A 10. születésnapját ünneplő Timac AGRO Hungária Kft. nagy horderejű, 10 év 10 érv a Timac Agro mellett címmel futó éves kampányának záróműsora volt a tegnap esti gálarendezvény Kecskeméten, ahol kisorsolták az öt terepjáró szerencsés tulajdonosát.
Megtörtént az elősorsolás!
2016-ban ismét megrendezésre került Vas megyében a NAK szervezésében a II. Vas megyei búza termelési verseny. Malmi és takarmány búza termelésében mérhették össze tudásukat ismét a megye gabonatermesztői.
Az elmúlt években sok termelő olyan eszközöket vásárolt, amellyel a precíziós tápanyag-gazdálkodás megoldható lehetne, de sokan vagy nem tudják használni az eszközeiket, vagy a precíziós gazdálkodás megkezdése előtt egy alapvető dologra nem gondolnak, ami a területeik és gazdaságuk részletesebb megismerését, kielemzését jelentené!
Talajközpontú termelés témában második alkalommal szervezett konferenciát a Phylazonit és a GOSZ Budaörsön. Petőházi Tamás elnökhelyettes szerint a GOSZ a tudástranszfert biztosító vállalatokkal együttműködve is próbál irányt mutatni tagjainak a versenyképesség és a fenntartható gazdálkodás megvalósításához.
Az osztrák tulajdonú, 2016. július 1-től újra RWA Magyarország néven futó vállalat pénteken ünnepelte születésnapját Ikrényben.
Az agrárinformatika igen dinamikusan fejlődik, ami egyszerre jelent komoly feladatot és lehetőséget a mezőgazdaság számára. A Smart Farming, azaz IT eszközök és technológiák bevonása a növénytermesztésbe hozzájárul a hatékonyságnöveléshez és a fenntartható fejlődéshez, ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogyan lehet ezt kiaknázni a mezőgazdaság különböző területein - hangzott el az Agrár Klub évindító rendezvényén.
Az Európai Innovációs Partnerség a „mezőgazdasági termelékenységért és fenntarthatóságért” (EIP-AGRI) innovációs fókuszcsoportokat indít gazdálkodóknak és kutatóknak a tápanyag-gazdálkodás, valamint a fenntartható erdei biomassza felhasználás tématerületeken. Jelentkezzen most!
Egészséges talajokat az egészséges életért – ezzel a mottóval indult útjára 2015-ben „A talajok nemzetközi éve”, amely felhívja a figyelmet a tudatos és fenntartható talajművelés, valamint tápanyag-gazdálkodás fontosságára. Ráadásul most mindehhez hazánk kormánya az új AKG program keretében célzott támogatást is nyújt, ösztönözve ezzel a magyar gazdákat, hogy a talajok termékenységét megőrző, illetve azt növelő technológiákat alkalmazzanak. Ez a célzott támogatás a baktériumtrágyák, avagy a talajbaktérium készítmények használatát, a szervestrágyázást, valamint a talajtakaró növények vetését (zöldtrágyázás) érinti.
Már az egész országban elérhető a NAK tápanyag-gazdálkodási terv készítési szolgáltatása.
A burgonya fontos kultúrnövényünk, mind élelmezési szempontból, mind a számos egyéb irányú felhasználhatósága miatt. Termesztése jelentős befektetést igényel, a hozamok (és ezzel együtt a jövedelmezőség) csak megfelelő szakmai hozzáértéssel tarthatóak tartósan magas szinten. A sikeres növényvédelem – amely a termőhely vetőgumó/fajta megválasztásánál kezdődik – az egyik záloga a gazdaságos, jövedelmező termesztésnek.
Növénytermesztésünk elhanyagolt gyermeke a tápanyagellátás. A kijuttatott tápanyagok mennyisége két évtizede jóval alatta marad a kívánatosnak. Különösen sajnálatos a foszfor- és a káliumtrágyázás alacsony szintje – hangzott el a Yara Hungária Kft. január közepén rendezett fórumán.
Nagy érdeklődés mellett tartotta meg a Timac AGRO Hungária Kft. YIELD SERVICE szolgáltatásának új elemét is bemutató rendezvényét Zimányban a Farkas Kft. telephelyén. A cég a közeljövőben speciális talajszkennerrel is támogatott - idén kísérleti jelleggel bevezetett - szolgáltatását, 2016-ban terjeszti ki országos méretűvé. A szakmai napon a gazdálkodók a precíziós talajjavítás előnyeivel is megismerkedhettek.
Folyamatosan emelkedik a világ műtrágyaigénye, meghaladja a 182 millió tonna mennyiséget – hangzott el az Innovációk és piaci kilátások a tápanyag-gazdálkodásban című, március végi szakmai rendezvényen. Egy szűkebb gazdálkodói csoport kivételével messze elmaradnak a terméseredményeink a lehetőséghez képest, leginkább a tápanyagok visszapótlásának hiánya miatt.
Hazánkban még nincsenek nagy hagyományai a hibridbúza-termesztésnek, viszont egyre több gazdaság vetésszerkezetében jelenik meg, illetve vetésaránya is emelkedő tendenciát mutat azoknál a termelőknél, akik még „úttörőként” kezdték el termesztését. Hivatalos adatok szerint a hibrid búza vetésterülete 2012-ben 10 000 hektár volt, előrejelzések szerint 2013-ban a vetésterület a háromszorosára is nőhet. Az idei betakarítási adatok ismeretében, a termelői véleményekkel gazdagított összeállításunkban a hibrid búza termesztéstechnológiai sajátosságairól, a növényvédelem és a tápanyag-gazdálkodás speciális kérdéseiről számolunk be felkért szakembereink által.
Az ebben a hónapban elvégzett munka nagymértékben befolyásolja a precíziós gazdálkodás sikerességét, hiszen azokat az alapinformációkat gyűjtötték össze a projekt résztvevői, amelyek megalapozzák a helyspecifikus gazdálkodás megvalósítását.
Hogyan fordul haszonra a nitrátrendelet vagy az új AKG-program által támasztott kötelezettségekkel járó dokumentációs teher
A nagy hozamok eléréséhez növényeink nem tudnak minden esetben a talajból elegendő mikroelemhez jutni, ezért megkerülhetetlen technológia a levéltrágyázás. Hatékonysága már több mint százötven éve tudományosan is bizonyított, de különösen az elmúlt évtizedekben számos kísérleti eredmény és gyakorlati tapasztalat támasztotta alá hasznosságát, s tette így napjainkra az üzemi gyakorlat szerves részévé a növénytermesztésben. Olykor alábecsülik a szerepét, de vannak megközelítések, amelyek túlértékelik hasznosságát. Arra voltunk kíváncsiak – ezért megkérdeztünk szakembereket –, hogy milyen mértékben képes biztosítani a levéltrágyázás a növény tápelemigényét, ezáltal mekkora a valódi súlya a szántóföldi technológián belül.
A talaj fizikai állapotának, szerkezetének romlása, a humusztartalom-csökkenés, a belvíz kialakulása, a talajsavanyosodás, a túlzott műtrágyahasználat az elmúlt évtizedek intenzív talajhasználatának súlyos következményei. A felsoroltak közül a legfontosabb a talajok széntartalmának csökkenése, amely a többi probléma eredője is egyben.*
A jövő évi bőséges termés elérése érdekében aratás után feltétlenül érdemes figyelembe venni a szármaradványok a talaj életére, valamint a talaj tápanyag-ellátottságára gyakorolt hatását. A pillangós növények vetésszerkezetben elfoglalt alacsony részaránya, valamint a szerves trágya használatának csökkenése miatt a területen maradt növényi maradványok beforgatása a talaj tápanyagpótlását nagymértékben elősegíti. Ez majd értékes tápelemforrásként szolgál a következő kultúrák számára.
Az elmúlt időszakot teljesen kitöltötte az őszi vetésűek ápolása, az aszály okozta stressz kezelése, károk csökkentése. Közben szép lassan elérkezett a tavasziak vetésideje, azok megalapozása.
Amikor új trendekről, ezzel együtt újításokról, innovációról beszélünk a műtrágyák gyártásában és felhasználásában, többek azon meglátásuknak adnak hangot, hogy ez az iparág kevésbé innovatív például a növényvédelemhez, vagy a növénynemesítéshez hasonlítva, lévén ahhoz képest, hogy milyen gyakorisággal és milyen volumenben jelennek meg új növényvédő szerek, vagy fajták, a műtrágyák vajmi keveset változtak az elmúlt évtizedekben.
Teljeskörű talajmintázás, laborszolgáltatás, tápanyag-gazdálkodási terv készítés.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk novemberi részében a talaj tápanyag-gazdálkodásának fontosságáról, az alaptrágya kijuttatásáról, talajelőkészítésről és az adatalapú, az adottságokhoz igazodó helyes művelési módszerekről kérdeztük meg a témában jártas gyakorlati szakembereket.
Ismét elmondhatjuk, hogy olyan évjáraton vagyunk túl a növénytermesztésben, amilyenre még nem volt precedens az elmúlt évtizedekben.
Most a gümőkór ütötte fel a fejét az alföldi megyében
