitrogénműtrágyák piacán kevés olyan rugalmasan felhasználható készítmény van, mely egyszerre kíméli a talaj ökoszisztémáját és egyben hatékony növénytáplálási megoldást is jelent. Közülük kiemelkedik a 39% összes hatóanyagtartalmú Genezis Pétisó, ami ezen a területen ma a prémium minőséget képviseli. A fejlett granulálási technológiának köszönhetően megfelelő keménységű és szinte tökéletes gömb alakú szemcséket kapunk. A Genezis Pétisó szemcséinek 98-99%-a esik a főfrakcióba, ezért egyenletesen szórható. Sokkal kevésbé érzékeny a tárolásra, mint a karbamid vagy az ammónium-nitrát.
A növények tápanyagfelvétele normális tavasz mellett is hirtelen megnő. Ezt a dinamikát a talajok a legritkább esetben tudják kielégíteni a növények számára. Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre könnyen felvehető tápanyag, akkor már az elején elveszítjük az esélyét a magasabb termésnek.
AM: Át kell értékelni termelési és értékesítési folyamatokat
